Harangszó, 1925
1925-12-27 / 52. szám
1925. december 25. HARANQSZO. 421 Széchenyi-emlékünnep a Luther-Társaságban. A legnagyobb magyarral szemben alkotásaihoz és emlékéhez méltóan rótta le a kegyelet adóját a Magyar Luther-Társaság december 15-én Budapesten rendezett Széchenyi emlék- tinnepélyével. Az ünnepségen képviseltette magát a miniszterelnök, a kultuszminiszter, a Magyar Tudományos Akadémia, Szent István Akadémia, Pázmány-Egyetem, Pest vár- megye, a református egyház képviseletében ott láttuk Ravasz László dr. püspököt, Scholtész Elemér tábori püspököt, az unitárius egyház részéről Józan Miklós püspöki vikáriust és még igen sokat a világi és egyházi kiválóságok közül. Az ünnepségen a Széchenyi nemzetség tagjai közül is többen megjelentek, élükön Széchenyi Emil gróffal. Az ünnepség a budai evang szövetség vegyeskarának nemzeti Hiszekegy eléneklésével vette kezdetét. Utána Pékár Qyula nyug. miniszter, a Luther-Társaság v. elnöke üdvözölte a megjelenteket, majd párhuzamot vont Széchenyi és Kossuth között és azzal a problémával foglalkozott, hogy mennyire nem helyes Kossuthot szembe állítani Széchenyivel, örüljünk, — úgymond — hogy száz évvel ezelőtt ilyen két lángelmét adott a Qondviselés a magyarnak. Pékár elnöki megnyitója után báró Radvánszky Albert egyetemes felügyelő szólott röviden s megállapította a kapcsolatot Széchenyi gondolatrendszere, törekvése és a protestáns egyház programmja között. Jászai Mari, a Nemzeti Színház örökös tagja szavalta el most nagy hatással Arany János versét »Széchényi emléke«. Az emlékbeszédet K«pi Béla dunántúli püspök tartotta. — Az Akadémia megalapításával — úgymond a püspök — a nemzet első fiai közé nőtt Széchenyi, későbbi alkotásaival a nemzet fölé, tragédiájával a nemzet szívébe került. Ennél többet magyar ember igazán nem érhet el, hiszen a nemzet igazi pan- theonja, a nemzet szíve és nem az iromba kőemlékek. A nemzet pedig átvette az ő életének értékeit, tiszta jellemét, igazságait, nagy hitét, bölcs intelmeit. Ezek az értékek a nemzet szíverén keresztül belehömpölyögnek fajunk testébe. A nemzet nagyrahiva- tottsága őbenne testesült meg legelevenebben és ugyanakkor benne lakott a legérzékenyebb magyar lelkiismeret, benne szólalt meg a magyar lelkiismeret a legnagyobb erővel s az ő szívéből virágzott ki az a hit, a- mely nélkül a nagyember munkája is üres és erőtlen. A francia forradalom kozmopolita irányával szemben volt merészsége felvetni és diadalmasan hirdetni a nemzeti öncéluság gondolatát. Mindenek fölött valónak tartja azt, hogy a nemzeti egységet sikerüljön létrehozni. Széchenyi a nemzet egyesítésének fanatikusa. A tanítvány alázatosságával kövessük ót... Az estét a Himnusz zárta be, a- melyet a budai Evangélikus Szövetség vegyeskara adott elő, Irsa Béla igazgató-karnagy vezénylésével. Az ünnepség végeztével a Luther- Társaság közgyűlést tartott. Pékár Qyula elnöki megnyitójában a Társaság részéről a külfölddel való kapcsolat felvételének a szükségességét hangoztatta. A titkári jelentést Kovács Sándor egyet, tanár terjesztette elő. A jelentéssel kapcsolatban a közgyűlés Kapi és 'Raffay püspököket a legutóbbi időben ért támadásokkal szemben tiszteletbeli tagul választotta meg. Jegyzőkönyvben határozta megörökíteni Széchenyi emlékét, nemkülönben a Társaság elhunyt nagynevű tagjainak, Qyurátz, Scholtz, Csengery és Zsilinszky emlékezetét. A Társaság az elmúlt évben 20 helyen tartott propaganda ünnepséget.^ Kiadásában megjelent Kapi Béla >Új élet« című munkája és konfirmációi lapok. Jelenleg sajtó alatt Payr Sándor >A gályarabok emlékezete« című munka. Megindítja újból az ösvényt. Több népies füzet kiadását is elhatározta a Társaság s az ágostai hitvallás 400 éves jubileuma alkalmával a Hitvallást is megjelenteti. A Társaság a tagsági díjat a rendes tagokra nézve évi 8 pengőben állapította meg. KORKÉPEK. Karcolatok a hétről. A sok mindenféle egyesület és szövetség között szerepel néhány hét óta egy új és pedig a koldusok világ- szövetségének magyarországi fiókja, melyet ezelőtt három héttel Mr. Jade Wrawn, a hires londoni koldusvezér szervezett meg Budapesten. A szövetség az Angyalföldön ú. n. koldusotthonnal rendelkezik, melynek ideiglenes vezetője Kovács János 73 éves engedélyes koldus lett. Kovács valamikor jogszigorló volt, akit tékozló életmódja miatt családja tébolydába záratott, ahonnan kikerülve koldulással tartotta fenn azután magát, amely mesterséget [40 éve űzi oly szakszerűen, hogy hire a külföldre is eljutott. A koldusok világszövetségének föladata Kovács szerint, hogy a koldusok gyermekeiből ne koldulok legyenek, mert a koldus emberek leszármazottai idáig ugyanolyan kitaszítottjai voltak a társadalomnak, mint az apjuk, vagy anyjuk. Egy pár évtized alatt — fejezte be egy budapesti újságíró előtt Kovács János mondókáját — meg kell szűnnie annak, hogy az emberek kolduljanak. (?) Adja a jó Isten, hogy Kovács János reményei valóra váljanak. De ehhez a koldusok világszövetségén kívül más egyébre is szüksége van ennek a koldus világnak. Minenek előtt Krisztus lelkére, Krisztus evangéliumára, örökös karácsonyra! OLVASSUK A BIBLIÁT! Az emberi élet. Dec. 28. Elmúlik, mint a beszéd. Zsolt. 90. Az élet múlandó, mint az álom, mint a fű, mint a beszéd. Az életnek ez a múlandósága az Isten emberének az Úr haragját juttatja eszébe. A múlandó földi élet dolgait azzal a hittel kell végeznünk, hogy Isten kegyelméből valami állandót, az örökkévalóságra szólót kell tennünk. Dec. 29. Mint az árnyék. I. Krón. 29. 9—15. Olyan a mi életünk, mint az árnyék. Az árnyéknak nincsen önálló léte, az árnyék tulajdonképen csak egy hiány: a fénynek a hiánya, de létele mégis a fénytől függ. A mi életünk is ilyen semmi, vagy a semminél is alábbvaló, és teljesen az Isten életétől, az örök, diadalmas világosságtól függ. Dec. 30. Mint a virág. Jób. 14.1—12. A virág kinyílik és elhervad. Az ember földi élete is egy darabig nyílóban van. Csupa ígéret, csuda szín, csupa kedvesség. Jaj, ha letörve, vagy dértől megcsípve, anélkül hervad le, hogy valami lenne Delőle. Dec 31. Mint a füst. Zsolt. 102.1—12. Az égő gyertya vagy az égő fahasáb is elenyészik, de csak miután bevilágított vagy melegített egy kicsiny szobát. De a füstölgő gyertyabélnek vagy üszögnek csak rossz szaga van, de semmi haszna. Kérjük Istentől azt a kegyelmet, hogy az új évben világíthassunk és melegíthessünk ha bármilyen kis körben is és ne legyen életünk hiábavaló. 1926 jan. 1. Bújdosás esztendei. I. Móz. 47.1—12. Az öreg Jákób bujdosás esztendeinek nevezi életét Az is volt. — De akinek az élete külsőleg nem ilyen hányatott is: bizony csak bujdosás az. Csak a végcélban legyünk bizonyosak t Jan. 2. Szövőszék vetélője. Jób 7.1—íe. Láttunk-e már ügyes takácsot, amint szövőszékén dolgozik ? Meglepő gyorsasággal dobálja a vetélőt, a fonalak készen engedelmeskednek minden kézmozdulatának. A nagy tervező mester majd tudja, hogy mivé alakítsa életünket.
