Harangszó, 1925
1925-08-30 / 35. szám
XVI. évfolyam. 35. szám. 1925. augusztus 30. K A P I BÉLA 1910-ben. ^••tulajdonos: a OunáDtöii Uitisr Sídvetsét 4? OrM/.KKON l.uther-HzÖvet hlvaUluN lapja. Kési rátok, elófite.091 díjak óh reklanisclók a riAHANGSZÓ szerkesztő kiadóhivatalán nk Msentgotthárdra (Vaarm.*- Vtllden.iók Klöfi«*t6Bt elfogad •/«Indán evang. leiké«/ ót tanító. MosJelenlk nUnüeo vasárnap Szeressétek az TJrat mind, ti ö kedveltjei ; a híveket megőrzi az Úr! Szerkeiztó-MidóhlvAtal: szentqotthArd. VaavAnnefcya. A „HAKAS«S3!0“ elólizetésl ára : a harmadik negyedévre 18.000 korona. Csoportos küld. 15.000 K. batfeer-Ssfiretégl tagoknak 10°/»-oa kedvezmény. Amerikába égési évre 2 dollár ; az utódállamokba a III. negyedre 20.000 K. A .Harangéit)* terjeazti- sére befolyt adományokba 1 •aórványban lakó híveinknek tngyenpéldányokat küldünk. Az ős ellenség. Lukács ev. 18.13. „A vámszedő pedig mellét veri vala, mondván: Isten légy irgalmas nékem, bűnösnek 1“ Mellét verte . . mintha olt bent valami ellenség tanyázott volna, melyet büntetni, leverni akart. Miféle ellenség? A vámszedő bizonyosan nem tartozott az olyan emberek közé, akik túlságosan meg vannak elégedve a maguk jó szívével ; óh nem ! a vámszedő tudta, vallotta: itt belül, itt lakik az én bűnös szívem!.. . De az ellenség elől, amely ott belül támadott ellene, oda meneküit ahhoz, akit legjobb pártfogójának ismert: a mennyei Atyához! „Isten! légy irgalmas nékem bűnösnek“ .. Ennyiből áll az imádsága, de ebben a rövid fohászban benne van a vámszedő egész vallása, óh igen, a keresz- tyénségnek üdvözítő vallása! Ennek a vallásnak három alaptétele van: Isten . . bűnös ember . . irgalom... Az első kettő egy kibékíthetetlen ellentét; feneketlen mélység tátong a Szent Isten és a bűnös ember között — de jön a harmadik: az irgalom, amely aranyhidat ver a szakadék fölé. Aki a vámszedő példáját követve, bűnbánó és hívő szívvel igyekszik Isten felé, az rálép erre az aranyhidra, mely Istenhez átvezet; az megindul a „keskeny utón“, amelyen fellelhető az Isten előtt egyedül érvényes igazság; a hívő s bűnbánó ember az igazi cél felé tart: bünbocsánattal — az örök hazába! Aki szívében az ős ellenséget, Istenben meg a leghűségesebb pártfogóját felismerte, akinél az élet vezérelve ez: az Isten szent — én pedig bűnös vagyok — de van számomra kegyelem a Krisztus vére által, az az ember, bevégezve életét itt alant, megnyilatkozott egeket talál oda fenn! „Tenálad keresek, szent Isten, segedelmet, Remélhet-e szívem bocsánatot, kegyelmet? Megvallom, előtted semmi érdemem nincs: Irgalmadból mégis rám kegyesen tekints. Te vagy erős váram, üdvösségem, mindenem. Bizodalmám, hitem egyedül benned vetem. A megtérő bűnöst örömmel fogadod, Kegyelmedet tőlem te meg nem tagadod.“ Ámen. N. M. A stockholmi világ- kongresszus. A stockholmi evangélikus székes- egyházban tartott ünnepi istentisztelet után aug. 19-én nyitotta meg Gusztáv svéd király a királyi palotában hivatalosan a kér. egyházak világ-nagygyűlését a gyakorlati ke- resztyénség ügyében. Söderbloin dr. evangélikus érsek bevezető szavai után a király beszédet intézett az egybegyűltekhez és a legnagyobb örömmel üdvözölte Svédország fővárosában az ortodox és modern keresztyénség képviselőit. A nagygyűlés — mondotta a király — a mai idők égető kérdései közepeit a gyakorlati keresztyénség kérdésének szerencsés megoldásának útját akarja megkeresni, amely a legjobb erők közös fáradozását teszi szükségessé. A világ-nagygyűlés pro- grammja az, hogy valódi keresz- tyénséget mutasson. A nagygyűlésnek foglalkoznia kell ama társadalmi és nemzetközi problémákkal, amelyeket a különböző országok törvényhozásai és kormányai töb- bé-kevésbé hatástalanul iparkodnak megoldani mindaddig, amíg nem helyezkednek a jó keresztyéni akarat és a keresztyéni érzület alapjára és nem helyezik előbbre az önzésnél és a haszonlesésnél a szeretetet és az igazságosságot. Az egyházak világ-nagygyűlésére vár a feladat, hogy a szeretet és az igazságosság ‘szellemét a mostani nyugtalan időkben az eddiginél nagyobb mértékben juttassa uralomra. A stockholmi világkongresszusról hasonló nyilatkozatot tett Söder- blom upsalai evangélikus érsek, ki nyilatkozatában többek között a következőket mondotta: Ez a kongresszus hivatva van a keresztyén élet belső kérdéseit megvilágítani és helyes útra terelni. A belső keresztyén életnek éltető eleme pedig a szeretet. A szeretet van hívatva arra, hogy a világot meghódítsa. Ez a szeretet egyesítheti az egész keresztyénséget. Nem kényszer egységesítésről van szó, hiszen a történetileg kifejlődött különbözőséget tisztelni kell, mert az, mivel kifejlődött, máris jele annak, hogy szükséges dolog; hanem a szeretet alapján való önkéntes egyesülésről van szó, mely praktikus irányban érvényesülhet. Ezért ennek a kongresszusnak igazi neve: The Universal Chistian Conference on Life and Work, ami magyarul az élet és munka egyetemes keresztyénség konferenciáját jelenti. Gyermekmentés — nemzetmentés. Irta: Javornitzky Dezső. Elismert tény, hogy minden betegség a kezdetnek kezdetén sikeresen gyógyítható. így vagyunk a gyermek, a fiatalkorú erkölcsi romlottságával is. A veszedelem elhárítása, a züllés megakadályozása, a Nem tehetségen, akaraton múlik a Harangszó támogatása.
