Harangszó, 1925
1925-08-09 / 32. szám
1925. augusztus 9. HARANQSZÓ. 261 ben még azt is tönkreteszi, ami eddig Szlovenszkóban nem volt elhibázva. * A szerb királyi udvarhoz közelálló belgrádi lap, a „Politika “ kilenc teljes hasábon közli Radios Istvánnak, a parasztpárt vezérének azt a nyilatkozatát, amelyet a börtönében diktált le egyik barátjának. Nyilatkozatában Radies a többek között a következőket mondja: A klerikálizmus oly nagy veszedelem, hogy a horvát nemzet sohase tudna hozzákapcsolódni a szerbekhez, ha Rómától fel nem szabadítanák. A horvátok nem térhetnek át a pravoszláv vallásra; de ez nem is szükséges. Mindig azon a nézeten volt, hogy szükség volna megteremteni egy olyan horvát egyházat, amely Rómától független, nacionalista és az idők folyamán könnyen belekapcsolódhatna a szerb provaszláviába. Ehhez igen erős munka kell, mert nem volna elegendő csupán az intelligenciát megnyerni, a tömegek megnyerésére is szükség van. Lehet, hogy idővel lehetséges lenne erre a célra felhasználni az ókatholi- kus horvát egyházat... A mai generációnak azonban hozzá kell fognia a feladathoz, még pedig azzal, hogy a horvátok at felszabadítják Rómától. OLVASSUK A BIBLIÁT! Miért imádkozzunk ? Aug. 10. Isten megismeréséért. János 17.3. Aki imádságaiban úgy fordul Istenhez, mint egy távol lévő, ismeretlen Úrhoz, az ne várja azt, hogy imádsága meghallgatásra találjon. A közvetlen, igazi, benső viszonynak alapja az, hogy ismerjük az Istent. Ez a megismerés nem ütközik akadályokba. Isten nem maradt elrejtve előlünk. A kérdés csak az, hogy akarod-e te Istent igazán megismerni ? Ha igen, akkor ragadj meg minden alkalmat, hogy minél előbb megismerhessed. Hogy ezt megtehesd, kérd a Szentlélek megsegítő erejét. Aug. 11. A bizonyságtevés leikéért. Máté 10.32. Kétszínű játékot folytatni. Hangos kiabálással, de cselekedetek nélkül, lehetőleg mindég a hatalmon lévők táborát szaporítani, erre törekszik igen sok ember. Bátran megállni a vezér mellett jó és balsorsban, kitartani a zászló alatt nem praktikus. Mir.dent az anyagi haszon szempontjából elbírálni, ez a mai jelszó. De lehet egy keresztyén ember ilyen ? Most, amikor hitedért még csak nem is kell vért vagy életet áldozni, még most sem tudod magad rászánni arra, hogy egész életed bizonvság- tevés legyen Istenről ? Vigyázz! Jaj lesz neked, ha egyszer az Úr sem tesz bizonyságot rólad. Aug. 12. Isten iránt való szeretetért. I Ján 4. ío. Hogy mi Istennek adósai vagyunk, hogy mi neki nagyon sokkal tartozunk az ő végtelen szeretetével, azt józan ésszel nem tagadhatja senki. Nem kötelességünk nekünk tőlünk telhetőleg ki is mutatni azt, hogy mi ezt érezzük ? S ezt csak azzal tudjuk megmutatni igazán, ha mi is szeretjük öt teljes szívünkkel és teljes elménkkel. Aug. 13. Istenfélelemért. Zsolt. 34.ío. Igen sok ember életének megrontója a rettegés. Istennel szemben a keresztyén embernek nincsen szüksége ilyen félelemre. Aki megismeri a mennyei Atyát, annak félelme párosul a szeretettel és szeretve féli az Urat. Vannak emberek, még a keresztyének táborában is, akiknek életszükség a fenyegető isteni hatalom, akik csak azért igyekeznek a jó utón megmaradni, mert félnek az Istentől. Ezek még nem ismerik és nem szeretik az Urat. Rettenetes lesz a sorsa azonban azoknak, akik egyáltalában nem félnek Istentől, vagy legalább is úgy élnek, mint akik nem félnek. Aug. 14. Alázatosságért. Máté 11.29. Nagyképűsködések, ellenkezések, gőg, üres büszkeség jellemzik a legtöbb embert. Igazi alázatosságot alig találni. Tülekedés az elsőségért még a templomban is megtalálható. Rang, születés, vagyon, társadalmi pozíció mind megannyi jogcím a büszkeségre. Keresztyén testvérem, nézz a keresztet hordozó Krisztus alázatosságára s ha keresed lelkednek nyugalmát, vedd föl az ő igáját s boldog leszel. Aug. 15. Hitért. Zsid. 10 . 30. Aki meghátrál az élet harcaiban, az elveszett. Miként a magas hegyre mászó turistának nem szabad lenézni a mélységbe, hogy el ne szédüljön, hanem mindig fölfelé az előtte lévő útra, úgy kell tenni nekünk keresztyéneknek is. Aki az életnek zúgó örvényeit nézi, az előbb vagy utóbb beleesik a kavargó hullámokba. Aki hitetlenségében elcsüggedve és elfáradva megy az életnek utján, az el van veszve. Hittel nézni az rra, ki megsegít, tőle kérni és várni erőt, reá tekinteni, így fogunk célhoz érni. Aug. 16. Istenbe vetett bizalomért, 118. zsolt. 8. Ha hiányzik belőlem az Istenbe vetett bizalom, miveUvigasztaljam magam a szenvedésekben s á jövendő sötét sejtelmeit mivel űzzem el ? Emberekben reménykedjek, kik hozzám hasonló halandó lények? Óh hiába való reménység volna. Az erő, a szorgalom, a kitartás, a bátorság magaba véve mind kevés, ha nincsen párosulva az istenbe vetett bizalommal. Nem lehet életednek olyan nehézsége, ahol az Úr nem segíthetne. De nem szabad abba a hibába esni, hogy amikor már látjuk, hogy az emberi erő tehetetlen, csak akkor fordulni Istenhez. Bízzál az Úrban, mert aki az Úrban bízik, az soha meg nem csalatkozik. WelHser Ernő. Nyilatkozat időszerű egyházi kérdésekről.' Zodi tót püspök a felsőmagyarországi evangélikusok ügyeiről. A felsömagyarországi magyar evangélikusok orgánuménak az „Evangélikus Lap“-neá szerkesztői több aktuális egyházi kérdésre vonatkozólag nyilatkozatot kértek Zoch Sámuel püspöktől. E nyilatkozatok érdekesebb részeit itt adjuk: Az egyház és állam szétválasztásáról, a »Lidové Listy« által leleplezett törvényjavaslat szövege hiteles, de nem a mostani időkből való. Masaryk elnök kijelentése szerint nem lehet beszélni az állam és az egyház szétválasztásáról, csupán annak rendezéséről. A felekezeti iskolákat sem államosítják, hanem a tanítókat személyesen államosítják, aminek a püspök különben nem barátja. A közös protestáns teológiai fakultás befejezett tény, már az a bizottság is megalakult, amely az első tanárokat fogja ajánlani. Az állam az egyház tulajdonjogába sem fog belenyúlni. Csak olyan templomok közös használatáról lehet szó, melyeket nem az illető felekezet, hanem a város vagy a kegy- uraság épített. Az > Evangélikus Lapc szerkesztői különben a püspök elé terjesztették a magyar kisebbségü evangélikusok kívánságait tartalmazó memorandumot s a püspök ezért bivta egybe a magyar lelkészeket konferenciára. A konferencia célja az volt, hogy megbeszéljék a módokat, miként lehetne közelebb hozni az egyetemes egyházhoz a magyar evangélikusokat. A memorandum a nyugati és keleti egyházmegyében egy- egy magyar esperességet kontemplált. A magyar nyelvű gyülekezetek hová- tartozandóságának kérdésében azonban áthidalhatatlan ellentét merült fel a konferencián Zoch püspök és a memorandum között. Olyannyira, hogy Losoncnak és Lévának a magyar esperességbe való tartozandóErzsébet Királyné szálló Budapest, IV., Egyetem-utca 5. és 7. Elsőrendű modern polgári szálló, a Belváros központjában. Központi fűtés, mosdók hidegmeleg vízvezetékkel. Lift. Elismert jó konyha. Esténként cigányzene. Polgári árak. Evangélikus papok és családok megszokott találkozó helye. 7—12 Szabó Imre, szállodás.
