Harangszó, 1925

1925-05-31 / 22. szám

188 HARANGSZÓ 1925. má'us 31. Erzsébet Királyné szálló Budapest, IV., Egyetem-utca 5. és 7. Elsőrendű modern polgári szálló, a Belváros központjában. Központi fűtés, mosdók hideg­meleg vízvezetékkel. Lift. Elismert jó konyha. Esténként cigányzene. Polgári árak. Evangélikus papok és családok megszokott találkozó helye. 4—12 Szabó Imre, szállodás. habár adófizetésre kötelezte. Hosszú ideig az egész török birodalom terü­letén csak az Aihos-hegyi kolostorok­ban voltak harangok, mert a muzul­mánok utálják a harangokat. De itt is korlátozták a harangok használa­tát, ügy hogy még ma is egynémely kolostorban deszkákat vernek és azok­nak a kopogása ébreszti fel reggel a szerzeteseket s hívja őket isten- tiszteletre IRODALOM. A Nemzet legújabb száma. Régi igazság, hogy az emberek lel­kében szunnyadó világosságot, gyak­ran csak a szenvedések gyújtják fel messzire világító lángolásra. Ilyen szenvedések — a széttépett Magyar Haza fölött érzett fájdalom szenve­dései — sugalmazhatták azt a nagy­szabású nemzeti irodaimi vállalkozást is, amely a tekintélyes formájú hat­van oldalas A Nemzet című folyó­iraton keresztül kezd átszivárogni és felszívódni a nemzeti kőztudatban. A szépirodalomnak, a társadalmi irodalomnak és a szemle irodalom­nak olyan szerencsés, választékos, ízléses, tartalmas és értékes össze­tétele A Nemzet: amilyennek létre­hozásával a békebeli Nagymagyar- ország sokévtizedes, gazdag irodalmi vállalkozásai is hiába próbálkoztak. Nincsen társadalmi réteg, nincsen foglalkozási ág, nincsen ifjú, nincsen öreg, aki A Nemzet-ben meg ne ta­lálná mindazt, amire szüksége van : föltéve, hogy nívósat, értékeset és mindenek fölött színtiszta nemzeti iro­dalmat akar. A Nemzet legújabb szá­mában a magyar irodalom legjele­sebbjei közül többek között a követ­kezők írtak cikkeket, elbeszéléseket, költeményeket: Prohászka Ottokár, Rákosi Jenő, Pintér Jenő, Cholnofey László, Paulini Béla, Fábián Ernő, Laky Imre, Bodor Aladár, Zoltán Vilmos, Darnay Kajetán, Tábori Kor­nél és még számosán mások. A Nemzet szerkesztői: Hangay Sándor, Szeged? László, Varga Béla, dr. Nyáry Andor, Vályi Nagy Géza és György Lajos: valamennyien az ifjabb írónemzedák legkiválóbb meg­személyesítői A Nemzet előfizetési ára egy ne- negy évre 150.000 korona, de iro­dalmi értékelés szerint ezt az össze­get A Nemzet-nek egyetlen száma is megéri. Tisztviselők, ha előfizetésük­kel közvetlenül a kiadóhivatalhoz fordulnak, húsz százalék kedvezmény­ben részesülnek. Tisztviselők havon­ként is fizethetnek. A Nemzet kiadó­hivatala Budapest, Vili., Szentkirályi ucca 23. alatt. — Szerkesztőség Vili., Eszterházy ucca 4/a. sz. alatt van. Az Orsz. Evang. Tanáregyesü­let X. évkönyve az 1923—24. és 1924—25. évről. Szfcrk. dr. Sziiényi Ö. titkár, Mezőtúr (Borbély-nyomda, 1925., 36 lap) Az évkönyv nagyon tartalmas része tudós titkárunk kettős évi jelentése és Kozma G. értekezése »Leáuynevelés prot. szellemben« és Vidovszky K- tollából »Ifjúságunk cserkészete címmel. Közli ezenfelül a bpesti és aszódi köz-, illetve vá­lasztó!. ülések jkvét. Az egyesület agilis elnöke dr. Szigethy L. bpesti evang főgimn. tanár. Tiszteletbeli tagokul választattak: Bancsó A., Sziámik M., Góbi J, Király E. és Ludmann 0. Hát legalább mi becsül­jük meg munkás és eredményes éltük alkonyán a mi nyugdíjas tanárainkat! Petőfi aszódi ifjúsága, Irta dr. Osváth Geddon. A Petőfi-centenárium emlékére kiadta az Orsz. Evang. Tanáregyesület Aszód 1925. A cím­lap díszét és a műmellékletet Petőfi »Galgapartiboz« c illusztrált költe­ményével Veiten A. festőművész ké­szítette. Szép élőszót írt hozzá Rtsffay S. püspök, a Petófi-ünnepélyek meg­kezdője és befejezője. Kuntz Henrik: Magyar Kálvá­ria. A versek határozott haladást jelentenek érzelem és forma tekin­tetében a Versek 1905., Hangulatok 1907. és a Szívből-szivhez 1922. című költemények mellett. A pápás »Kálvária« helyett evangéliomibb lett volna »Golgotha« elnevezés, mert ma csakugyan a Krisztus gol- gothai útját járja elárvult és meg­tépázott magyar nemzetünk. Herczeg Ferenchez és Reményik Sándorhoz hasonlóan csudálatos a magyar lélek lelkező hatása egy bácskai német anyanyelvű költőre. Egyetemes ma­gyar érzését — egészen helyesen — jól egyezteti össze szükebb bácskai lokálpatriotizmusával. L. »Anyámnak« c. költeményét. Irredenta estélyeken mély vallásos tartalmuknál fogva is szavalásra nagyon alkalmasak Sz. M. HETI KRÓNIKA. A magyar nemzetgyűlés 8 órás ülése­ken — lapunk zártáig — a választójogi törvényjavaslatot tárgyalta. — Schmidt fő­biztos és Bethlen miniszterelnök június elején Genfbe utaznak. — A lapok legutóbb arról adtak hírt, hogy a nemzetgyűlés leg­közelebb a nádori méltóságot iktatja tör­vénybe és megszünteti a kormányzói méltó­ságot. Ezt a hírt azonban hivatalos helyről megcáfolták. — A fővárosi szavazások le­zajlottak. Legtöbb mandátumot a demo­kratikus blokk kapott, 128-at. Erdélyben legutóbb véres antiszemita tüntetések voltak.' A román szenátus megszavazta a fele­kezeti iskolák elleni javaslatot. Bulgária eredményesen harcol a bolse­vista bandí'ák ellen. A német parlament bizalmat szavazott a kormánynak. Franciaország — Írja az egyik lap — semmi körülmények között sem engedi meg Ausztriának Németországhoz való csatlakozását és tiltakozását jelentette be a Habsburgoknak visszatérése ellen a volt Monarchiába. A belga kamara bizalmatlanságot sza­vazott a kormánynak. Londonba megérkezett a kisántánt jegy­zéke Magyarország ellen. Az ántánt táviratilag üdvözölte Hinden- burgot. Portugáliában liszaboni hírek szerint újabb forradalomtól félnek. Perzsiában forradalmat szítottak a szovjet agitátorok. Japánt újból elpusztította a földrengés. Jokóhamában majdnem minden ház össze­dőlt. A kormány elmenekült Tokióból. A földrengés ereje olyan volt, mint az 1923 évié. Amerika. A amerikai elnök, Coolidge, hirtelen megbetegedett. Állapota súlyos. EGYRÖL-MÁSRÓL. A mindennapi életből. Mikor aratnak a világon ? Auszt­ráliában, Uj-Zélandban, Chili nagy részében, az argentfniei köztársaság egyes részeiben januárban van az

Next

/
Thumbnails
Contents