Harangszó, 1924
1924-01-20 / 4. szám
1924. január 20 HARANOSZO 29 szolás akarna lenni a lelkészképzés kérdéséhez, hanem csak épen ötletszerűen említem, hogy Oreguss Ágos ton, a budapesti egyetem negyhirü esztétikai tanára is luteránus volt. Hallgatóit, tudniillik azokat, kik valójában hallgatták is, felváltva vendégül látta asztalánál, hol ludós társai és barátai is hivatalosak voltak Nem mintha megakarta volna őket tanítani arra, hogy jó társaságban hogyan kell késsel és villával bánni és a feszélezettség zavarát leküzdeni, viszont azonban tűlbizalmaskodóvá sem válni, hanem azért, hogy bevezesse ókét a maga ideje legjobbjainak nemesítő körébe. Sajátságos, hogy ezek az ifjak még »a két kék bakokhoz« kis kocsmában is szebben tudtak énekelni, jobbizüen inni, szépet tenni az asszonyok-lányok körül. Szívesebben látták hallgattak őket. mint a többi duhajt, faragatlant. Senki sem tudta, hogy miért. Maguk sem, Akkor sokkal szerényebbek voltak. Az illedelmes magaviselet már a vérükbe ment át. —nd— # Dr. Harnack Adolf a berlini egyetem teológiai tanára a legközelebbi nyári szemeszterben tölti be egyetemi tanárságának századik félévét és úgy érzi, hogy helyet kell csinálni másnak. Utódja dr. Lietzmann Hans a jénai egyetem tanára, ki mint egyháztörténész, bibliakutató és régész a német tudományos életben elismert tekintély. A hivatalos kötelékektől megszabaduló agg tudós pedig a német nemzet szellemi és lelki életének ve zetésére szentelheti most teljesen nagy szellemét és lelkét. — n. —k. OLVASSUK A BIBLIÁT! Mi ragadta meg Jézust ? Jan. 21. Lukács 2.41—49. Nem a nagyvárosi gyerekek játéka, nem a hires templom szépsége, nem a doktorok nagy tudománya ragadta meg Jeruzsálemben “a tizenkétéves Jézust. Gyönyörű lehetett a királyi palotára hulló tele napsugár is, de az ő figyelmét az a külön fénysugár ragadja meg, mely mindjobban elkezd Reája hullani s mutatni Néki az egész életét: hivatását, mely Reája vár s melyet Nékie fel kell vennie. Nem csoda, ha minden másról elfeledkezik, ha három nap sem győz betelni vele, hisz a világ fundamentumának felvettctése előtti örök is’eni végzések lesznek nyilvánvalóvá a megragadiatásban. Jan. 22. Luk. 3.21—ss Nemcsak Jézust, — sok másokat is megragadott a pusztai prófétának, Keresztelő Jánosnak alakja, beszéde és ténykedése. Voltak Jézusnak vetünk közös megragadtatásai. De voltak Neki egész különállók. Mikor ott állt a Jordán vizében, nem az ragadta meg legjobban, hogy a Keresztelő mit mondott, hanem az, hogy az Isten szólott s megmondta Néki, hogy 0 kicsodája : „Te vagy az én szerelmes Fiam!“ De nemcsak Jézust, mást is megragadhat ám valahogy az, hogy miasoda hát ő az Istennek. Jatt. 23 Luk. 4.1—13. Isten felöl tapasztalható dolgokon kívül, megragadták Jézust azok is, amik a Sátántól jönnek. Az ó résenléte, sokféie támadása, fáradhatatlan kisérlelezése senki előtt sem volt leplezetlenebb. Rettenetes lénye, félelmes ereje annyira megragadta Őt, hogy háromszoros legyőzése után sem tudta feledni s résen volt vele szemben mindig, ahol csak rá kellett szólnia : „Távozz tőlem Sátán !“ — milyen jó annak, akit így tudott meg-agadní a Sátán 1 • Jan. 24. Luk. 4.14—27. Istennek nemcsak új kijelentései, hanem rég megért és sokak által megunt' igéi is megtudták ragadni Jézust. De a bibliában sem a szép gondolatok, érdekes történetek fogták meg szívét legjobban, hanem az, amit bennük Isten Néki és róla mondott. S ami öt így megragadta, a2t nemcsak magának tartogatta, hanem mihelyest lehetett és kellett, drága szolgálatokat végezett vele. Jan. 25. Luk. 7.1—10. Nemcsak Isten meg az Ó igéje, emberek is nagyon meg tudták ragadni Jézust. Olyanok is, akiket mások észre se vettek, olyanok is, akiket sokan dicsérgettek. Nem a ragyogó tehetségű, csillogó csákójm nagyon bőkezű emberek ragadták meg Öt, hanem az alázatosak : a maguk méltatlanságát, szükségét nagyon érezők, az Ö hatalmát s erejét feltétlen hívők. Különösen megragadta az, aki tudott nagy hittel nagyot várni Tőle, sőt egy szavától, kézlegyintésétől, s leges- legvégül csorduló vérének egyetlen csepp- jétöl. ]an. 26. Luk. 7. ao—4s. Megint egy ember, ugyancsak nem kivaló, egyenest rossz- hirü s emberektől megvetett személyiség ragadja meg Jézust. Ugyan mivel ? Nem a szépségével, nem a gazdagságával, nem a templom térdeplő áhítatával, hanem a Reá összpontosított szeretetével, bűnei bocsánatáért háiás leikével. Ilyenek ragadták meg Jézust, mert érezte, hogy . az ilyenekre nem fog hiába pazarlódni az Ö alabástrom szelence-testéből kihulló vére. Jan. 27. Luk. 10.21—24. Valóságos elragadtatásokban találjuk itt Jézust. Nem a munkája nagy sikerétől, hanem, hogy az Isten Ó rajta keresztül megjelenti magát az embereknek is. Aminek tudtára évezredek vártak, sok próféták vágytak, aminek tudtától megremegnek fenn a csillagok — megkapják a megváltás titkát ép a gyermekek, a gyermeki lelkek. Az Atya és Fiú nem probléma már, ragadd meg a kegyelmet s bármely percben meglephet a Jézus boldog eliagadtatása. EGYRÖL-MÁSRÓL. A mindennapi életből. Új téli gazdasági iskolák. Örvendezve latjuk, hogy hétről hétre nagyobb számban nyílnak meg a gazdasági iskolák, amelyek célja a falusi népet, a kisgazdákat, az okszerű gazdálkodásra megtanítani, s megismertetni velük a többtermelés és belterjes gazdálkodás nagyszerű előnyeit. Az iskolák felállításában és szorgalmazásában az érdem oroszlánrésze a >Többtermelési Ligát« illeti. Az iskolákat házi ipari tanfolyamok kai, gazdakörökkel és énekkarokkal fogják kiegészíteni. A Mezőlakon megnyílt téli gazdasági iskola a folyó évben — mint a Magyar Falu írja — az eddiginél fokozottabb mértékben karolja fel a gazdasági oktatásnak ipari vonatkozását. A Szóld Manó nagybirtokos által létesített kísérleti parcellák a kisgazdák körében olyan jó hajtást váltottak ki, hogy egyre nagyobb számban jelentkeznek nemesített vetőmagvakért és műtrágyákért, hogy as összehasonlító eljárás eredményeit hasznukra fordíthassák. A tapasztalatok feljogosítanak arra a megállapításra, hogy ebben a községben néhány év leforgása alatt minden kisgazda mintagazdaságot fog űzni és termésátlagai nagy lépéssel fogják előbbre vinni a többtermelésben rejlő nagy gazdasági érdekeket. Lószerszám eltartásának módja. A bőrből készült lószerszámok rendesen vízzel mosatnak, ami igen ártalmas, mert merevvé és szárazzá teszi a bőrt, miáltal a lovak bőrén feltörések okoztatnak Ezen a bajon segíteni lehet a következő eljárás által: Keverjünk össze repce vagy lenolajat egyenlő mennyiségű faggyúval, a keveréket tűzön megolvasztva, kenjük be vele a kantárnak, szügy- elónek és hevedernek belső, a ló bőrével érintkező felületét. Ezen eljárás gyakori ismétlése által a lószerszám kitűnő állapotban lesz tartható s gőznek és víznek igen jól ellen áll. HETI KRÓNIKA. A magyar nemzetgyűlésen az indem- nitási vitával kapcsolatoan főleg a külföldi kölcsönt tárgyalják a szónokok. Grieger Miklós r. kaili. esperes-képviselő mondott nagy beszédet. A fővárosban — úgymond — 10 ezer luxuskutyát dédelgetnek,“ugyanakkor éhezni hagyják a hadirokkantakat. Egy kisgazda több adót fizet, mint a budapesti tőzsde több tagja. Beszélt a zsidókérdésről is. Hangoztatta, hogy a zsidóságnak értékes erkölcsi alapon álló részét, hazafias elemeit magunktól eitaszítani sem keresztény, sem nemzeti szempontból nem helyes. Egy újságíróval folytatott beszédében a r. kálit, főpapság indolenciájáról nyilatkozott; akik szerinte semmit sem tanultak a bolse- vizmusból. A miniszterelnök Kállay pénzügyminiszter kíséretében Londonban tárgyal az ántánttal. Addig is, azt üzente a miniszter- elnök, idehaza a nemzet őrizze meg hidegvérét és nyugalmát. A korona esik, a drágulás nap-nap után emelkedik. A kormány a legerélyesebben
