Harangszó, 1925
1925-01-04 / 1. szám
Alapított* KAPI BÉLA 1910-ben. XVI. évfolyam. 1925. január 4. Laptulajdonos: a Dániáiul Lntlier-SzlWetsíg. As Ora/ágoa I.other-RzÖTet- aég hivatalon lapja. Kéziratok, elólizotésl dijak ós reklámidők a HARANGSZÓ szorkesztó- ktadohtvatalAnak Bsentgotthárdra (Vasrm.) küldendők. Hlöfizetést elfogad minden «Tang. leiké«« és tanító. Usgjolenlk minőén vasárnap. ^Jmmjuuu^uuaégben ör rendezők, a háborúságban tűrök, úiörgésbcn állhatatosak legyetek. Szarkai ztó-kl adóhivatal : SZENTOOTTHÁRD. Vssvármegye. A „HABANBSZO“ előllietésl ára: a harmadik negyedévre 16.000 korona. Csoportos küld. 15.000 K. Iiatkor-Sidretégf tagoknak 10°/o-os kedvezmény. Amerikába egész évre 2 dollár; az utódállamokba a III. negyedre 90.000 K. A .Harangsió* terjesztésére befolyt adományokból szórványban lakó híveinknek Ingyenpéldányokat küldünk. I. szám. Újév. Irta: Dr. Scholtz Oszkár. Emberi dolog, hogy az új esztendő hajnalán új tervek, új gondolatok biborfényében gyönyörködünk. Az ó év estéjén még a töre- delem perceit éljük1;’ de mihelyt éjfélt üt az óra, a lelki gyötrelmeket pajzán vidámság váltja fel s virradatkor már derűs reménységek pázsitját tapossuk. Tüdőnket az új esztendő hozta új eszméknek, új céltüzéseknek ózonával telítjük, abban a biztos tudatban, hogy meggyötört bensőnk egészsége, lelkünk egyensúlya őrökre helyreáll. És én nem tudok s nem is akarok újat mondani. Nem tudok,' mert tudom azt, hogy sok szép terv és magasztos gondolat, mely egykor az újdonság varázsfényének csillogásában hódított híveket, — legott elhalványult, feledésbe merült, mihelyt az ünnepi hangulat, — melyben a gondolat megfogamzott — véget ért és szüpke hétköznapoknak adott helyet. De nem is akarok újat mondani, mert akarom azt, hogy olvasóink igazi evangélikusok, a régi, kipróbált értékeket megbecsülő keresztyének legyenek. Lám Krisztus urunk, azután Pál apostol, Ágoston, majd Luther — micsoda őserejíi időjelzői az emberiségnek. Az ő feltűnésük is egy- egy reményteljes — századokra terjedő — új esztendejét jelentette a keresztyénsógnek s az ő nagyságuk, erejük és sikereik titka nem új eszméknek, nem tetszetős, meglepő gondolatoknak kitermelésében, hanem egyetlenegy, évezredes ősi értéknek, a hit erejének felszínre hozatalában rejlett. Nem minden értékes, — ami új; de nem minden értéktelen, ami régi. Szükséges ezt hangsúlyozni ma, nem egyszer, de százszor, mert közéletünk orvosai, a régi kipróbált háziszerekről ineg-megfeledkeznek. Változnak az idők, változnak az emberek, változnak még — mondják — az országhatárok is; — s még sem változik meg semmi, ha e földi élet egyetlen értéke: Istenbe vetett gyermeki bizodalmunk változatlan marad. Nem új gondolatokra, új pro- grammpontokra van szükségünk ebben az új esztendőben, hanem egyesegyedül a lélek megújulására, az emberi lélek televénvébe évezredek előtt begyökerezletett csemetének, az élő hit gyümölcsfájának virágba borulására. Evangélikus keresztyének körében — kiknek egész élete bűnbánat kell, hogy legyen — az újév is egyedül a hit megújulásának, a belső újjászületésnek ünnepe lehet. És legyünk nyugodtak: mentői súlyosabb, nemesebb veretű a mi régi irásfánk, — apáink erős hite, — annál gazdagabb lesz az új esztendő kincseskamrája. Az uj esztendő azért a hitnek esztendeje legyen. Legyen a mi hitünk most már valóban élő hit, olyan, amelyik cselekszik, alkot, teremt és hódít. Az evangéliumnak uj erőforrásokra, uj emberekre, sőt uj intézményekre is szüksége van; de a hatalmára támaszkodó hit csak régi erejével teremthet újat. „Mentsd meg önmagadat, hogy megmented nemzetedet.“ Kapi Béla püspök előadása a középosztály anyagi és erkölcsi válságáról. Magas színvonalú előadást rendezett a régi képviselő ház üléstermében az elmúlt év december 17-én az Egyesült Keresztény Nemzeti Liga, amelynek előadássorozatát állandóan nagyszámú és előkelő közönség látogatja amikor is Wolff Károly elnöki megnyitó szavai után Kapi Béla püspök tartotta meg előadását Az erkölcsi válság és a középosztály címmel. A középosztály kérdését oly módon tárgyalta, hogy mindenek előtt a középosztály nemzeti hivatását és jelentőségét állapította meg. Szerinte e középosztály jelenti a nemzet gerincét és hivatása a nemzet életében elsőrangú. Életével, gondolkodásával, jellemével kifejezője a nemzet egyéniségének. Kifelé reprezentálja a nemzetet. Befelé a nemzet társadalmának legmunkásabb és legáldozatosabb rétege. Az összes kulturális, szociális, humanitárius munka a közép- osztály vállán pihen. Rendkívül érdekesen világította meg Kapi püspök, hogyan tölt be a közép- osztály társadalmi és történelmi kiegyenlítő hivatást. Az arisztokratákkal szemben a középosztály a kötelességteljesítés arisztokratizmusát képviseli. Az arisztokratizmus konzervativizmusa helyett történelmi hagyományok konzervativizmusában megnyilatkozó arisztokratizmust erősíti. A középosztály nemzetért való munkára neveli azt az arisztokrata társadalmi osztályt, mely nem lehet családi sírboltok címertartója, hanem a magyar jövendő munkás héroszának kell lennie. Lefelé a középosztály a szellemi munka demokratizmusát Olvassuk és terjesszük a Harangszót!
