Harangszó, 1925

1925-07-26 / 30. szám

244 HARANGSZÓ. 1925. július 26 A sírnál dr. Varsányi Mátyás bu­dai lelkész, Broschkó Adolf főesperes, majd dr. Harnik József egyházfelü- gyeló mondottak utolsó »Isten hoz­zád <-ot. A koporsó sírbabocsátásakor az esperesekből és lelkészekből alakult énekkar »Krisztus az én életem« zsol­tárt énekelték. Eperjesi Scholtz Gusztáv elhalálo­zása alkalmából a bányai egyház- kerület, mint a gyászoló család kü­lön gyászjelentést adott ki. Püspöki egyházlátogatás Somogybán. 4) Június 15-én, hétfőn reggel hét órakor a Kaposvártól 18 km.-re fekvő Antalszállás leánygyülekezetünk felé vitt bennünket két zakatoló autó. Volt is miért zakatolniok: Az éjsza­kai eső annyira feláztatta az utat, hogy kénytelen-kelletlen rászorultunk egy könyörülő ember lovaira. Ezek elől húzták, mi pedig hátul toltuk a búgó masinát. Isten segítségével az­tán megérkeztünk Antalszállásra. Amit itt Reidl Sebestyén tanító iskolája mutatott, az több volt puszta produkciónál. Lelketindítólag hatot­tak a németajkú apróságok értelmes, okos és eleven feleletei és két gyer­mek duó-éneke. Ahol a hivatás nem sülyed kenyér- kereseti foglalkozássá, ott az Isten is titkos csodákat tesz. Reidl tanító nö­vendékeinek tanulmányi eredményé­ben, fegyelmezésében és intelligenciá­jában nem találtunk fokozatokat. Kapi püspök és kísérete a legna­gyobb elragadtatással és a legszebb benyomásokkal távoztak az egyház eme gyönyörűséges veteményeskert- jéból. Nagyatád. Vannak drágakincsek, melyek a piac forgatagában lassan- lassan elvesztik fényüket; értékük megkevesbedik és nem nyúl értük senki. De vannak drágakincsek, me­lyek elrejtettségükben tündökölnek legszebben. Az anyaszentegyháznak telkekbe rejtett gyöngyét láttuk a kis nagyatádi fiókgyülekezetben. Három nappal ez­előtt Lelbach Keresztély felügyelő házában templomot kapott. Padjai, harmoniumja, oltára és lobogó lángu gyertyái köszöntöttek bennünket, ami­kor küszöbét átléptük. Hálás szívvel gondolt Kapi püspök a jó Isten gond­viselő szeretetére, hogy ezt a kis fej­lődő fiókgyülekezetet megtartja és fejleszti. Az egyháznak ez nemcsak díszes ékszere, hanem nehéz felelős­sége is. De kéri a fiókgyülekezet min­den tagját, hogy ne lankadjon meg az anyaszentegyházhoz való ragasz­kodásban és hűségben. Ha messze is van tőle, szeresse az ő lelki édes­anyját, mint gyermek az ő anyját, akitől távolesett A szikra is csak addig izzik, amíg a parázsban van; ők is csak addig élhetnek igazi lelki életet, amíg az anyaszentegyház iránti gyermeki ragaszkodást és odaadó hű­séget megtartják. Másnap Barcsot látogatta meg a püspök, ahonnan ismét Nagyatádra tért vissza. Még Somogy faj szón és Niklán időztünk egy-egy napot. Niklán, a kis evangélikus kápolnán kívül hallottuk Kapi püspök prédikálását. Itt, a te­metőben a püspök megkoszorúzta Berzsenyi Dániel költőnk sírját. Meg­látogattuk a nagy költő szép-unoká­ját s a szobában, ahol voltunk, a nagy költő legkedvesebb szobáját lát­tuk. Óh hány hatalmas költői igaz­ság indult el ez ősi fészekből, hogy felrázza a »romlásnak indult hajdan erős magyar« nemzeti lelkiismeretét 1 ... Ügy éreztem, mintha templommá alakult volna át az ódon butorzatu szoba, templommá, ahonnan örök valóságok szülték néma csendben Berzsenyi lelkének gigászi erejét. Magunkra és nemzetünkre gondoltam: Nem lehet az, hogy itt idealizált való­ságok indultak nemzeti missszióra,. . . itt egy lélek megértette önmagát, meg­hallja az Isten szavát s lángbetükké alakulva át, szárnyat bont az Istenért, a nemzetért, a becsületért!----------­A z egyházlátogatásnak Marcaliban szakadt vége s június i8 án Balaton- szentgyörgyön át a püspök visszatért székhelyére: Szombathelyre. Éreztük, hogy az Isten volt velünk és hisszük, hogy az Ige elvetett magva kikéi és meghozza gyümölcsét. Az egész egyházlátogatás alatt Kapi püspök 22 prédikációt, 3 ünnepi előadást és 300 kisebb-nagyobb be­szédet tartott. Mindezekért a jó Istennek legyen dicséret és dicsőség örökké !----------­M agassy Sándor egyházlátogatási úti jegyzeteiből. Felsőiskolai tanulókat a jövő tan­évre teljes ellátásba fogad intelligens evangélikus család. — Kovácsné, Péterfi Sándor ucca 36 , I. em. 40, Budapest. 4—6 KORKÉPEK. Karcolatok a hétről. Piinkösd táján voltak Rómában a legújabb szenttéavatások. Ez alkalom­mal iktatták be a római egyház szent­jeinek sorába, nagy ünnepségek között, Canisius Péter XVI. századbeli német jezsuitát is, akinek különösen nagy „érdemei“ vannak akörül, hogy a németországi reformáció győzelmes áradatát sikerült megállítani s a német nép egyharmadrészét Rómának meg­tartani. A szenttéavatási ünnepség egyik hivatalos főszemélye, Salotti prelátus, az avatás délutánján az Al Gesu jezsuita templomban beszédet mondott, amelyben az új szentet többek között a következőképen magasztalta, Lutherrel szembeállítva: „Luther a pokol szülötte volt, aki szerzetes létére az érzékiségre adta oda testét, aki szűzi lelkeket ragadott ki a klastrombái, hogy azokat kéj­vágyának áldozatává tegye. Luther tönkretett minden műveltséget és a németeket kegyetlen, vérszomjas, dúló, dühöngő néppé tette. Pártja a szen­vedélyek és az istentelenség mocsará­ban gázolt. A legnagyobb szükség idején lépett föl vele szemben Isten parancsára Canisius. Eztorkonragadia és békóbaverte a szörnyet. Megmen­tette a német művelődést és megóvta annak kapcsolatát a latin, a katholi- kus, az emberi művelődéssel. Luther a maga követőit a mélységbe viszi, Canisius pedig égbeemeli a maga híveit. Az Isten Ítélete világos és nyilvánvaló. Luther és a műve szét- porlik, Canisius pedig új tisztességre jut. A protestantizmus jelentéktelen­ségbe sülyed, a katholicizmus hatalma pedig minden népben és országban emelkedik“ stb., stb. Az ilyen és hasonló — nagyszámú megnyilatkozásoknál egyébként mitsem tarthatunk természetesebbnek, ha tud­juk, hogy a római „szent év“ ünnep­ségeinek s egész megrendezésének egyik fő és kimondott célja nem egyéb, mint az „eretnekeknek“ a római akolba való visszaédesgetése. OLVASSUK A BIBLIÁT! Kicsodám nékem a Szentlélek? Júl. 27. Meghívóm. Lukács ev. 14. íe-si. A Srentlélek tesz képessé engem arra, hogy a Jézus Krisztus által szerzett üdvösséget elnyerjem. Ezért először is engem, mint bűnös embert, Istennek igéje által meghív az üdvösség elsajátítására. Hallgatok-e a hivó szóra, az Isten igéjére? Olvasgatom-e a Szentlélek meghívó levelét, a Bibliát?

Next

/
Thumbnails
Contents