Harangszó, 1924
1924-08-24 / 34-35. szám
H84. augusztus 24 RARANOSZö 259 lógia-professzora, ki több évig élt Oroszországban, rémes adatokat közöl. »A családi élet romokban hever. A szeméremérzés is burzsoa-eló ítéletnek nyilváníttatott. Qyakori a házasság 12 — 13 éves gyermekek között * * Zinovieff Likin asszony, a szentpétervári közoktatásügyi népbiztos, kijelentette, hogy »egész helyesen és természetesen járnak el azok a gyermekek, akik nemi ösztöneiknek engednek.< Egy 1917. dec. 20.-i határozat megengedte a korlátlan elválást Ennek eredményeképen Szent- Péterváron a házasságok 5i%-a nem tart egy évnél tovább ; 11%-a pedig csak egy hdnapig tart. * Rémes az* a pusztulás, melyet a vallásos nevelést nélkülöző gyermekek mutatnak. Kaüarch kisasszony a következőket említi: »Vallásoktatásról sző sincs az iskolákban; sőt a magán- házaknál is csak titokban lehet a gyermekek előtt a vallásról beszélni. 10 éves gyermekek szavaznak egy- másközt, hogy megállapítsák, vájjon Isten létezik-e, vagy nem. Vallásos ünnepeken a gyermekeket pópáknak maszkírozzák és a vallást kigunyoló dalokat énekeltetnek velük.« Le wis a következőket említi: »1922 őszén, épen a zsidó sátoros- ünnep idején, Odesszában voltam; és Odesszában sok a zsidó. Az állami intézetekből minden gyermek arra kényszeríttetett, hogy a város utcáin Mári néni: Úgy, kutyafékom ! nektek olyan jó az iskolakerülés! . . . De azért nem lopjátok haszontalanul a napot. Először is tanszereiteket tegyétek rendben a szekrénybe. Rend a lelke mindennek. Aztán majd kaptok valami dolgot. . . No, egy-kettő, előre! Palkó (tanszerét felveszi s indul befelé, utána Gyurka is): Nekem is adjon édesanyám kalácsot. Mári néni: Egy kis maradék még van. Mindjárt megkapjátok. (A gyerekek után megy.) Jankó (a kalács felét már megette s mikor látja, hogy egyedül maradt, az ucca- ajtó felé sompolyog): Elviszem mégis édesanyámnak, mert szegénynek nem síit a temetőben senki sem kalácsot. (El.) Palkó, Gyarka (egy-egy szelet kalácscsal iramodnak be a színpadra.) Mári néni (a gyerekek után jön): Ejnye, Palkó fiam, miért olyan sáros a lábod feje ? Nem illik ám iskolába így menni. Palkó: Hiszen tiszta volt a lábam. Zsoldos Erzsi lépkedett rá. Mári néni: Hát te engeded a lábadra lépkedni ? ! Ne engedd azt, fiam. Palkó: Nem haragból lép ám rá. Mári néni: Nem haragból lép rá ? Hát miből? Tán szeretetből? Templomban. Jó Isten, im’ Előtted állunk, Sok ajkkal, ám egy szívvel áldunk : Hogy eljöhettünk ide, újra, S ezer gondjától szabadulva, Lelkünk könnyedén, szabadon Szállhat Tehozzád e napon I Csak Tehozzád, — óh kihez máshoz ? — Kifogyhatlan örök forráshoz, Melyből mi nem kívánunk többel, Csupán csak egy parányi csöppet : Elég nekünk ez e napon, — S szívünkben: béke, nyugalom. Majd eljii az a nagy vasárnap, Mit a jo lelkek vágyva várnak, S levetve majd poröltözékünk’, Fáradtan, sorba’ odatérünk. Ahol körülfog egykoron Tengernyi béke, nyugalom I... PETROVICS PÁL fölvonuljon és tüntessen a vallás ellen.« Tehát a szovjet nem csupán közömbös a vallással szemben, hanem határozott atheista, vallásellenes politikát folytat. Maga az orosz nép azonban annál inkább vágyódik Krisztus után. Vasárnaponként a templomok szokatlanul megtelnek. A vallásos egyesületek összejövetelei nagyon látogatottak. A baptista egyház tagjainak a száma közel egy millió. A lelkek éhezik és szomjuhozzák az igazságot. Minden jel arra mutat, hogy Isten csakugyan munkálja az »Uj Oroszország«*) kialakulását. Csakhogy ehhez sok munkásra van szüksége. *) Heriot könyvének a cime. Palkó (hallgat szemlesütve, majd kalácsát a kerti asztal szélére teszi s lábát tö- rülgeti.) Mári néni: No de ilyent! Micsoda fura dolog! ... A hamis Erzsiké ennek a lábára lépked, a kis legényke pedig örül neki. Ej, ej í . Gyurka (egy kis dicsekvéssel}: Egyszer az én lábamra is rálépett. Mári néni: A tiedre is ?! Ej, ej, micsoda hamis kis leány a Zsoldos Erzsiké 1 HARMADIK JELENET. Erzsiké, előbbiek. Erzsiké (feketehaju, csitrifejü, mosolygós tekintetű kis leány, az uccaajtó felöl libbenik be): Jó napot, Mári néni. Mári néni: Ejnye, csirum-birum, mégis igaz a babona, hogy farkast emleget az ember s itt terem. Gyere csak, kis hamis, hadd számolok veled. Csöpp tipróid- dal miért lépkedsz fiaim lábára . . . főleg a silapos Palkóéra? Erzsiké: Miért nem húz csizmát rája ? Mári néni: Hiszen éppen azért nem húz, hogy rálépkedhess. Aztán te sem húztál cipőt a lábacskádra. Erzsiké: Szeretek mezitláb járni. Mári néni: Talán te is azért nem huzEgyházkerületi közgyűlés Salgótarjánban. A dunáninneni egyházkerület augusztus hó 5—7-ig tartotta Salgótarjánban évi rendes közgyűlését. Kiss István püspök és lándori Kéler •Zoltán egyházkerületi felügyelő, Kirchner Rezső titkár és többek kíséretében 5-én érkezett meg Salgótarjánba, hol az állomáson az egyházközség nevében Szelényi János lelkész és Koósch Mihály polgármesterhelyettes üdvözölték, ezután a fellobogózott városon keresztül a vendéglátó házakhoz vonult az elnökség, ahol délután 3 órakor a püspök és a felügyelő a város tisztelgő küldöttségeit fogadta. Ezek során az evangélikus egyház nevében Szelényi János, a református egyház nevében Liptay Jenő acélgyári igazgató, a római katholikus egyház nevében Herczeg Mihály esperes, Salgótarján városa nevében Koósch Mihály polgármesterhelyettes, azután a járásbíróság, a szolgabiró- ság, az acélgyár, a bányatársulat, az evangélikus nőegylet élén Pántyik Gyulánéval, a Luther-Szövetség üdvözölték az egyházkerület elnökségét, amelyre úgy a püspök, mint a felügyelő meleg szavakkal válaszolt. Hatodikén, a bizottsági ülések után vallásos estély volt az acélgyári kaszinó dísztermében, amelyen az előkelő közönség részvételével a bányatársulati zenekar nyitánya után hegedű- éz énekszámok során dr. Csentál cipőt, hogy úgy incselkedhess Palkóval. Gyurka (féltékenységgel): Hiszen az enyémre is rálépett. Erzsiké : Tiedre csak egyszer. Akkor is csak azért, mert sár ragadt a talpamra, azt törültem le róla a lábadon. Mári néni: Hát Palkóéra miért, te kis hamis? Erzsiké: Nini, milyen piros galamb repül odaát a szomszédban! (Mialatt Palkó és Gyurka a mutatott irányba bámulnak, felkapja Palkó kalácsát az asztalról s nagyot harap belőle.) Palkó : Hiszen nincs ott galamb. Soha nem is láttam piros galambot. Erzsiké: Nem-e ? Hiszen minden galambnak piros a lába és a csőre. (Ismét harap a kalácsból.) Milyen jó Italára! Az asztalon találtam. Palkó : Hiszen az enyém. Erzsiké: Sajnálod ? Palkó: Nem. Még ehetsz belőle. Vagy mind is a tied lehet. Gyurka: Nesze, Erzsi, harapj enyémből is! Erzsiké : A tied nem kell, mert szagos a szád. Nem mosod a fogaidat. Mit gondolsz? Olyanból csak nem eszem, amibe te mosatlan fogakkal liarapdáltál. (Folyt, k.)
