Harangszó, 1924

1924-07-20 / 30. szám

i soproni alsó egyházmegye gyülekezetei 200 év előtt.

Irta : Horváth Miklós.

tided. 1696-ban: Temploma a falu közepén, és ekkor javítás alatt áll temetője a templom körül, harangja haranglábon. Papja nincs, hanem Vadosfára járnak a paphoz szükség esetén. Év. tanítója vau, aki egy közönséges házban lakik, a gyermekeket tanítja, postillát olvas és temet. 1714-ben: a plébánia telke a templommal szemben, amelyen a papháza épült és újabban kijavíttatott. Ev. papja Dénes István, 27 éves, pappá avatták Miaván, a zavargások idején hívta be a nép. A kir. rendelet kihirdetése után is folytatja a vallás gyakorlatát. Iskolaépület nincs, a tanító Kalinovszky Tamás 20 éves. A lakosok számát elhallgatták; 1696- ban is. [1920-ban 1153 ev., 1413 kath., 18 ref., 2 g. kath., 1 g. kel., 257 izr. Ev. anyaegyház.|

Vásdrosfalu. 1714-ben: Temploma a falu közepén, náddal fedve, de a romláshoz igen közel. Kőoltára van a keresztrefeszítetlnek képével ékesítve. Ev. tanítója a papiakban lakik, ezenfelül mint leányegyházat az edvei pap igazgatja. A lakosok számát nem tudhatta meg a vizi- tátor. [1920-ban 164 ev., 114 kath.|

Fdve. 1696-ban : Nemesek faluja, a vásárosfalui eretnek tanítótól függ, ki nem engedte meg a vizitációt. 1714-ben: temploma nincs, hanem egy bizonyos házban végzi vallási teendőit az ev. pap Solnay Jeremiás, aki 55 éves, Selmecbányán avatták pappá. A zavargások idején prédikátorrá előléptetve a nemesség akaratából hozták ide, tartják és bátorítják. Vásárosfaluból jött ide, és Edvét, mely előbb Vásárosíalu- nak volt leányegyháza, anyaegyházzá telte, és Vásárosfalut leányegyház módjára igazgatja. A ház, amelyben lakik, a község telkén épült. 26 kath. van, az evangélikusok számát elhallgatták. [1920-ban 163 ev., 274 kath., 3 izr.]

(Folytatjuk.)

Evangélikus úri család 4 és 5 éves gyermekéhez jobb családból származó a német nyelvet teljesen bíró 14 évesnél nagyobb leányt keres, ki családtagként kezeltetne. Egyéb részleteket egyenes levélmegkeresésre. — Cím a kiadóhivatalban. 4—4

J**4. július 20 _________

H

ARANOSZO

OLVASSUK A BIBLIÁT!

Van-e haszna alázatosságodnak ?

jut. 21. Pélüab. 11.2. Nem a haszna élteti az alázatosságot, de kiveszett volna már minden alázatosság, ha haszonnal nem járna. Az alázatosságra úgy szoktunk tekinteni, mint bizonyos érzelmi állapotra. Az érzelmek nem igen szoktak a hasznos dolgok közé számíttatni, igénkből azonban kitűnik, hogy az alázatosság a legnagyobb értelmi műveleteknél is nagy szerepet játszik. Az alázatosság egyik feltétele a helyes ismeretszerzésnek, ismereteink feldolgozásának, sőt megtartásának is Miért van annyi előítélettel, elhamarkodott okoskodásokkal, tótágast álló gondolatokkal tele világképe oly sok embernek ? Azért mert még az éles ész sem pótolhatja az alázatosságot.

Jul. 22. Zsolt. 119.67. Az alázatos ember nagy mértékben figyelő emberré válik. Figyelme mindjobban kifinomodik, kivált befelé a Lélek s felfelé, az örökkévalóság irányában. Míg nagytudásu kultur-emberek figyelmen kívül hagyják saját benső személyes állapotukat, addig az alázatos ember tisztába jön önmagával. Belátja tévelygéseit, bűnösségét is, de ugyanakkor drága fogékonyságot kap Isten szavával, Isten igéjével szemben ... Úgy-e, biblia-olvasó, nagy haszna ez az alázatosságnak!

Jul. 23. Jakab 4.» Az alázatosság jobban megmozgatja Isten szívét, mint akárhány imádság, vagy adakozás. Még pedig azért, mert az alázatosság lehetővé teszi Istennek, hogy munkáljon rajtunk. Kiváltkép az Ö legdrágább munka-módszere szerint. Hogy is tudná ezt értékesnek tartani s készségesen elfogadni az, aki nem alázatos s aki még azt sem érzi meg, milyen sok tennivalója van rajtunk Istennek.

Jul. 24. Ezsaiás 57 . is. Istennek velünk szemben való viselkedése semmitől sem függ olyan nagyon, mint az alázatosságtól. Nem csak arra jó az Néki, hogy kisebb átigazitásokat eszközöljön rajtunk, hanem hogy egész életünket új irányba vigye. Magasságban és szentségben lakozik, de az alázatosságunk lépcsőjén le mer lépdelni, sőt költözködni hozzánk s ahol egy szív igazán alázatossá vált előtte, nagyon nyilvánvalóvá lesz ott az Úr állandó közelsége.

Júl. 25. Jób 22.21—20. Nem jár-e kárral az alázatosság ? S nem több-e a kár, mint a haszon itt? Az alázatossággal úgy visz- szaélnek az emberek s jól próbára tesznek, hogy elvegyék kedvedet az alázatosságtól. Ez így van és így maradna, ha az alázatosságnak nem lenne más oldalon ugyanebből is haszna. Az alázatos ember azonban nagyon hasonlít ahhoz az emberhez, akinek minden javára szolgál. Legnagyobb hátrányait szenvedve az alázatosságnak azon vesszük magunkat észre, hogy megint csak alkalmat kaptunk: formáltatni tovább isteni mintára.

Jul. 26. Példab. 29.23. Nem lenne-e jó az alázatosság kérdésénél összeszedni azokat a károkat is, miket az alázatosság hiánya okoz? Gondolj Kainra, a bábeliekre, fáráokra és Absolonra. És nem kell-e rájönni még a világban is arra, hogy a számítás nélküli alázatosságnak még embertársainkhoz való viszonyunkban is nagyon sok a haszna. Az alázatos emberrel szemben nő a bizalom, s mentői romlottabb a világ, annál inkább kénytelen megbecsülni az alázatosságuk újabb hasznát.

237

Jul. 27. Ezsaiás 53.7—9. Nem mindenkinek egyformán kívánatos az alázatossága. Ezé magával ragad, a másiké — el akarja venni kedvedet minden alázatosságtól. Milyen volt Jézus alázatossága? Bi- zonnyára nem mindig egyformán kívánatos, de akkor, mikor a legkevésbbé volt kívánatos, mikor a mészárszékre vitetett bárány alázatosságáig alázta magát, akkor volt a legesleghasznosabb Nem mindenki tudja egyformán kedvessé tenni az alázatosságát, de lehetetlen, hogy ha az őszinte vagy, hogy ne tapasztalja annak sok-sok ideig és örökkétartó kívánatos hasznát.

KORKÉPEK.

Karcolatok a hétről.

Az erdélyi ortodox rabbik legutóbb Dósén tartott értekezletükön az antiszemita mozgalmakról tanácskoztak és mert megállapították, hogy azok ellen nem tudnak semmit sem tenni, határozatilag kimondották, hogy városonként elrendelő szigorú böjttel fognak törekedni az üldözések leküzdésére. Nagyváradon, Fuchs Benjámin ortodox főrabbi hirdetményére június 22-én már böjtöltek az ortodox zsidók, de a böjtnek annyira nem volt foganatja, hogy két nap múlva újból egy negyven tagú csoport éjszakának idején zsidóellenes tüntetéssel verte fel a város nyugalmát.

*

Csak nemrégiben számoltunk be azokról a felháborító üzérkedésekről, melyeket lelkiismeretlen emberek a kisázsiai fronton elesett hősök csontjaival űztek. A minősíthetetlen eset most Franciaországban, a művelt franciák hazájában is megismétlődött. Párisi lapok ugyanis arról adnak hirt, hogy a verduni harctéren elesett katonák csontjaival a műtrágya- gyárak már hosszabb idő óta üzérkednek. A magukat a világ szemében állandóan legműveltebb nemzetnek reklámozó franciák nem tartották kegyeletsértőnek a hősök csontjait kilogrammonként húsz centimes árban eladni az északfranciaországi műtrágyagyáraknak.

*

Chikágóban két egyetemi hallgató egy milliomos 14 esztendős kis fiát sportból meggyilkolta. Látni akarták — írják róluk az amerikai lapok — mikép viselkedik egy emberi lény, ha tudja, hogy a halál közeledik feléje. Ha szabad egy pillangóval vagy egy tengeri sünnel kísérletezni — mondotta Richárd Loeb — miért ne lehetne emberrel ? Ez aztán az igazi sport.

*