Harangszó, 1925

1925-03-01 / 9. szám

68 HARANOSZÓ. 1925. március 1. csak a Jókai regények és szájról* szájra járó kedves töiténetkék mesél­nek. (Mennyit tudott Hutter Zsig­mondi — Vájjon ez mind a semmibe veszett ?) Ma még Biedermájer bútorok, a kertben öreg fák suttogják a »titkot«, s egy fehér matróna őrzi féltve resz­kető szívében, de egykor bizonyára legendává eszményül az a gyöuyörü idill is, ami Hutter Zsigmondot a hitveséhez fűzte. Nékik a mátkaság, majd a házasélet egy tiszta, szép, boldog valóság volt, — a Ma és a Jövő többé-kevésbá léha emberének pedig már megcsodálni való idill, hiha tetlen mese, legenda lesz. És a csöngei papiaknak különösen vonzó hangulata is —: tűnőben, veszőben. A biblia ózonos, puritán levegője összevegyült a nemesi udvar­házak illatos, finom derűjével s vonta mályvarózsás szinbe az egyszerű pap­lakot. A legmodernebb Bósendorfer- zongore is halkan, spinétesen zengett itt, mintha Beregszászy mester finom keze alól került volna ki, — viszont az étkezés fölötti imádság sem hang­zott »memento móri«-ként. Úgytet­szett : Lilla dalok, Himfi-szonettek csendülnek a szobák fehérkályhás sarkaiból; ám aséikül, hogy elnémít­hatták volna a zsoltár éghezemelő dallamát. Aki pedig másodmagávsl maradt a nagytiszteletessel, annak könyvekkel, íob'ánsokkal ttíltömött szobájában, az bámulva látta, hogy a szerény külső világíátott műértőt, sokoldalú, nyelve- ketbessélő tudóst, nagyszívü embert, nemes jellemű férfit takar. — Élő egybáztöríénelem volt, — emellett minden mondata tárca*tárna, minden elbeszélése kész, művészi novella. Tudta, hogy írónak született, valójá­ban az is volt, — nem lehetetlen, hogy íróasztala fiókjai tele vannak becses kéziratokkal. És hogy ma nem országosan ismert egyházi és világi író is, annak túltengő szerénységén kívül talán a Falu az oka. A Falu nem növel szárnyakat, de ienvügöz, földhözragaszt. És azután Hutter Zsigmond nem akart más lenni, mint csak pap Nem is lett más, még csak gazda sem. Pedig lehetett volna nagy vagyonszerző is. Ám ő megmaradt papnak, éppen ezért jó papnak. Negy­ven éven keresztül híven, becsülettel szolgálta Istenét és hazáját. Imádko­zott és dolgozott, mint ősei, akik messze nemzedékeken keresztül mind papok voltak — ősrégi, nemes papi nemzetség sarja; családja tígyiáttzik, egy eredetű a híres Honterus család dal, amelynek tagjai Erdély egyház- történetében töltöttek be emlékezetes szerepet Hutter Zsigmond a körmendi lel­késznek a fia volt s nevelt fia Hol- bocknak, a néhai szakonyi lelkésznek. Ifjan került a kastélyos, kuriás Csör­gőre, ahol mindvégig megmaradt. Innét nősült; a nemesun Csáfordi Tóth-csaiád utolsó sarját: Jolánt véve nőül. Két magasabbrendfi lélek frigye volt ez. egyben a kúria és a papiak frigye: annak a méltatlanul is sokat kárpáit történelmi osztálynak a sar­jaié, amelynek ók épen az erényeit képviselték Esek az erények nem generálódtak m ír át a mai életbe; Hutter Zsigmond fejfája egyúttal fej­fája annak a tisztább, szebb, boldo­gabb múltnak is, amelyet szívük mélyéből fájlalnak mindazok, akik még igazán szeretik a szépet, a jót, a nemeset. Ők kalaplevéve állnak Hutter Zsigmond virágkoszorús fejfájánál. Krónikás. OLVASSUK A BIBLIÁT! Mennyország kapuja. Márc. 2 A csak a földiekkel törődök előtt. Lukács 16. i»—3i. A gazdag emberről nincs feljegyezve különösebb büa Még arról sincs szó, hogy kőszívű lett volna. Mind­össze csak azt tünteti fel az írás, hogy csak a földi dolgok iránt volt érzéke s nem gondolt arra, hogy biborruhán, patyolaton s vendégeskedésen kívül s azok fölött is van még valami. Nem látta az ember igazi méltóságát. Azok közé tartozott, akik „mél­tatlanoknak tartják magukat az örök életre“. Csoda-e, ha ezek előtt bezárul a menny kapuja ? Márc. 3 A büszkék előtt. Máté 19. ie—2c. Sok ember méltóvá akar lenni az örökélet boldogságára. Azt hiszi, hogy mivel soha­sem botlott bele a törvény paragrafusaiba, magától értetödöleg megnyílik előtte a menny ajtaja. Csakhogy Isten mértéke nemcsak a földi törvény s a társadalmi tisztesség, hanem Ö maga a törvény. Tu­dok-e én olyan tökéletes lenni, mint amilyen maga az Isten ? Emberi erő által lehetetlen üdvözülni A saját ruhájában betolakodó vendéget kidobja az Úr a mennyország ajtaján. Márc. 4 A „keresztlevelük“-ben bízók előtt. Máté 7. at—as. Sokan életük vallásos többlete révén formálnak jogot a bejutás­hoz. Verik a mellüket s úgy érzik, hogy mindennapi imádkozásuk, templomlátogatá­suk, az egyház szükségeire való adakozásuk, egyházi méltóságuk árán kikövezhetik a mennyországot. A mennyek ajtaja nemcsak aszerint nyílik vagy csukódik, ahogyan mi szotgáltunk az egyházunknak, hanem asze­rint is, hogy mennyire enged ük meg az egyháznak lelkünk szolgálatát 1 Márc. 5. A föltétien kegyelemben bízók előtt. Máté 18.21—35. Vannak, akik abba vetik reménységüket, hogy ha balul fog kiütni nagy számításuk, 'a jószívű Király nagyúri gesztussal elengedi nekik is a tar­tozást, Isten irgalmasságának azonban ha­tárai vannak: nemcsak szentsége, mely a bűn megtorlását követeli, hanem például az js, hogy mennyire tudunk mi is meg­bocsátani az ellenünk vétkezőknek. Szomo­rúan fognak csalódni, akik azt hiszik, hogy az. Isten szívét egy kis műsírással s komo­lyan nem vehető ígéretekkel meg lehet lágyítani. Márc. 6 A bűnbánók előtt. I. János 1.#. Az üdvösségre egyetlen ajtó vezet s ez Jézus, (János 10. o) Aki az emberek előtt leheletlen munkát elvégezte a keresztfán: a váltságot. De Jézus nem tud minden embert megváltani, csak azt, aki odadja Néki bűneit. Oda pedig csak az adja, aki kényelmetlennek érzi s szabadulni szeretne tőle. A bűnbánó előtt megmozdul a menny­nek ajtaja. Márc. 7. A hívők előtt. Róma 3.23—2*. Hogy valaki odadia Jézusnak bűneit, ahhoz nem elég a bűnbánat. Judásnak is volt büabánatá s Péternek is, mégis az egyik elveszett, a másik megmenekült. Aki nem hiszi, hogy Krisztus az ő bűneit is elbírja sőt elbírta, az bármennyire szeretne is tőle szabadulni nem adja néki oda. Enélkül pedig ninc3 váltság. Márc 8. A nagy döntés. Máté 25.31—46. Tehát elegendő egy értelmi belátás, egy tannak elfogadása az üdvösséghez? Figyeld meg: a kapu előtt lejátszódó nagy döntés­nél cselekedetekről beszél az Úr. De ezek a cselekedetek nem éidemet kereső, h3nem a hitet megmutató cselekedetek. A hitnek élete a cselekedetekben jelentkezik. A nagy kérdés az ajtó előtt ez: „Mutasd meg nékem a te hitedet a te cselekedeteidből!“ „Mit tettél te hálából azért, amit érted Kiisztus telt?“ ________*_______ G yíijtsiink előfizetőket és adakoz­zunk a „Harangszó“ íeniartására. Erzsébet Királyné szálló Budapest, IV., Egyetem-utca 5. és 7. Elsőrendű polgári szálló, a Belváros központján. 1 ágyas szoba 38 ezertől, 2 ágyas 50 ezertől. Pensio 115 ezer koronától. Elismert jó étterem és kávéház. Családok találkozóhelye. 4-6 Szabó Imre, szállodás.

Next

/
Thumbnails
Contents