Harangszó, 1925

1925-04-19 / 16. szám

1925. április 19. HARANGSZÓ. 133 KORKÉPEK. Karcolatok a hétről. Sir Alfred Bowert választották meg London lord majorjává. A megválasz­tott katholikus. A két sheriff, akik mellette a világváros ügyeit intézik, szintén katholikusok lévén, London egészen katholikus kormány­zat alatt áll. Erre VII. Henrik óta nem volt eset, állapítja meg meg­elégedetten az egyik magyar katho­likus újság. Már most kiváncsiak volnánk, hogy vájjon a londoni sajtó, a londoni közvélemény is Londonban úgy fel van-e háborodva a lord és a két sheriff kath. volta és az egész kath. kormányzat miatt, mint ahogyan Magyarországon igen sok úgynevezett „vezér“-egyéniség nem csinál egyebet, minthogy vasát naponkint telekiabálja az országot: „kívánjuk, hogy a ve­zetőállásokban is megfelelő szám­ban legyenek képviselve a katholiku­sok“, „mert ez az ország nem Regnum Christianum, hanem Regnum Maria- num. “ OLVASSUK A BIBLIÁT! A tiszta keresztyén élet főbb akadályai. Ápr. 20. A restség. Thcssalonika 4 . í—a. A nem akarás, amely minden jónak elron- tója, sok embernel veszélyezteti a megté­rést, mert sajnos sokan vannak, akik ké­nyelmesebbnek látják az életet ha nem tö­rődnek azzal, hogy mit is parancsol Isten s mire intenek az apostolok Jézus Krisztus által. Mindinkább gyarapodjatok a keresz- tyénségbtn, ez kell, hogy legyen mindnyá­junknak főcélja. Ápr. 21. A tisztátalanság. I. Thessalo- nika 4.3—5. A műveltség egyik fokmérője a tisztaság. A keresztyén élet egyik főkí­vánsága a lelki tisztaság. A rendes ember nem tűri a szennyes foltot ruháján s testén. Hát a keresztyént r,em bántja az, ha lel­kén folt van? Meg kell tisztítani a lelket a bűnnek foltjaitól, mieiött az bele enné magát, meg kell fehéríteni azt a Krisztus áldozati vérével. Ápr. 22. Az önzés. Thessalonika 4.6—7. „Senki túl ne lépjen és meg ne károsítsa az ő atyja fiát.“ Hányán lépik át a mesgyét az enyém és tied között ? Hányán akarnak és élnek jogtalanul másoknak a keserves keresményéből ? Hányán vannak, akik igaz­talan úton (kártya) nyerik el embertársaik­nak pénzét, vagyonát. Vájjon ezek keresz­tyének ? Az önzetlen jó tett kezd ismeret­len fogalom lenni. Ápr. 23. A könnyelműség. I. Thess. 4.8. A legtöbb bűnnek, szenvedésnek forrása a könnyelműség. A mai kor embereinek pe­dig ez az egyik legfőbb és legszomorubb jellemvonása: nem törődni, sőt megvetni minden törvényt és rendeletet s az ember szabadságát a szabadosságig fejleszteni. A lelki élet terén is ez a szabadosság, Is­ten törvényének megvetése látszik meg sok névleges keresztyén életében. Pedig az írás int „aki ezeket megveti, Istent veti meg“. Minden szabad nekem, de nem minden használ. Apr. 24 A szeretetlenség. I. Thess. 4. »—10 „Az atyafiui szeretetröl pedig nem is szükséges Írnom néktek“, írja az apostol a thessalonikaibeiieknek, de nekünk az el­lenkezője szól Ma a szeretet fogalma már annyira elhomályosodott a legtöbb ember­nél, hogy ugyancsak szükséges róla be­szélve és azt cselekedve is az embereket meggyőzni arról, hogy Krisztus főparancsa a szeretet, mozgatója minden jónak és ne­mesnek és hogy enélkül csak olyanok va­gyunk „mint a zengő érc és a pengő cim­balom. Ápr. 25. A feltűnési vágy. 1. Thess. 4 11. „Csendes életet folytassatok, saját dolgai­toknak utána lássatok I“ Talán soha sem éltek az emberek olyan hangos lármás éle­tet mint most. Kevés kivétellel arra töre­kednek, hogy nagyhangú beszéd feltűnő viselkedés által felhívják embertársaik fi­gyelmét s így tudjanak az őket bámuiók fölé kerekedve magas positiókat elfoglalni. A hivatást elhanyagolni, esetleg mellék- foglalkozássá tenni s a kínálkozó eszközö­ket megragadva, sokszor a vállalt kötele­zettséggel szembeszállva, meggazdagodni igyekezni: ez ma időszerű. Ápr. 26. A tisztességtelen viselkedés. 1. Thess. 4.13. Keresztyennek, Krisztus kö­vetőjének vallód magád és nem tudod meg­érteni azt, hogy tisztességtelen viselkedé­seddel épen azt bizonyítod, hogy nem a Krisztusnak vagy a követője. Vájjon lehet-e a káromkodó, részeges, parázna életet foly­tató egyént keresztyénnek mondani ? Nem! S ha nem, miért nem igyekeznek az em­berek ezeket a bűnöket elnagyni ? Megalku­vásnak helye nincsen, vagy-vagy. Vagy a Krisztust követed és úgyis viselkedsz mint egy keresztyénnek kell, vagy a sátánt kö­veted, de akkor ne valid magad keresz­tyénnek. HETI KRÓNIKA. A magyar politikát a fővárosi válasz­tások izgatják még mindig. A. szociálde­mokrata pártban szakadás állott be. — Győrött Németh Károlyt választották meg képviselővé. — Miként a Sopronvármegye írja, Zita királyné Schey péterfai polgár­nak, aki a királyt szombathelyi útja aurái­méból Szombathelyre vitte, s akii a király akkor nemesített és bárói címet adomá­nyozott neki, Ottó nevében aláírta a ne­mesi levelet és kiadta báró Scheynek. A szerb királyt állítólag még ebben az évben meg fogják koronázni és pedik Üsz- kövben és Zágrábban. A bolgár hadsereg létszámát erősen felemelték. Az osztrák legitimisták néppárttá ala­kulnak át és felveszik a harcot úgy a szo­ciáldemokraták, mint a keresztényszocia­listák ellen Németországban a jobboldali biok Hindenburgot áhította fel elnökjelöltnek. A belga választások eredménye: a ka­marának 187 tagja lett, akik közül 78 ka­tholikus, 77 szociálista, 24 radikális, 5 fla- mant, 2 kommunista és 1 plrtonkivüli. A francia kormány törvényjavaslatot fogadott él, amely a nőknek aktív többségi választójogot ad. — Az elnök Briandot bízta meg az új kormányalakítással. Az angol nemzet képviseletében Balfour lord vett részt a palesztinai zsidó egyetem megnyitásán. Amerika sürgeti a francia adósságok megfizetését. Indiában enyhült a feszültség az an­golok és a nacionalisták között. EGYRŐL-MÁSRÓL. A mindennapi életből. Mennyi pénzt szabad kivinni ? A pénzügyminiszter rendeletet adott ki, melynek értelmében a következő pénzösszegeket lehet kivinni engedély nélkül: 201)0 francia és belga frank, 1000 svájci frank, 3000 cseh korona, 5000 druhma, 6000 dinár, 10000 leva, 600 osztrák siiling, 500 lengyel zloti, 400 járadék márka, török lira, 100 dollár, 20 font sterling, végül 7 millió magyar korona, HARANGSZÓ. Quasimodogeniti. Ev. Ján. 20.19—23. Boldogok a békességre igyekezők, boldo­gok, akiknek szívében isteni béke, benső megnyugvás, gyermeki bizalom honol és ezt sem öröm, sem bánat, sem élet, sem halál megdönteni nem képes. Kétszeresen boldog, aki ezt a békességet a földön terjeszteni meg nem fárad. Ez a gondolat jut kifeje­zésre a fenti szent igékben is: „Békesség néktek /“ Kapi Béla püspök a nagyhéten minden este a templomot zsúfolásig megtöltő hall­gatóság előtt sorozatos előadást tartott Krisztus tragédiája címen. Szólott Judásról, Péterről, Jánosról, Máriáról és végül Nagy­pénteken Jézusról. „BEVISSZÜK ÜZLETÉBE A VEVŐKET!“ cím alatt megjelent könyvecske a modern és praktikus reklámot tárgyalja. Megmutatja a a hirdetőnek a helyes útat, miként lehet csekély költséggel nagy és új vevőkre szert tenni. Ingyen és bérmentve küldi széjjel ezt az értékes könyvet minden komoly érdeklődőnek: RUDOLF MOSSE hirdetési iroda központja, BUDAPEST, VI., Podmaniczky ucca 49. j_3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents