Harangszó, 1924

1924-11-09 / 45. szám

If24. november 2

Közének elhangzása után a helyi lelkész üdvözölte a megérkezett harangot.

Az avatás napján örömtől sugárzó arccal gyűlt össze a helybeli és környékbeli ev. hívek serege, úgy hogy a templom zsúfolásig megtelt áhitatos hívekkel.

Az oltári szolgálat elvégzése után az ifj. vegyeskar énekelt Ftüöp József tanító vezetése mellett. Ennek elhangzása után tartotta meg az esperes Esaiás 55, 6. v. alapján avató beszédét. Szem nem maradt szárazon. A harang elsőbben is az elesett hősök emlékére szólalt meg. Karének után Fadgyas Aladár pápai vallástanár tartott Ezek. 34, 15—16. v. alapján ünnepi beszédet. Istentisztelet végeztével a díszközgyűlés keretében eg? házlátogatás volt. A közgyűlést az esperes nyitotta meg s majd helyi lelkész előterjesztette a harangbeszerzés főbb mozzanatait, mely szerint a 44 millióba került harang árát részben adakozás, részben kivetés utján hozta össze a gyülekezet erejét meghaladó áldozatkészséggel. Azután az előterjesztett hivatalos látogatási kérdőpontokra tett jelentést helyi lelkész az esperesnek. A nemzeti imádság cléneklése után az ünneplő sereg szétoszlott s lélekben meggazdagodva tért vissza otthonába.

Délután Mesterházy László pápai lelkész tartóit bibliaórát Máté 10,28—38 v. alapján.

Este az ifjúság előadta Géczy István „A gyimesi vadvirág* c. népszínművét. Szelepeitek: Vajda Gábor, Varga Zsófi, Varga Sándor, Bandi Zsófi, Bojsza Marosa, Vajda Károly, Hordi Vince, Kálmán Zsófi, Kapcsándi Gábor, Nagy Mihály, Orbán Ilona, Tót Sándor, Ihász József, Tot Ida, Kálmán Sándor, Simon István, Molnár Dénes, Nagy Sándor, Fodor Zsófi, Ihász Karolin, Ihász Kálmán, Kovács Gyula, Bojsza Sándor.

Az előadás tiszta jövedelme 5 millió 423 ezer kor. volt, melyből 200.000 kor. a „Harangszó fenntartására küldetett.

Szabó Ferenc.

KORKÉPEK«

Karcolatok a hétről.

Mcrcskovszkil tollára volnának érdemesek azok a rendkívüli, szuggesztiv erejű tömegjelenségek, amelyek most Dél-Oroszországban fellépnek. A nép, amely természeténél fogva amúgy is igen hajlamos a babonára, most a szovjeturalom óta még inkább elfordul a mindennapi élet realitásától és a hitnek extatikus kilengéseiben keres menedéket. Oroszországból érkező hírek szerint a déli részeken valóságos pánik fogja el a lakosságot Tömegesen vonulnak az erdőbe, levágják a fákat, roppant kereszteket ácsolnak belőlük és házaik körül állítják fel őket, hogy így a rossz szellem ellen védekezzenek. Minden más munkát abbahagytak, sokan pedig a mezőkön tanyáznak és ott várják megváltásukat. Természetes, hogy az új próféták is gombamódra nőnek ki a földből és jóslataik olyanformán hangzanak, hogy Szent

JIARANÖSZÖ

Oroszország egy része el fog pusztulni. Hir szerint az őrültség is sokszor fellép annak a kimondhatatlan félelemnek a nyomán, amelyet ezek a jóslatok a naiv nép lelkében támasztanak. Hogy a hírekből mi igaz, az nyilvánvalóan nem ellenőrizhető, de föl lehet tenni, hogy van a dologban valami, hiszen Oroszország Nagy Péter cár idejében éppúgy termelte a vallási szektákat, mint most a hitbelilcg teljesen közömbös szovjet uralma alatt.

OLVASSUK A BIBLIÁT!

Mi nyujt vigaszt a szenvedésben ?

Nov. 3. Hivő imádság. Luk. 18.í—8. Zsolt 13. A gyámoltalan ö/vegyasszonyok a régi időkben különösen ki voltak téve rosszindulatú, lelketlen emberek kapzsi zaklatásának. Mindenéből ki lehetett forgatni egy védtelen özvegyet, ha nem volt abban a városban olyan biró, aki igazságot tegyen. A hívő keresztyének mint gyámoltalan özvegyek élnek e világban. A hívő imádság megmozdítja az élő Isten igazságot osztó kezét.

Nov. 4 Isten közelségének boldog bizonyossága. Ézs. 43.1—5. Zsolt 23.3—4. A hívő léleknek minden szenvedései közt, vigasztalást nyújt az a tudat, hogy ö az Úré, hogy ő megváltott lélek. Nagvobb váltságot adott Isten értem, mint hajdan Izráeíért (3, 4), egyszülött fiának vérét. Hogyan hagyná el azt, aki ijyen drágán vásárolt meg ? Velem van az Úf I

Nov. 5. Jézus szenvedéseinek mély vizsgálata. Zsid. 12.1—3. A csiiggedes nagy orvossága: megérteni a Jézus útját a keresztről a dicsőségbe. Akadály meg nem gátolhat, a megkörnyékéző bűn tőrbe nem ejthet, a hitetlenek támadásai nem lesznek elszenvedhetetlenek, ha tudom, hogy én is ezt az utat járom.

Nov. 6 A szenvedések fontos céljának megértése. Zsid. 12.4—n. A hivő lelek a szenvedésekben atyai fenyítést lát Tehát sem nem valami vak sors űzi velem szeszélyes játékait, sem nem valami kegyetlen hatalom kínoz, csak azért, hogy’ gyönyörködjék szenvedéseimben, hanem az én Atyám fényit. Az atyai fenyítés szeretetből származik.

Nov 7. Annak a megoldása, hogy rövid ideig tartanak. II. Kor. 4.7—is. Mindennek a nagysága attól függ, hogy mivel hasonlítjuk össze. Földgömbünk egész világ a kicsiny embernek, de csak egy pont a mindenségiben. Földi életünk is tenger bajával, bánatával, küzdelmével együtt csekélységgé, semmiséggé válik, ha az örökkévalóság mellé mérjük. Ha tudom, hogy mint Krisztus által megmentett lélekre, örök dicsőség vár rám : akkor a szenvedés soha úrrá nem lesz fölöttem.

Nov. 8. Az a tudat, hogy társaink vannak a szenvedésben. Jak 5.7—11 I. Peter 2 21—25. Nem én vagyok az első, aki szenvedek. Nagy példák íulanak előttem a szenvedésben és a béketűrésben. Nem nagy dolog- e, hogy arra a lajstromra, melyen ott állnak a próféták és pátriárkák nevei, az enyém is feljegyeztél hetik ? És nem még nagyobb dolog-e, hogy ha türelmesen szenvedek, azokban a nyomokban lépdelek, melyekben az én Uram, a Jézus Krisztus járt előttem ?

341

Nov. 9. A dicsőség reménysége. Zsolt. 126. Szent reménységünk, hogy a szomorú fogság után dicsőséges szabadulás jön. A Krisztusban hívők egy nagy rabságból, a bűn rabságából megszabadultak ugyan már, de még a múlandó test fogságában sínylődnek s várják a „test megváltását“ (Róni. 9.23, II. Kor. 5.4, I. Kor. 15.51.) — Szent reménységünk az is, hogy a szomorú magvetés után boldog aratás következik.

egyról-másról.

A mindennapi életből.

Mennyi házbért kell fizetni november 1-én? A lakás céljára hazsnált helyiségek és lakások után az 1917. november 1. napján kikötött tiszta házbérnek — alapbérnek 15 százalékát, üzleti célra használt helyiségek és lakások uián pedig az alapbér 34 százalékát kell fizetni. Közüzempótlékra az alapbér (1917. nov. 1 ) 3 százaléka a lakások után, 2 százaléka az üzletek után fizetendő. A kincstári részesedés az aranykorona tiszta házbér 25 százaléka; a ház- felügyelői pénz az aranyházbér 2 százaléka.

A nők többet esznek, mint a férfiak. Ezzel az érdekes kérdéssel foglalkozik egy most megjelent könyv: Az asszonyok táplálkozása, amely végeredményben azt a következtetést vnnja le, hogy a nők többet esznek, mint a férfiak. Ez a következtetés sok háziasszonynak gúnyos mosolyt fog az arcára varázsolni, különösen nálunk, a mai nehéz világban, mikoz látszólag az első a gyerek, második a férj, s ha valami marad, csak akkor jön az asszony. S ha megfigyeljük a különböző családoknál az ebédnél a helyzetet, tényleg úgy találjuk, hogy a legtöbb háziasszony tényleg keveset eszik. Azonban ez a látszat csal, mert a háziasszonynak módjában áll a nap minden percében étkezni, míg a férfiúk s legtöbbször a gyerekek is, napjában legföljebb háromszor négyszer esznek. Az asszonyok esznek közvetlen az étkezés előtt, éppen úgy mint közvetlen utána s különösen ismeretes a fiatal lányok torkossága. Ebből a pontatlan evésből következik, hogy az asszonyok köny- nyebben bírják el az éhséget, mert a férfiak gyomra hozzászokott a pontos időben való étkezéshez. A megszokott időben vehemensebben lép fel náluk az éhség érzete. A rendszertelen evéshez szokott asszonyoknál pedig, mivel náluk az evés nincs pontos időhöz kötve, az éhség sem lép fel intenzíven. Ebben az esetben is mutatkozik tehát az asszonyok ismert alkalmazkodási