Harangszó, 1924

1924-12-21 / 52. szám

SAR AN ÜSZŐ.

1924. december 2S.

annak fundamentuma, mely, mint ilyen, nem az uccán a körmenetekre, hanem a szívbe, a házba és a templomba való. Legkevésbé való a politikába, mely rendszerint a megegyező megalkuvások és érdekek, és nem az elvek politikája. Azért is a keresztyénség az apostolok ideje óta folytonos reformáció, már t. i. protestáció és confessió, és nem züllesztő, romboló hatalom. Folytonos megtisztulás a zsidóságtól és a pogányságtól.

* *

*

„Evilágnak“ Jézus evangéliuma szerint is 3 veszedelmes szörnyűsége vagyon, ú. m. a vörös, a fekete és az arany internacionále. Ettől a mammontól nem az ész, nem is a tudomány, hanem csakis a megtisztult és újjászületett erkölcsi öntudat szabadít meg bennünket. Ennek legértékesebb kincse, Istennek és Krisztusnak Írott menlevele a könyvek könyve és az élet könyve : a biblia, főleg a nagy próféták, az evangéliumok és az apostoli iratok. Mert Luther szerint: ami a jószágnak a legelő, az embernek a ház, a madárnak a fészek, a cserjének a szikla, a halaknak a folyóvíz, — az a biblia a hivő léleknek.

* *

*

Úgy Goethe, mint Harnack szerint a gépeknek mai félelmetes világa a gyárakban teljesen le- és megkötötte a keresztyén ember erkölcsi személyiségét. Maga is eszköze lett

394 _____________________

____

S

zeretet ünnepén.

Karácsony reggelén — előttem biblia, lelkemben a béke.

Zúgnak a harangok — Krisztus szeretetét ujjongón hirdetve.

Karácsonyi angyal ezüstcsengetyűje, mint liliom hangja — csilingeli szerte :

— Élet terhe alatt jajongó emberek,

— Akik megfáradtok, Krisztusra nézzetek,

És egyedül általa — vigasztalást nyertek I

... Én is áldást kérek. Én is áldást várok,

Nélküle nincs Élet: pusztaságban állok,

De ha Ő velem van: aranyhidon járok

S minden szenvedésre gyógyító balzsamot, — csak Nála találok! —

HUDY ILONA.

Hű mindhalálig.

Irta: Gyurátz Ferenc. (14)

Kardos az átolvasott levelet e fohásszal tette le: „Hála a jó Istennek! Egy családnak örömöt szerezhettem.“

Átment a lelkészlakba. Ott voltak a főa gépnek. Eredménye a lélek művelésének és az események ápolásának elhanyagolása s a természet- tudományos materialista élet- és világfelfogás terjedése. Ezzel a veszedelmes, túlbuzgó gépvilággal ma hazánkban is számolnia kell és vallásos-erkölcsi és nemzeti újjászületésünknek szolgálatába kell hajtanunk. Kölcsönös megtermékenyítésre és nem lenyűgöző szolgaságra, vagy pogányos hatalmaskodásra van szükségünk szegény magyar hazánkban. Azért előre és fölfelé minden cselekedeteinkben! Ha segítünk magunkon, az Isten is megsegít.

* *

*

A sötétség hatalmainak mai szervezetébe bele kell kiáltanunk hangos szóval, hogy az apostolok óta Luther az egyház legnagyobb evangélistája és hogy az ő wartburgi szobáján és wormsi vallomásán nyugszik az egész reformáció. A német lutheránusság mai szoron- gattatásai között is a reformáció anyaföldje, a vallásos keresztyén hagyományok hordozója, a theol. tudományos munkásság központja s a fejlődő vallásos egyházi életnek színhelye. Ez a német evang. szellem még mindig a vezérszerepet viszi az egész világon, annyi megpróbáltatás után, sőt tán épen ezektől még nagyobb tevékenységre sarkalva .. Az evangélikus németeket nem lehet büntetlenül figyelmen kívül hagyni semilyen tudonök leányai is ké. i munka mellett hallgatva a lelkésznek a történelemből tartott előadását. A belépőt a házi asszony e szavakkal fogadja:

— Isten hozta, kapitány úr! Arcáról látom, hogy valami jó hirt hoz.

— Eltalálta, tisztelendő asszony és ez a hir mindenek előtt Napsugárt, az áz most már Waliher Edith kisasszonyt illeti.

Edith meglepetve, kérdöleg tekint reá.

— Tehát megvalósult óhajtásunk? — kérdi a lelkész — Kapitány úr feltalálta a kedves leány szüleit?

— Meggyőződésem. Felolvasom az édes apának egyik newyorki lap szerkesztőjéhez írt s ez által velem közölt levelét. Megjegyzem, hogy az ebben jelzett adatok teljesen megegyeznek a Sasszem barátomnak ez előtt hetekkel kérdésemre tett vallomásával.

Az olvasást Edith kezeit dobogó szívére szorítva hallgatta s az utolsó szavaknál a meghatottság örömkönnyei hullottak szeméből. A lelkészné, Karolin és Mária hozzá sietve üdvözölték, csókolták. Mikor végre szóhoz jutott, a boldogság érzetével re- begte:

— Kapitány úr, köszönöm eléggé meg- nem hálálható jóságát. Áldja meg a jó Isten.

— Reám nézve nagy öröm, hogy a szülők és feltalált gyermekük viszontlátásán

mány terén, de legkevésbé a szellemi tudományokban. A német szellem máig is az egész világ, s nemcsak a németség uralkodó szelleme, mert az evangélium hitéből él s a Jézus—Kant-féle erkölcsi törvény vezeti akaratéletét. Luther nyomán a legnagyobb irásmagya- rázók is a német földről és nagyobb részt papi családból kerültek ki. És a keresztyén kultúra a Jézus-, Luther- és Kantféle életideálja most és mindenkoron.

— Születésének kétszázados évfordulójára. —

Irta: Payr Sándor.

Mielőtt az ó-esztendő elrepülne, emlékezzünk meg erről a magyar földön született hírneves német szuperintendensről és költőről is, akit igen sokan Kőszeghi néven magyar nemesi csa’ádból származtatnak s úgy magyarázzák a névcserét, hogy csak a németek kiejtése szerint lett a Kő- szeghiből Giseke Miklós Detre. Így raoodia ezt nekünk néhai jó Müllnsr Mátyás direktorunk s így olvassuk ezt ma is Kőszeg és Vas vármegye monográfiájában. Pedig nagy tévedés van benne.

Hrabovszky György már 1816. Farnek Dávid száki lelkész 1823. Edvi Illés Pál esperes és Rumy Ká roly soproni tanár 1835 írt róla, legutóbb pedig Michaelis Izidor kős boldogságán közre munkálhattam. De Edith kisasszony most meg kell kezdenünk az uirakészülődést Waschingtonba Tisztelendő asszonyt Elkérem, hogy szíveskedjék Ediihe! a városba menni s ott neki a már meglevő egyszerűbb házi ruhája mellé még egy utazó és egy müveit társaságban megjelenéshez illő öltözetet rendelni. Legjobb lesz, ha a kelmét megvevén egy varrónőt hoznak magukkal. Itthon segédkezésük mellett hamarább végzik a munkát. Mária számára is kérem a ruha megrendelését mert ő is kísérni fogja Edith barátnőjét.

Kardos még az nap megírta a levelet melyben így értesíti a leányuk után sóvárgó szülőket:

Tisztelt Walíher Úri

Örömmel hozom tudomására, hogy kedves Edith leánya él. Egy indián telepen a főnök sátrában fedeztem fel. Már majdnem egy év óta az ottani missziói lelkész neje és leánya társaságában pótoija páratlan szorgalommal s a várakozást meghaladó eredménnyel a műveltségek helyzeténél fogva eddig fennmaradt hiányait. Nem indián pusztai vadvirágot, hanem egy művelt társaságbah mindenütt méltán helyet foglalható szép s nemes lelki tulajdonokkal megáldott leányt fognak ölelni a szülők.

Nemescsó német poétája.