Harangszó, 1925
1925-04-26 / 17. szám
142 HARANQSZÖ. 1925. április 26 dotta Tarján I. lelkész. 3. Havas István: „Március tizenötödikén“, szavalta Mészáros Gizella. 4. Petőfi: „Nemzeti dal“, szavalta Szabó Lajos. 5. „Gyenge violának . . énekelték az iskolás gyermekek Gőc/.e István tanító orgonakísérete mellett. 6. Márc. 15-ének jelentősége (felolvasás), irta Gőc/.e István tanító 7. Lampérth Géza: „Petőfi“, szavalta Balassa Emma. 8. Erdélyi Zoltán: „A hazáért“, szavalta Horválh Irma. 9. Kossuth nóta, énekelték az iskolás gyermekek Gőcze István tanító vezetésével 10. Pósa Lajos: „A hazáról", szavalta Bokor Lídia. 11. Szózat (közének). — Gőcze I. tanító tartalmas, szép dolgozata a nap jelentőségéről, a sikerült szavalatok, az iskolás gyermekek kedves énekei a legmélyebb hatást gyakorolták az ünneplő közönségre. A templomi ünnep végeztével a hősök emléktáblája elé vonult a közönség. Felvonultak az „ifjú leventék“ és a tűzoltók is s megható ünnepléssel áldoztak márc. 15-e és a hősök emlékének. A levente-énekkar a Talpra magyart énekelte hatásosan. Vörös Lajos tanró, a Levente egyesület vezetője s Szigethy Béla tüzoltófőp irancsnok az ifjúsághoz intéztek megragadó hatású beszédet. Kiss Lajos és Csuka József szépen szavaltak. Ezután könnyek között rakták fel a hősök emléktáblájára a hálás kegyelet koszorúit. Csánigon reggel 9 órakor felvonulás a hősök emlékoszlopa elé. Vörö3 Endre tanító könnyekig megindító beszéde után a hősök emlékét megkoszorúzták. Este 7 órakor hazafias ünnepély az imaházban, következő műsorral: 1. Ifjúsági énekkar: „Magyarok imája". 2. „Nemzeti dal“, szavalta Mészáros Sándor. 3. „Mit vár a haza ifjaitól?“ ünnepi beszéd, tartotta Tarján István lelkész. 4. „Március 15-én“, szavalta Varga János. 5. „Ünnepeld újra", szavalta Széles Sándor. 6. Himnusz (közének). A szavalókat átérzett lelkes előadásukért, Vörös L. tanítót az énekkar betanításáért s avatott vezetéséért, az ifjúságot szép énekéért dicséret illeti. Hiterősítő előadások címmel a bpesti ev. vallástanárok a Deák-téri templomban, felsőbb osztályú tanítványaik részére előadássorozatot tartottak. Bevezető istentiszteletben dr. Szuchov- szky Lajos az ifjúság fontos szerepét hangsúlyozta — a jövő társadalomban s érdekes okfejtései bizonyára kedves gyümölcsöket termeltek. Utána Reif Pál, a vallástanári szakosztály elnöke, bevezető előadásában bejelentette, hogy az előadássorozat a jövőben is ismétlődő ifjúsági programúinak a kezdete. A cél az, hogy a vaiiásorákon s az istentiszteleteken kívül is mód adassék úgy a nevelőknek, mint a nevelendőknek arra, hogy egyház unk jövendő reménysége vallási, nemzeti és társadalmi fontos hivatását férfiasán betölthesse. Első előadásban Irányi Kamill, történelmi szemelvények feltárásával ragadta el az ifjúságot s mutatta meg nekik azt az egyházat, amely tagjainak legfőbb lelki, szellemi és erkölcsi kincset ad. Ennek folytatásaként Lainnek Vilmos arról beszélt, hogy az ily gazdagon megjutalmazott ifjak micsoda hálakötelezettséggel adósak a legjobb anyaszentegyháznak. Hüttl Ármin, eddig az első és tudományos szempontból is abszolút értékre számottartó dolgozatát mondta el — a szentévről. Előadása iskolapéldája volt annak, hogy apológiái u'on mikép lehet az ifjúságot az egyház védelmére kényszeríteni. A jövő vallása címmel Gaudy László tartotta a két napos konferencia befejező előadását, mely logikai szükségszerűséggel kapcsolódott bele az előbbi három előadásba. Kritikai megjegyzéseivel mindenki számára elfogadhatóan mutatta be, hogy a jövő vallása az evangélikus vallás lesz! Az előadások után Algőver Andor tartott befejező istentiszteletet, melynek végén először a vallásianár-testület s utána az egész ifjúság úrvacsorát vett. Ezen hiterősítő előadások úgy belső értékét, mint külső rendezését tekintve, a lehető legfényesebben sikerült. A bpesti egyházak vezetői presby- terei és a' szülők, sőt az egyes iskolák ev. tanárai is nemcsak pillanatnyilag fejezték ki nagy elismerésüket arra a szép látványra, amikor a nagy Deáktéri templomban tömött sorokban együtt látták Bpest ev. ifjúságát, hanem abban a boldog reményben is élnek, hogy a megkezdett munka állandósítandó folytatásának egyházunk jövője szempontjából ma még felbecsülhetetlen haszna is lesz 1 Még csak annyit, hogy a leány felsőbb osztályú tanulóknak hu svét után tartanak ehhez hasonló konferenciát. Ezek számára ez már a harmadik lesz. A vallástanárok előadásaik kinyomatását tervbe vették, már csak azért is, hogy vidéki fiaink is épüljenek, ev. egyházunkhoz való hűségükben erősödjenek, honfiúi érzésükben gazdagodjanak. Ha valakit érdekelne a vidéki lelkész és vallástanár testvérek közül, ill., hogy hány példányt tudnának elárusítani híveik és tanítványaik közölt, hogy annyi példányt nyomattassanak, írjanak Szuchovszky Gyula szakosztályi jegyzőnek (IV., Deák-tér 4., II. 13). A kemenesmagasi-i ev. ifjúsági egyesület március hó 29-én áldozott Jókai emlékének. A legkedveltebb magyar regényíró érdemeit Szabó István lelkész méltatta ünnepi beszéd keretében. Szavalatokat adtak elő Csecsenovics Elza (Megyünk.), Lőke Lina (Fohász Jókaihoz.), Molnár Irma (A magyar asszony.), Csatári Mária (Hitvallás.), Jáno3sy Ilka (Ki volt nagyobb ?!). Az egyesület énekkara szép énekszámokkal működött közre Kastner tanító vezetésével. Az ünnepély, mely nemzeti nagyjaink megbecsülésére, követésére buzdított s a magyar főid, a magyar haza szeretetét erősítette, áldott hatást gyakorolt az ünneplők életére. Az irsai egyház múlt hó 29-én részben a Luther-Társaság, részben saját torony- alapja javára jól sikerült vallásos délutánt rendezett Az ünnepélyt a Varga Lajos tanító által vezetett gyermekkar éneke nyitotta meg, mely után ifj Kovácsi Kálmán theo- logus szavalta el Ábrányi E. költeményét: „Keresem az Istent“. Bevezető beszédet Törteti Lajos ceglédi lelkész mondott, majd Magócs Károlyné énekelte el Szabolcska- Hubay ünnepi énekét és egy koráit, Szrnka Rózsika pedig Csengey G : „Az első ibolya“ című költeményét adta elő. A Brózik Gyula kántortanító által betanított ifjúsági énekkar egy egyházi ének előadásával szerepelt. Hatalmas előadást tartott dr. Oppel Jenő ceglédi főgimn. tanár az anyagiság és az erkö’csiség kérdéséről. Lustyik Lajos szavalata, Varga Lajos solo éneke, a gyermekkar dala 8 Petro Judit szavalata után Magócs Károly helyi lelkész mondott lendületes záróbeszédet. Az ünnepély, melyen a község lakosai felekezeti különbség nélkül zsúfolásig töltötték meg a templomot, a jelzett cé'ra a jelenvoltak önkéntes adakozásából 3 milliót meghaladó összeget juttatott. A sárszentmiklósi kisded egyházközség Béldi Béla községi főjegyző kezdeményezésére még január havában elhatározta, hogy a világháború alatt elrekvirált harangjai helyébe két új harangot szerez be. Az elhatározást tett követte. A főjegyző buzgó fáradozása és a hívek nagy, lelkes áldozatkészsége folytan közel két vagon búza gyűlt egybe. Különösen említést érdemel vitéz Láng Mihály községi bíró és testvérei, kik 30 q búzát adtak e nemes célra. A széphangu harangok április hó elsején érkeztek a sárbogárdi vasútállomásra, hon- nét virágvasárnapján szállíttattak fényes bandérium és fehérruhás leányok kíséretében a gyülekezet templomához. A falu elején Haniffel Sándor lelkész üdvözölte az érkező harangokat, majd a templom előtt „Dicsérd én lelkem“ közének elhangzása után Fischer Mariska „A mi harangjaink“ című költeményt szavalta el nagy hatással. Ezután vitéz Láng Mihály rövid beszéddel átadta a gyülekezetnek a harangokat, melyeket néhány szóval Nika egyházközségi felügyelő vett át. Az avatási szertartást Schöll Lajos főesperes végezte, majd a hívek harangzúgás közben bevonultak az Úrnak házába, hol „Erős vár a mi Istenünk“ eléneklése után az oltári szolgálatot a helybeli lelkész végezte, míg a mély gondolatokkal tele, magas szárnyalású ünnepi szent beszédet Róm. Vili. 31. alapige alapján Schöll Lajos főesperes mondotta. Az ünnepi istentisztelet fényét nagyban emelte a gyülekezeti dalárda, mely Kirchknopf László kántortanító szakszerű vezetése alatt két szép lélekemelő éneket adott elő. Az ünnepélyt díszgyűlés fejezte be és a Himnusz éneklése után távozott a hivek serege a templomból. Majd megkondultak az összes harangok s szóltak egy negyedóra hosszat az elesett hősök emlékének. Az emlékezetes napnak befejezéseként a nőegylet által a lelkészlakban rendezett ebéden, melyen a környékbeli előkelőségnek számos tagja vett részt, az első felköszöntőt Kis Dániel sárbogárdi ref. lelkész mondotta a gyülekezetre, Schöll Lajos főesperes pedig a nőegylet áldozat- készségét s körültekintő figyelmességét köszönte meg. Új evangélikus tanítóegyesület. A csanád-csongrádi egyházmegye evangélikus Pusztán magános földbirtokos háztartásának vezetésére megbizható, középkorú, komoly és rendszeretö nőt keresünk, ki a pusztai gazdálkodást, finomabb főzést, baromfinevelést és kertkezelést érti. 1—3 Ajánlatokat FÜRI A ZOLTÁN vallástanár címére küldjék KISKŐRÖSRE (Pest megye).
