Harangszó, 1925

1925-10-11 / 41. szám

mint az akác virága és erős, mint a büki szilfák szülőháza körül . . . Lelkének gyermekded vonását azért tartotta meg, mert mindig, vagy testben, vagy lélekben visszaszállott szülőföldjének áldott emlékei közé. Szegény koldus diák volt, felküzd- vén magát, újból csak a koldus pályát, az evangélikus lelkészi pá­lyát választotta... Foltot nem ejtett Luther-kabátján, de nem is rakta fel a kitüntetéseket. . . Hatalmas szónok, kiváló író, nagy tudós volt, akinek ott lett volna a helye a katedrán és ehelyett ő beült a nép­iskolában a gyermekek közé. Élete útolsó napjában is beteget gyón­tatott. Egyedüli kívánsága az volt, hogy a szószéken haljon meg: „ott essem el én a harc mezején“. — Földi kincsekben szegény volt, de mindazonáltal a jótevésben nem ismert határt . . . Nagy volt az akaratereje, erről tanúskodik a kőszegi leányiskola alapításának története, amikor úgy látszott, hogy tervét elgáncsolják, körülnézett az ő csudálatos szemével, majd a lel­készi kar felé tekintve így szólott: „Hát ti is el akartok hagyni en­gem ?“... A nőről írt könyvében szeretett felesége emlékének áldoz, akit mindig „édes szívemének szó­lított. Gyermekkel nem áldotta meg Isten családi életét, mégis nagy azoknak a gyermekeknek a száma, akiknek gondját, mint édes szülő magára felvette . . . Egy gyönyörű szép látással fejezte be Pálmai Lajos a beszédét: Az örökkévalóságban, úgymond, ünnepi vacsorához ké­szülnek. A maga szerénységével a lakomára megérkezett vendégek között leghátul ott áll Gyurátz Fe­renc. Azonban a házigazda észre­veszi őt, a sokaságon keresztül feléje tart, majd ezt mondja neki: „feljebb barátom“ és odaviszi az első helyre. .. Pálmai Lajos tiszteletbeli espe­resnek Gyurátz Ferenc püspökről való gyönyörű megemlékezését, melynek itt csak főbb gondolatait adjuk vissza, az egyhker. egész terje­delmében kinyomtatni elhatározta. Ezután Kapi püspök meleg test­véri érzülettel, sok-sok szeretettel dr. Antal Géza ref. püspököt üdvö­zölte, aki hasonlóképen meleghangú válaszában az összes magyarországi felekezeteknek, de különösen az evangélikus és református egyhá­zaknak összetartozását hangoztatta. Károlyi Endre az egyházkerületi gyámintézet elnöke szóvátette, hogy 1*25. október II az egyházkerület püspökét hírlapi támadás érte, mintha a püspök a keresztyén felekezetek közti békét meg akarná bontani; vagy ha nem akarná is, bizonyos tettei alkalma­sak arra, hogy megbontsa. Károlyi Endre javaslatot terjeszt a közgyűlés elé, amely biztosítja a püspököt az egyházkerület teljes bizalmáról. A javaslat hangoztatja, hogy a püspök­nek egész egyénisége, közéleti sze­replése és tettei a felekezeti békét hirdetik. Kapi püspök nehéz idők­ben volt szószólója és sürgetője a római katolikus egyházzal való szoros együttműködésnek, az egy­házkerület nem engedheti tehát meg, hogy a püspököt a békebontás méltatlan vádjával illessék. Az egy­házkerületi közgyűlés a javaslatot tüntető lelkesedéssel fogadta el és ismételt fölállással, tapsviharral és szűnni nem akaró éljenzéssel tett bizonyságot Kapi Béla püspökhöz való ragaszkodásáról és arról, hogy a támadás nem jogos. Az idők folyamán egyházkerületi közgyűléseinken nem egy alkalom­mal szem- és ftiltanui voltunk a szeretet, a tisztelet és a ragaszkodás általános megnyilatkozásának, de nem emlékezünk reá, hogy ez a szeretet, ez a tisztelet, ez a ragasz­kodás, a nagyrabecsülés, az együtt­érzés valaha is oly elemi erővel nyilatkozott volna meg a közgyűlés tagjaiban, mint ezt Pápán tapasz­taltuk, mint ezt Pápán láttuk és hallottuk Kapi püspök és nagyra- becsült személyével szemben. Az a szűnni nem akaró lelkes éljenzés és tapsvihar arról tesz tanúságot, hogy mint a jó gyermek az édes szülőhöz, a levél az ághoz, úgy ragaszkodik ennek a kerületnek kicsinye és nagyja, szegénye és gazdagja a kerület szeretve tisztelt főpásztorához, Kapi Béla püspök­höz. Ami neki fáj, az mindnyájunk­nak fáj, az ő öröme a mi örömünk s az ő lelki fájdalma a mi lelki fájdalmunk. Az egyházkerületi gyűlés a to­vábbiak folyamán határozatot ho­zott a lelkészi fizetés teljes valori­zációja érdekében; megsürgette a családi pótléknak felemelését; til­takozott a kongruának önkéntes átértékelése ellen, a győri és vesz­prémi egyházmegyéknek esetleges elcsatolása ellen. Elhatározta a köz­gyűlés, hogy a kőszegi leánygimná­ziumot „Gyurátz Ferenc leányne- velőintézet“-nek nevezi el. Gyurátz Ferenc sírja felett emlékoszlopot HARANOSZO. _ 323 állít, arcképét megfesteti és nevére ösztöndíjalapítványt létesít. A különböző bizottságok jelen­téseinek meghallgatása során a főiskolai nagybizottság előadójának dr. Ruhmann Jenő előterjesztéséből örömmel vette tudomásul az egy­házkerületi közgyűlés, hogy a fő­iskolai nagybizottság Hollós János lyceumi igazgatót és Hamar Gyula tanítóképzőintézeti igazgatót a ne­vezett soproni intézetekhez élet­hossziglan igazgatókul választotta. A soproni tanítóképzőhöz a nyuga- lombavonult Kárpáti Sándor he­lyébe Bognár Károlyt választották meg zenetanárnak, majd ugyancsak a tanítóképzőhöz választották meg tanárnak Rozsonday Károly peda­gógiai szaktanárt. A közgyűlés Kapi püspök imá­jával déli 1 órakor ért véget. Lelkészegyleti közgyűlés. A lelkészegyleti közgyűlés, mely a közgyűlést megelőző napon, szeptember 30-án ülésezett, Ta­kács Elek veszprémi egyházmegyei esperes imájával és irásmagyará- zatával vette kezdetét, mely után Németh Károly alelnök, a győri egyházmegye esperese Gyurátz Ferenc emlékének áldozván, min­denre kiterjedő elnöki jelentésben számolt be az egyházmegyei lel­készegyletek egy évi működéséről. A közgyűlés az elnöki jelentés kapcsán felkérte Payr Sándor egyet, tanárt Gyurátz Ferenc életrajzának megírására; konfirmandusok ré­szére egy könyvecskének a meg­írására Mesterházy László pápai lelkészt; a reverzális veszedelmét és a szektás mozgalmat ismertető irat megírására Fábián Imre sár- szentlőrinci lelkészt; a presbiterek hivatásáról tájékoztató irat meg­írására Takács Elek esperest. Több időszerű kérdés letárgyalása után a pénztárosi jelentést Horváth Oli­vér nagykanizsai lelkész terjesztette elő. Egyház és kúltúra címen Kiss István kőszegi leánygimn. tanár értekezett; Lelkészválasztási sza­bályrendelet címen Mikulás Kálmán szilsárkány! lelkész tartott felolva­sást; Bibliaolvasó köröket Fábián Imre, a közegyházra nézve annyira fontos kérdésnek egy Theologus- Otthon felépítését dr. Deák János egyet, tanár ismertette. Az idő előrehaladtával több érdemes mun­ka fölolvasására nem került sor. A közgyűlés alelnöknek újból Né­

Next

/
Thumbnails
Contents