Harangszó, 1925
1925-08-23 / 34. szám
rán kitűnt, hogy szép összeggel gyá- molfthatta az egyházkerület a szegényebb egyházakat és lelkészeket. Sző volt a lelkészi kongrua valorizálásáról, a meghívó levelek rendezéséről, majd a számvevőszék és tanügyi bizottság jelentéseiről, a tanítók sérelmeiről és a teológiai fakultás doktorátusi szabályzatáról. Az egyházmegyék felterjesztései után Kovács Sándor dr. a misszióügyről terjesztett be jelentést, végül Kiss István püspök imája után ért véget a kerületi közgyűlés. A közgyűlés előtti napon az egyházkerületi gyámintézet és a lelkészi értekezlet tartotta meg Laszkáry Gyula, Pod- hradszky János és Mihalovics Samu elnökletével üléseit. 276 Ahol az Úr felkent szolgái kölcsönösen megbecsülik egymást. Ferenc József unitárius püspök születésnapja. Ferenc József unitárius püspök 90 születése napját ünnepelte Erdély egész magyarsága. Már az ünnepnapot megelőző estén a kolozsvári magyar dalárdák felvonultak a püspök székházénak udvarára, ahol dallal köszöntötték az agg Ferenc Józsefet. A hivatalos ünnepségek az unitárius templomban folytak le, amelyet zsúfolásig megtöltöttek a különböző társadalmi testületek képviselői és az érdeklődők. Az ünnepi szónoklatot Józan Miklós magyar- országi püspöki helynök mondotta, aki magható szavakkal ecsetelte Ferenc József hosszú életét, amely mindenfelé jóságot és szeretetet sugárzik. Ezután az üdvözlő beszédek hosszú sora hangzott el. A testvér keresztény egyházak is elküldöltek képvi selőiket, a katholikusok részéről Patay József, a piarista rend főnöke mondott üdvözlő beszédet. Ferenc József püspök meghatottan mondott köszönetét és a legmélyebb hatást ez a mondata keltette: — Boldognak, Istentől megáldott nak érzem magamat, amiért magyar vagyok 1 A díszistentisztelet a >Te benned bíztunk eleitől fogva« kezdetű zsoltár eléneklésével fejeződött be. Utána 200 terítékes lakoma volt az unitárius gimnázium tornatermében, amelyen megjelentek az egyházi és társadalmi élet kitűnőségei. A lakoma elején leleplezték Ferenc József HARANGSZÓ püspök arcképét, amelyet Hosszú Márton festőművész készített. Számos felköszöntő hangzott el. A többi között felszólalt Hirschler József dr. pápai prelátus, aki Ferenc József lelki tulajdonságait méltatta és beszéde végén megcsókolta az agg püspök kezét. Evangélikus középiskolák. A szünidő lassanként a végére jár. Rövid két héten belül a jó Isten nevében megnyíltak újból mindenfelé már a tudomány csarnokai. Mielőtt azonban sok-sok reménységgel kö- szöntenők az elkövetkezendő új 1925 —26-dik tanévet, egy rövid pillantással magunk elé kívánjuk idézni még egyszer az elmúlt 1924—25-dik tanévet és ennek keretében evangélikus népünk figyelmét felhívni különösen két kiváló tanintézetünkre : a soproni líceumra és a budapesti főgimnázi umra. /. Soproni líceum. Az 1924 —25-dik iskolai évről szóló értesítőjét Hollós János, az in tézet kiváló igazgatója tette közzé. Az értesítő, legelői gyászkeretben, mindenekelőtt Gyurátz Ferenc püspök emlékének áldoz, kinek neve a megemlékezés szerint is »fényesen kiragyog az elmúlást jelentő sötét gyasz- keretből«, s akinek halála mély gyászba borította líceumunkat is. Az intézet tanári testületé az 1924—25-dik tanévben is 17 rendes és két rendkívüli tagból állott. A tanév folyamán 247 nyilvános és 11 magántanulót vettek fel az intézetbe. A fegye'em általában kielégítő, a tanulók -egészségi állapota jó volt. Régi nemes hagyományaihoz híven a soproni liceum az elmúlt iskolai évben is a nemzeti szellem ápolása, a hazafias, vallásos és erkölcsi érzés fejlesztése céljából igyekezett tőle teihetőleg mindent megtenni a tanítási órákon s azokon kívül is.. Híven és eredményesen teljesítették feladatukat, az ifjúság önnevelését: az ifj. Magyar Társaság, az ifjúsági Gyorsírókör, az ifj. Ének- és zenekör, a Líceumi Tornakör, a Diák-Szövetség, a Líceumi 67 sz Diákkuti cserkészcsapat. A beiratkozások az 1925—26-dik tanévre szeptember 1—3 án lesznek. //. Budapesti főgimnázium. Minden tekintetben hű tükrét adja neves iskolájának dr. Híttrich Ödön 1925. augusztus 23 c. főigazgató az általa közzétett értesítőben, ahol is legelői dr. Remport Elek az elhalt dr. Serédi Lajos tanar életét és munkásságát méltatja ; majd dr. Loisch Jánosnak Jókai Mórról mondott emlékbeszédét, nemkülönben dr. Szigethy Lajos Márciusi beszédét hozza az Értesítő. Az évi jelentés tanúsága szerint az intézet az 1924—25-dik évben rendkívül gazdag volt különböző felemelő eseményekben. Az intézetnek 24 rendes és 4 rendkívüli előadó tanára volt. Beiratkozott növendékeinek száma 620 volt. Különösen említést érdemel a tanári karnak rendkívül gazdag irodalmi működése élén a jeles igazgatóval. Közülük többen a Harangszónak jelestollú munkatársai, poétái. Az eklézsia humorából. Régi kedves kis eset. Tetétleni Ármin ügyvédről szól, akinek 1910-ben a délvidéken már in floribus volt az ügyvédi irodája. Ősi evangélikus család tagja volt Tetétleni Ármin s szorgalmán, tehetségén, meg sok egyéb más erényén kívül megvolt az a hibája, hogy aki csak meglátta, mindenki zsidónak nézte. így az illetékes zsidó hitközség is. Ki is vetették rá az adót hitközségi alapon. Tetétleni hallgatott s kilenc esztendeig becsülettel fizette is az adót. De a tizediknél már megunta. — Kilenc évig, mint hithü evangélikus becsülettel fizettem önöknek adót — mondotta. — Most már hagyjanak békén. Többet nem kérték tőle az adót. * 1892-ben olmützi herceg-érsekké Dr, Kohn Tivadart, olmützi kanonokot választották meg. A választás az illetékes körökben akkoriban rendkívül nagy meglepetést keltett, ameny- nyiben az olmützi herceg-érseki székben mindaddig a főnemesi családok sarjai ültek csak. Amikor a miniszterelnök a megválasztott herceg-érsek nevét közölte Ferenc József császárral, a császár meglepetésében kérdezte : „ És már meg is van keresztelve ? “ * Mayerbeernek: „A hugenották“ című hírneves operáját hallgatta végig Frigyes Vilmos német császár egyszer. Az előadás után aztán odaszólt a szolgálatot tevő szárnysegéd-
