Harangszó, 1925
1925-09-27 / 38-39. szám
308 HARANQSZÖ. 1925. szeptember 27 „a mi mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma*. Szept. 28. Az ígéretét megtartó Isten, I. Mózes 8. so—22. Nóé első gondja a megszabadulás után a hálaadás. A hálaadó szív kedves az Úr előtt, megjelenik s örök időkre szóló ígéretet tesz. Figyelem, vizsgálom az Isten ígéretét, ellenőrzőm, megtartotta-e? Bizony teljesen megtartotta. — Hát én megtartom-e Istennek tett Ígéreteimet, fogadásaimat? Szept. 29. A kétféle áldozat. I. Mózes 4.6—7. Zsidókhoz irt levél 4.1—4. Két testvér mutatja be áldozatát. Két különböző lélek különböző áldozata. Kétféle az,ered- mény is. Ábel a legszebbet adta az Úrnak, Kain csak a selejtest, a fölös maradékot, hulladékot. — Az Isten látja az én áldoza-' tómat is. Mit áldozok? A felesleget. Neki nem elég, ha néhanapján gondolok rá, akkor megyek a templomba, ha ráérek, amikor a munkám, szórakozásom engedik. Látja az én áldozatomat 1 Szept. 30. Az ítélet szava, Ámos ö.zi— 6.9. Milyen sokan képzelik, hogy az Istennek minden jó, Neki minden kevés elég. Figyeljük meg, milyen határozott, haragos is tud lenni. Egészen bizonyos, hogy a szerető Isten nemcsak simogatni tud, de büntetni is. Ezért igazságos. Gondolok-e a haragvó, büntető istenre s rettegek-e ki- hivni magam ellen a haragot, a büntetést? Okt. 1. A késői bánat. Lukács 16.23—28. Szomorú valóságra ébredt a gazdag. Amire gondolni se akart, amit nem hitt, íme igaz: van menyország és pokol. — Az én életem is az isteni bíró elé kerül. Mire tart majd méltónak ? Okt. 2. El kell határoznom magam. Máté 6.24. János Jelenések 3. i«—n. Istennek nem tetszik az én félszivü keresztyén- ségem. Hódolok a világnak, nem tudom megszabadítani magam társadalmi szokásoktól, nem keresztyén szórakozásoknak vagyok a rabja. Olykor-olykor meghajtok az Isten előtt is. Nem tetszik neki; nem ezt várja. A megalkuvó keresztyénség nem komoly vallásosság. Milyen vagyok ? Kinek szolgálok ? Okt. 3. Az én áldozatom. Máié 7. sí. és 6. sä. Mitőlünk nem az oltár tüzében elégő áldozatot kíván már az Isten. Könnyebb volna ilyet bemutatnunk. Az én áldozatom Isten akaratának egész életemen át való keresése és az annak való állandó engedelmesség. Ne gondolja senki, hogy ez az áldozat veszteség; nem, sőt nyereség, boldogság. Próbáld meg 1 Marcsek János. Milyennek kell egy presbiternek lenni. Egy vidéki francia városban a kővetkező feltételekhez kötötték a presbitériumba valő beválasztást: presbiterül csak olyanok választhatók meg, akik jő példát adaak az istentiszteletek rendszeres látogatásával, gyermekeiket evangélikus vallásos nevelésben és oktatásban részesftik, nem dolgoznak és dolgoztatnak vasárnap, hozzájárulnak az egyház fentartá- sához valódi anyagi helyzetüknek megfelelően és tényleg tevékenyen vesznek részt az egyházi életben. HarangaYatás Karakószörcsökön. Lélekemelő ünnepe volt f. évi aug. 30-án a karakószörc8öki leánygyülekezetnek. Mint legutóbbi számunkban jeleztük, e napon avatta fel a gyülekezet új, 214 kg.-os harangját Horváth Sándor várpalotai lelkész, mint esperesi megbízott, Síkos Gyula zala- galsai és Ihász Mihály kertai lelkészek közreműködésével. Az érkező esperesi megbízottat a gyülekezet ifjúságából alakult magyarruhás bandérium kísérte Kertáról Karakószörcsökre, s itt az iskola kapujában felállított díszkapu előtt a gyülekezet tagjainak élén Kocsi Pál gondnok, majd a „Nőegylet“ nevében Kocsi Mariska üdvözölte ; ki az üdvözléseket, s a meleg, szeretetteljes fogadtatást meghatóban köszönte meg. — A gyülekezet szépen felszerelt és feldíszített temploma nem volt képes befogadni az óriási számban megjelent érdeklődőket, azért az udvaron felállított sátorban Síkos Gyula zalagalsai lelkész tartott a több száz főre tehető kintszorultak részére isteni tiszteletet, mélyen szántó, gyönyörű beszédével sokszor könnyekig meghatva hallgatóit. Ezalatt a templomban oltári ima és igeolvasás után Horváth Sándor esperesi megbízott tartotta meg magasszárnyalású, de azért a hívek szivéhez szóló felavató beszédét, s mikor felhívására az új harang megkondult, a szemekben felcsillantak az örömnek könnyei. A felavató beszéd után felhangzott a vegyeskar „Tehozzád közelebb“ cimű gyönyörű karéneke, amelyet az ünneplő közönség mély áhítattal s igazi lelki gyönyörűséggel hallgatott végig Ezután Ihász Mihály lelkész lépett a szószékre s lelkes beszédével a hallgatóságot valósággal magával ragadta fel az örök Isten trónjának zsámolyához. Közének után az esperesi megbízott zárószavai következtek, amelyek mély nyomot hagytak a hallgatóság szivében. — Istenitisztelet végeztével díszközgyűlés tartatott, amelyen Ihász Mihály lelkész méltatta a nap fontosságát, egyben köszönetét mondott Horváth Sándor esperesi megbízottnak és Síkos Gyula leikésznek a szíves közreműködésért. Ezután Kovács József tanító olvasta fel a harang beszerzésének történetét s az adakozók névsorát s végül a Himnusz eléneklésével véget ért a lélekemelő ünnepség. A bőséges lelkijavak után Kovács József tanító vendégszerető asztala nyújtott bőséges testi javakat is a kedves vendégeknek, akik örömmel látták, hogy lelkész, tanító és gyülekezet egymást megértő, egymást szeretettel támogató s a közjót soha szem elől nem tévesztő munkája mily hatalmas erő a belmisszió terén. Délutáni istenitisztelet végeztével a gyülekezet ifjúsága a tanító vezetése alatt előadta Gerő Károly „Vadgalamb“ cimű népszínművét. Az előadás úgy anyagilag, mint erkölcsileg szépen sikerült. A harang árának közadakozásból való összehozásáért, az ünnepélyre egy új oltárterítő beszerzéséért, az ünnepély előkészítéséért s rendezéséért a gyülekezet hálás köszönetét fejezi ki Kovács József tanítónak, ki időt, pénzt, fáradságot nem kiméivé munkálkodott azon, hogy az ünnepély minél szebben sikerű jön. Isten áldása legyen a gyülekezeten és vezetőin. Adatomul a Harap Mártására! EGYRÖL-MÁSRÓL. A mindennapi életből. Néhány szó az Azoform-ról. A növények életében rendkívül fontos szerepet játszik a nitrogén. A nitrogéngyűjtő növények után (mint amilyen a lucerna is) vetett más növények szebben, jobban, erőteljesebben fejlődnek, mint más ugyanakkor vetett hasonló növények; s terméshozamuk is jelentősen magasabb, a- mit ma már minden gazdálkodással foglalkozó tud is. Ebből az az igazság következik, hogy legjobb lenne a gazdára, ha mindent lucerna után, vagy más nitrogéngyűjtő növény után tudaa vetni, vagyis más szóval olyan talajba, melyben a nitrogén készen van felhalmozódva. — Csakhogy sajnos ez lehetetlen. Azért azután kénytelen a gazda a külötnböző mátrágyákat elővenni és a földből kiélt nitrogént így a földbe vinni. Ez azonban nemcsak költséges, hanem sok munkát is igényel és pedig épen abban az időben, amikor a munkát más fvntos körülmény drágává teszi. A műtrágyát jó előre meg kell rendelni; várni amíg az vasúton, esetleg vagon-tételben megérkezik, — sokszor futkozni kell más gazdatárs társulás után, hogy a vasúti kocsi kellően ki legyen használva és olcsóbba kerüljön a vasúti fuvar — de haza keli fuvarozni, épen a sürgősen gazdasági muakák (trágyázás, tarlóbuktatás, mélyszántás stb.) idején. Azután kifuvarozni a földre, ott elszórni, alászántani, miközben a szél is hordja a szomszéd földjére. Mindezen nehézségek ösztönözték az embereket a kutatásra Tudósaink már régebben tudják, hogy a lucerna nitrogéngyűjtó tulajdonságát egy bakteriumféleségnek köszönheti, mely a lucerna gyökerein él és ott mint kiemelkedő szemölcsök telepeket képez. A német élelmesség azután ezeket a baktériumokat innen leszedve laboratóriumokban, de nemcsak kitenyésztette, hanem áttenyész- tette más növényekre is, úgy, hogy ma már csaknem mindenféle növényre alkalmassá van téve. Ez a baktériumféleség a növényekre olyannyira hasznos nitrogént nem a földből, hanem a levegőből szedi, s így a föld nitrogén-szegénysége ránézve nem veszedelmes, es nem fog ártani annak a növénynek sem, melyre ez a baktériumféleség kitenyésztett és az illető növényre
