Harangszó, 1925

1925-09-06 / 36. szám

290 kezet a maga tagjaiban a művelt­séget _________________________ E zer A i _ci _a i ö bß 52 műveltség g-g Í.3 <>.* ojí ö E foka M h * _________________ember kOzül F őiskolát végzett 8 5 8 14 8 középiskolát végzett 24 15 20 36 6 elemit végzett 398 219 425 635 írni s olvasni tud 835 696 859 916 (L. Néptanítók Lapja 1924. nov. 3.) Ránézve erre a statisztikára, megláthatjuk evangélikus egyhá­zunk dicsőségét. A keresztyén fele­kezetek közül mi képviseljük ebben a hazában a legnagyobb számarány­ban úgy az általános, mint a külö­nös műveltséget. Büszkék lehetünk arra az egyházra, mely áldozatot nem kiméivé iskoláit felemelte és megtartotta. Büszkék lehetünk a- zokra a gyülekezetekre és iskola- mesterekre, akik szegénységgel küzködve, földi javakban szűköl­ködve, a lelki kincseket mégis ilyen szent tékozlással szórják bele a magyar evangélikus lelkekbe! Róth-Teleki Johanna koporsójánál. Irta: Dr. Hittrich Ödön. Szirák, 1925. augusztus 22. A mai derült augusztusi nap reggelén a sziráki temetőben özv. gróf Dégenfeld Lajosné úrnő és gróf Dégenfeld Miklós úr engedelmével megnyílt előttünk Róth-Teleki Johanna grófnő kriptája. A gesztenyefákkal körülvett nagyobb kápolnaalakú épület bel­seje négy vasrostélyos ablakkal megvilágí­tott terem, hol a falakon köröskörül ko­szorúk hervadoznak különféle színű és felírású szalagjaikkal. A terem közepén fekete deszka katafalk áll, mögötte szintén fából való szószékkel. Az ajtóval szemközt, a terem hátulsó falába illesztve két nagy vörös márványtábla látható. Tőlük jobbra és balra egy-egy gyászoló nőt ábrázoló szoboralak áll; a felső márványtábla, tetején oltárszerű díszítményekkel van ellátva, kö­zépen a gróf Teleki család címerével, a pajzsmezőben nyilat tartó jobbkarral. Mindkét márványtáblán nagy, lapidáris aranyozott betűs felirat olvasható. A felső tábla felirata így hangzik: Állj meg itt utazó, ’s szökj még jó előre Léted fő tzéljához tekintvén e kőre. Itt nyugszik, még felkel Vatay Borbára, Az élet Urának serkentő szavára. A’ kit kegyes jámbor ’s tsendes természete, A’ jót mérni túdó jókkal betsültete. Jó magyar Asszony vólt, s más néptől nem kért Ez a büszkeség azonban nem lehet üres hivalkodás és kevély dicsekedés, hanem komoly elköte- lezés a jövővel szemben! Míg első szavunkkal Isten megsegítő kegyel­mét áldjuk és magasztaljuk, a má­sodikkal már fogadalmat teszünk, hogy egyházunknak ezt a dicső­ségét megvédjük és megtartjuk továbbra is. Tudom, hogy iskoláink fentartása érdekében nehéz terhet visel híve­inknek válla, tudom, hogy a pénz­beli segítséget tekintve, hazánknak még mindig mostoha gyermeke az evangélikus egyház, de erre gon­dolva sokszor eszembejut a XVIII. század hívő lelkű, nagy emberének, Lavaternek magaválasztotta címere, amelyen egy darazsaktól csípett kéz égő gyertyát tart. A címerrajz alatt ez a rövid vers: „Bár a leg­mérgesebb darázs fulánkja sért, Csak tartom én a fényt“... Sze­génységgel küzdő, sok bajtól sér­tett evangélikus egyházunknak is nagy elszántsággal tovább kell hir­detni: „Csak tartom én a fényt!“ Egyszerű falusi iskoláinknak, neves gimnáziumainknak, minékünk, gon­dokkal küzdő nevelőknek, csak egy jelszavunk lehet: „Bár a legmér­gesebb darázs fulánkja sért, Csak tartom én a fényt!“ Ez legyen megnyitója evangéli­HARANQSZÓ. Költsön tzifra vétket, ős, jó erköltsinkért. Ezer hét száz nyolcvan négynek folyásában, Tizenhetedik nap vólt mind Szenthavában, Midőn hólta után Róth Tamás férjének - Húszon nyólcz hóid nappal lön vége éltének. Ezen kő sír által fen hagyni kívánja Jó emlékezetét Johanna lánya. Ki mint Gróf Teleki József élte párja Ide legelsőbben Édes Annyát zárja — Zárja, de korántsem zárja azt egészen, Nem vévén a’ halál erőt a’ főbb részen. Ezt tartsd meg útazó, ’s hogy örökké jól élj, Nem a halálodtól, hanem a bűntől félj 1 Az alsó tábla felirata a felső felirat tartalmát ismétli latin nyelven. A tiszteletre­méltó, magyar faját szerető matróna hat­vannégyéves korában hunyt el. A terem jobb sarkában levő nyíláson leszállva csakhamar a boltíves sirkamarába értünk, hol a földre helyezett régibb és újabb koporsók között a bal sarokban szürke mészkőből való hatalmas kőkoporsó áll. Megjegyezzük mindjárt, hogy a kriptá­ban három év előtt halottrabló betörök jártak, bűntől nem félő lények. Munkájuk durva nyomai még ma is láthatók. De né­hány évtizeddel előbb is járlak itt halott­rablókhoz hasonló lelkű egyének, akik ke­gyetlen kezekkel tépték fel gróf Teleki László érckoporsóját. Jobb oldalon, a fe­jénél 1 A nagy kőkoporsó kőfedele is el van tóivá, úgyhogy kilátszik alóla belülről egy koporsó. Itt pihen szüleivel együtt Róth- Teleki Johanna grófnő. A fedél közepén ott van kifaragva a Teleki címer, a gyertya kus anyaszentegyházunk minden iskolájának nehéz jelenben — bol­dogabb jövőre!.. . 1925. szeptember 6 Válasz egy hétköznapi jelenségre. Abban a megtiszteltetésben ré­szesültünk, hogy egy szombathelyi helyiérdekű lap, melynek főszer­kesztője nemzetgyűlési képviselő, a tolla hegyére vett bennünket. Es pedig a „Jelenségek“ című előkelő rovatában örökített meg bennünk, mely rovat több éven át megkü­lönböztetett tisztelettel a zsidók számára volt fentartva, de újabban a protestánsoknak kijáró dicsérettel telik meg. Az igen tisztelt főszerkesztő nemzetgyűlési képviselő úr kiroha­nását ellenünk a „Harangszó“ folyó évi augusztus hó 23-án megjelenő számában „Karcolatok a hétről“ című állandó íovatunkban egy má­sik szombathelyi újságból szóról- szóra idézőjelek között leközölt cik­kel kapcsolatban intézte, mely új­ság legutóbb azután az igazság szavának hangoztatásával balfogás­nak minősítette eljárásunkat, mosa­kodásában odáig ment, hogy szinte előírja nekünk parancsolólag, mi lapunknak feladata; „egyáltalán nem lévén feladata más, — írja — mint figyelemmel kísérni az ő kétes fényénél betűzzük a fedél jobb olda­lára bevésett szavakat: Unica ejus filia... Johanna Róth ... Comitis . .. Uxor. Meg­hatva, megilletődve álltunk meg e magányos helyen, ahol több mint egy évszázad óta pihen a hazai protestáns iskolák legnagyobb jóltevője, aki halála élőit egy évvel, 1812- ben, 71 éves korában készítette végrende­letét s alapítólevelét, mellyel 100 000 rénes forintnyi tőkével ösztöndíjalapot létesített a hazai protestáns iskolák szorgalmas, szegénysorsú diákjai számára. Hány diák­nak szerzett ő örömöt 1 Mily buzdítólag hatott az ifjúságra! Mennyire szívén viselte ö a magyar kultúrát s a protestáns egyhá­zak ügyét! Akik az ő szerettei síri álmát is háborgatni merték, azok nem féltek a bűntől, azok távol álltak a magyar kultú­rától.. ' Szirák közelében Vanyarcz nevű falu kis templomában díszes emléktábla hirdeti Veres Pálné Beniczky Hermin, a magyar nőnevelés úttörője, „Nógrád megye büsz­kesége“ tiszteletreméltó nevét és érdemeit. A sziráki templomban nincs hasonló tábla, csak családi címerek láthatók. Pedig meg­érdemelné Róth-Teleki Johanna is, hogy az általa annyi jótéteménnyel elhalmozott sziráki temp'omban az ő nevének is legyen nyoma; annak a régi magyar nagyasszony­nak, kit a reá vonatkozó egyik feljegyzés Patrona et Mater Ecclesiarum Scholarunique optima, munificentissimagne-nek nevez. Egy­házunk vezetői nemes tettet cselekednének, ha e tervet megvalósítanák.

Next

/
Thumbnails
Contents