Harangszó, 1924

1924-09-28 / 40. szám

népi egyházi szónoklatot dörög Ernő tési lelkész tartotta magasan szárnyaló szellem­ben. A harangok történetét azok beszerzé­sének hitbuzgó kezdeményezője és mun­kása : Horváth Sándor helybeli lelkész ol­vasta föl. Az ünnepélynek megható jelenete volt, amikor a lelkész meleg szavakkal búcsút vett Birnbaum Sándor nyug. evang. tanítótól, aki 55 évig hűségesen szolgálta a várpalotai egyházat, mint tanító. Az érde­mekben gazdag népnevelőt még Mórocz György gondnok és dr. Péter Sándor köz­ségi főjegyző üdvözölték. Miskolc. Az ősz folyamán minden va­sárnap hitvédelmi beszéd lesz a templom­ban: 1. A vallás titka. 2. A természettu­domány és keresztyénség. 3. A csoda. 4. A művészet és a keresztyénség. 5. Van-e erkölcs hit nélkül. 6. A keresztyén misszió. 7. Római vagy evangélikus. 8. Van-e siron túli élet ? A tolna-baranya-somogyi egyházme­gyében a megüresedett világi aljegyzői ál­lásra Grieszhaber Endrét, a törvényszéki bírói állásra dr. Neun János ügyvédet, kör- lelkészi állásra Sparas Elek szárazdi lel­készt választották meg. A zalaegerszegi ev. egyház szeptem­ber 14-én orgona-ünnepélyt tartott a tem­plomban, orgonájának megjavítása s a há­borúban elrekvirált sípok beszerzésének örömére. Ez alkalommal a zsúfolásig meg­telt templomban Nagy István zalaistvándi lelkész tartotta az. ünnepi beszédet. Orgona, hegedű, ének és szavalat számok tették emlékezetessé a bensőségében magas szín­vonalú ünnepélyt. Az orgona javítására felajánlott adományokból befolyt 7,980.000 K, az offertórium pedig 600 K-t eredmé­nyezett. Az orgona javítására kiadás volt 7,480.800 K. A sárvári evang. gyülekezetben újab­ban adakoztak : Fenfartasi alapra Németh Lajos 10 ezer K, N. N. 5 ezer K. Szegény alapra Hodossy Ernő 10 ezer K. Templom alapra özv. Somogyi Gáborné 50 ezer K. Vizsgái jutalomra Zimmermann Péter 100 ezer K. Török Imre Lajos 5 ezüst K. A budai ev. Mária Dorottya Nőegylet tervbe vette a kórházmissziós munkát, az ev. cselédgondozást. Úrnőket úgy akar jö­vedelemhez juttatni, hogy fehérnemű és kézimunkák készítését vallalja és kiadja. Tés. Zugor Lajos gyülekezeti II. fel­ügyelő 1 métermázsa búzát adott harang­alapra. A nőegylet az oltár zsámolyát pár- náztatta ki igen szép bordó plüssel. Isten áldása legyen az adakozókon ! Győnk. A tanulók létszámának csökke­nésére való tekintettel, a megüresedett 3- dik tanítói állást szünetelteti. Szöllőérsek nagy áldozatokkal uj is­kolát emelt. Egyházasdengeleg megüresedett kán­toriamtól állására Szutorisz Géza patvarci kántortanitó választatott meg. A balatonvídéki lelkészi kör folyó hó 17-én tartotta rendes őszi kántori össze­jövetelét Nagybábonyban. Az elnök kegye­leten szavakban emlékezett meg Sztanó Sándor ny. tabi lelkész elhunytéról. Sztanó Sándor izzig-vérig igazi pap és lelkipásztor volt. Hosszú éveken át volt a balatonvídéki tanítói körnek elnöke, míg a lelkészi kör­nek sok-sok élvezetes munkával gyönyör­ködtető tagja, a tabi híveknek tapintatos, lelkiismeretes gondozója, míg a tahi kér. társadalomnak számottevő egyénisége. Hogy a tabi gyülekezet teljes egészében magyar egyházközséggé alakult át nyelvében és érzelmében, Sztanó kizárólagos érdeme. 1*24. Szeptember 28 HARANQSZO, Temetésén, július hó 10-én, üyarmathy F. lelkész, utódja mondott gondolatokban niagasszárnyalásu beszédet a templomban felravatalozott és koszorúkkal elhalmozott koporsó felett, míg a temetőben Bándy Miklós, a kör elnöke mondott imát. Az értekezlet elhatározta, hogy jegyzőkönyvi kivonatban közli a gyászoló családdal az elköltözött felett érzett igaz részvétét. — Elnök előterjesztésére a kör megrendeli a kath. és ref. szemlét, melyet körlevél alak­jában közöl a tagokkal — Ezek után vita alakjában beható tárgyalás anyagát képezte a lelkészek állami járulékainak valorizálása és a belmissziói munka minél mélyebbé tevése. — Az értekezlet után a lelkész testvérek feleségeikkel egyetemben az Úr asztalához járultak, melyen az Úrvacsorát az elnök szolgáltatta ki. — A tavaszi érte­kezlet Tabon lesz. KÜLFÖLDI HÍREK. Spanyolország. A római katholicizmus- nak tulajdonképeni fellegvárában is van evangélikus élet. Igaz, hogy csak tűrt, de mégis van. Virágzó evangélikus gyülekezet van a fővárosban, Madridban. Országos hírnévnek örvend a gyülekezet fiuközép- iskolája, amelybe 233 tanuló jár, és két elemi iskolája 500 tanulóval, ami Spanyol- országban nagy szó, mert ott iskoláztatási kényszer nincs. A vidéki gyülekezetek is fartanak fenn iskolákat, ami mindenütt a protestantizmus előnyét biztosítja. Van pe­dig az egész országban körülbelül 50 evangélikus gyülekezet, nem számítva a szórványokat. Mivel ezek a gyülekezetek mind missziói gyülekezetek más-más ide­gen országi missziói egy leiekkel kapcso­latban most újabban egy szövetségben egyesültek a spanyol evangélikus egyházak szövetsége — Federation de iglesias Evan- gélikas en Espaua — címén s van remény reá, hogy a spanyol evangélikus élet na­gyobb és virágzóbb korszaknak lendül. Dél-Amerika. Azon az óriási földré­szen, melyet Dél-Amerikának nevezünk, ma közel 80 millió ember él és pedig 18 millió fehér, 17 millió indiánus, 6 millió néger, a keverék fajokból van fehér és indiánus számlázottja 30 millió, fehér és néger 8 millió és végül néger és indiánus vagy 700.000. A világrész legelterjedtebb nyelve a spanyol, melyet 18 államban be­szélnek, azután a portugál, mely a brazí­liai egyesült államok hivatalos nyelve, Brittis-Guineában az angol, a francia bir­tokokon a francia nyelv az uralkodó és végül van vagy 10 millió indiánus, akik csak az anyanyelvükön beszélnek, de szám­talan apró nyelvjárásban és külön egymástól teljesen elütő nyelveken. Mind ezek a né­pek még nagyrészt pogányok, vagy névle­gesen római "katholikusok, de ezekről azt mondja az egyik utazó, hogy ahelyett, hogy ők, a keresztyének térítették volna meg a pogányokat, a pogányok térítették meg a keresztyéneket, olyan pogányizü az ottani keresztyénség. Most újabban az észak­amerikai evangélikus missziói körök nagy erőfeszítéssel dolgoznak Dél-Amerika evan- gelizatióján. Japánország. Az európai kultúra élő- haladásával a keresztyén gondolat és világ­nézet is terjed Ázsia ezen iparkodó álla­mában. Erről bizonyságot tesz egy előkelő japán férfiúnak dr. Sunanak a nyilatkozata. Szerinte csodálatra méltó a keresztyén hit térfoglalása Japánban Az egész japán gon­303 dolkozás már keresztyén eszmékkel van átszőve, a keresztyén felfogás minden té­ren éreszhető, a nő társadalmi állása más mint volt, a szolgákkal de még a foglyok­kal is másként bánnak már, kórházak épül­tek, vasárnapi iskolákat állítottak fel, em- beries érzés és irgalmasság, azelőtt telje­sen ismeretlen fogalmak, most mindenfiit találhatók. Dr. Suna benyomásait és ta­pasztalatait abban foglalja egybe, hogy a keresztyénséget a japánok nem az ajkukon hanem a szívükben hordják Keleti Ázsia. Keletázsiának tulajdon­képeni vallása a buddhismus az idők foly­tán teljesen lecsúszott arról az álláspont­ról, melyre valaha alapítója emelte. Való­ságos bálványimádássá fajult. Minden budd­hista templomban van Buddhának a szobra, melyet istenítenek és azonkívül sok más bálványszobor is. Kandiban Ceylon szigetén mutogatják Buddhának egy fogát és lába- nyomát, bár sohasem volt Ceylon szigetén. Tibetben az összes megemelhető föld a papok kezében van, kik ezer számra ko­lostorokban laknak, a nép pedig robotol a számukra. A vallási szertartások között fontos szerepet játszanak az imamalmok, melyeket a szél hajt, leperegtetvénf egy hosszú papírtekercset, amelyen imák fel- irvák. Kínában a buddhista kolostorok és a barátok száma pontosan meg van hatá­rozva, nehogy túlterjedjenek és ép oly ár­talmára legyenek az országnak mint Tibet­ben. Japánban is vannak buddhisták és templomaik a babona melegágyai. Ha a keresztyénség a szellemi budhismussal fel­vette a győzedelmes harcot, annál inkább felveheti evvel a degenerált buddhizmus­sal is. Kis-Ázsia. Az arabs népet rendszerint mohamedán vallásunak szokás tekinteni s nagyjában véve az is, mégis vannak arabs keresztyének is. Az pedig nem uj missiói eredmény, hanem ősrégi állomány. Palesti- nában is, Syriában is vannak oly keresz­tyén gyülekezetek, amelyek eredetüket az apostoli korig vagy legalább a keresztes hadjáratok koráig vihetik vissza. Jeruzsá­lemben vagy 3Ó.UOO keresztyén lakik, Bethle­hem teljesen keresztyén város és ami a legértékesebb, evangélikus arabs város. Palestina és Syria többi városaiban, de sok faluban is találni keresztyén gyüleke­zeteket és a Libanon hegységben egész vidékek teljesen keresztyének. Amióta az angolok a szent föld urai, azóta az ásatások is jobban megindultak. Különösen Jeruzsálem környékén folyik serényen a munka. Lassan kialakul a régi város rajza. Eddig hat különféle kor ma­radványait fedezték fel és pedig a jebuzi- ták, a héberek, a herodiánusok, a rómaiak, a byzanciak és a keresztes hadjáratok ko­rából származó maradványokat. Macalister, az angol tudós, aki az ásatásokat vezeti, egész határozottsággal állítja, hogy Melchi- sedek és Adonibesek városának részleteire bukkant. Sajna feliratokat eddig nem talál­tak s így csak feltevésekkel dolgozhatik a kutató. CSALÁDI ÉRTESÍTŐ. Eljegyzés. Ludván Sándor nagysimonyi evang. tanító eljegyezte Szűcs Ilonkát Nagy- simonyiban. (Minden külön értesítés he­lyett.) Halálozás. Fájdalomtól megtört és szo­morodott szívvel ludatjuk, hogy a felejthe­tetlen, hűséges és szerető jó férj, a legjó­

Next

/
Thumbnails
Contents