Harangszó, 1924
1924-06-29 / 27. szám
1924. június 29. HARANQSZÖ. 215 HARANQSZÖ. Szenthároms. u. 2. vasárnap. Ep. I. János 3.13—18. A felebaráti, másszóval az emberszeretet, az Isten iránti szeretetiinknek kézzelfogható édes, szükséges és élő gyümölcse. Aki gyűlöli az atyjafiát, mind embergyilkos az. Németit István püspök jubileuma. Németh István dunántúli ref. püspököt ötvenéves tanári és tízéves püspöki jubileuma alkalmából szeretetteljes ünneplésben részesítették Pápán. Szombathely elhatározta templomának renoválását és a további intézkedések megtételét egy bizottságra bízta, mely hozzávetőleges költségvetést kért be a szakértőktől. A tatarozás költségét kbl. 100 millióban állapították meg. A 100 milliót a hívek önkéntes adományokból remélik összehozni. E célból a gyülekezet elnöksége áldozatkészségben való nemes versengésre hívta fel a gyülekezet minden egyes tagját. Eddig nagyobb áldozatkészséget tanúsítottak : Radó Gyula és neje, Pick György György 5—5 milliót, Vitálisz Károly és neje \lh milliót, ifj. Vjtálisz Károly félmilliót stb. Esztergomban dr. Kovács Sándor a soproni theol. fakultás tanára evangélikus istentiszteletet tartott, mely az első ev. istentisztelet volt itt. Mintegy 250 lélek vett részt az istentiszteleten s az úrvacsorán. A kőszegi leányneveiő intézet f. hó 13-án délután tartotta évzáró ünnepélyét a szülők és az intézet barátainak meleg érdeklődése mellett. Az egyházkerületet Weörös István földbirtokos, kormányfőtaná- csos, az intézet világi felügyelője képviselte. A tanulók élvezetes, ének- és zeneszámokat, magyar, német és francia költeményeket adtak elő. Közreműködtek: Erőss E. I., Martini L. V., Maier P. VI, Loson- czy M. VI., Gömbös A. Vili., Krautsack E. VII., Uhl R. VII., Csiszár P. Vili. o. tanulók, valamennyien szép készültségről téve bizonyságot. Az ünnepély befejezéséül Arató István igazgató évzáró beszédében buzdította a tanulókat, hogy fiatalságuk minden erejével és lelkesedésével törekedjenek családjaiknak derék tagjaivá, áldozatkész honleányokká s általában mélyen vallásos női leikekké képezni magukat. Az egyidejűleg látható rajz és kézimunkakíál- litas a növendékek szorgalmáról és szépen fejlődő Ízléséről tett tanúbizonyságot. 14-én délelőtt hálaadó istentisztelet fejezte be az iskolai évet, amelynek keretében Kiss István vallástanár a tudomány és vallás viszonyáról mondott emelkedett alkalmi beszédet. Dr. Varsányi Mátyás budai lelkész Angolországban van tanulmányúton, Glas- gowban részt vesz a gyermekistentisztelet problémáinak megbeszélése céljából összehívott protestáns világkongresszuson. Petöfi-emléktábtaleleplezés Kecskeméten. A kecskeméti evangélikus egyház- község a kecskeméti evangélikus templomban kegyeletes ünnepség keretében áldozott Petőfi emléképek, az ünnepség után pedig a Luther-Háznak a Szabadság-térre néző falába Petőfi-emléktáblát helyeztek. A kettős ünnepségen megjelent Pékár Gyula, a Petőfi Társaság és a Luther-Társaság elnöke, Fáy Gyula főispán, Zimay polgár- mester és a kecskeméti társadalom számos más előkelősége. Az ünnepség az evangélikus templomban a Himnusszal kezdődött, majd Rosenauer Lajos egyházfelügyelő beszédet mondott. Egy szavalat és egy vonósötös után Pékár Gyula elmondotta az ünnepi beszédet, majd Muraközy Gyula református lelkész imája után a templomi ünnepség a Szózat hangjaival véget ért. Ezután az ünneplő közönség a Szabadságtérre vonult, ahol egy Petőfi-nóta elének- lésével megkezdődött az emféktábla leleplezése. Sárkány Béla evangélikus főesperes imát mondott. Közben lehullott a lepel a fekete márványból készült emléktábláról, melyen ez a felírás olva'ható: „E ház helyén állott evangélikus egyházunk iskolája, melyben Petőfi Sándor az 1828—30. években a betűvetést tanulta.“ Az emléktáblát a Petőfi Társaság nevében Pékár Gyula elnök, a város nevében pedig Zimay Károly polgármester vette át. Egyházasdengeleg. Az egyházközség f. évi június hó 15-én Prénay Géza egyh. felügyelő elnöklete alatt tartott rendkívüli közgyűlésén a megüresedett kántortanitói állásra a 6 pályázó közül a következő tanítókat jelölte, illetve próbaorgonálás megtartására meghívta: Teszák András béri, Szutorisz Géza patvarczi, Mercs Samu kétyi és Makatura János ösküi kántortanítókat. A közgyűlés köszönetét mondott Nikodém Miklósnak és fiának Nikodém Gyulának a harangok szakszerű és teljesen ingyenes felszereléséért. Beöthy emlékünnep. A pápai ref. nőnevelőintézet szép Ünnepet rendezett néhai nagynevű világi gondnokának, Beöthy Zsolt arcképének leleplezése alkalmából. Mezőtúron új evangélikus egyházközség alakult. Az alakuló ünnepségen Kovács Andor esperes prédikált, Russ Zoltán gár- dosi lelkész úrvacsorát osztott. A megválasztandó lelkész számára hárman is felajánlottak lakást Az új egyházközség felügyelőjévé ifj. Zsilinszky Mihály, másod- felügyelőjévé Németh Ferenc bankigazgatót választották meg. Felsőpetény egyházközség szeretettel kéri azokat a gyülekezeteket, melyek a régi dunántúli énekeskönyveket újakkal cserélték fel, hogy használható pé'dányaikat küldjék el a felsöpetényi (Nógrád m.) híveknek. A tót anyanyelvű gyülekezetben a magyar nyelvű istentiszteletek szaporításával a szükséglet a könyvekkel szemben emelkedik. Reméljük a felsőpetényi lelkész kérelme visszhangra talál Dunántúlod. A rábcakapi evang. ifjúság pünkösd ünnepein az ifjúsági egylet könyvtára gyarapítására műkedvelői előadás tartott. Győ- rik György az ifjúsági egylet jegyzője fá- radhatlan türelemmel tanította az ifjúságot. Gerö: „Felhőszakadás“ c. népszínművét adták elő. A szereplők valamennyien kiváló ügyesen, dicséretre méltóan játszottak. Szerepeltek: Németh Sanyi, Erdélyi Kálmán, Szabó Lajos, Erdélyi Lajos, ifj. Németh Sanyi, Boll,? András, Ásbóth Lajos, Andorka Gyula, Őri István, Szalay Gábor, Káldy Zsófi, Erdélyi Szidi, Ásbóth Mari, Csépi Mari, Eőri llus, Németh Eszti, Szabó Eszter. A nemescsói evang. ifjúsági egyesület pünkösd másnapján igen jól sikerült műkedvelői előadást rendezett. Az alkalmi vegyeskar irredenta-dalokat adott elő Szavaltak nagy hatással Takács István és Ba- dics Feri, majd Perger Kálmán adott elő hangos derültség mellett egy magánjelenetet. Ezután következett Csite Károly: „Leány csel“ című darabja a következő szereplőkkel: Komjáthy Lina és Julis, Takács Ilonka, Boros Irma, Prácser Lina, Sztrokay Sándor és Gyulus, Bernák János és Lajos, Takács Károly, Kajtár Gyula. Mindegyik szereplő kitett magáért. A nagy szorgalommal, kitartással, jól betanult darabot pompás fegyelmezettséggel adták elő, nagy derültséget keltve a teret zsúfolásig megtöltő közönségben. A közel két millió korona tiszta jövedelemből az egyesület könyveket vásárol. A mezőlaki gyülekezet tanítója vezetésével június 1-én műkedvelőelőadást tartott, melyen nagy erkölcsi és anyagi siker mellett előadták a „Költő“ c. bohózatot és a „Tót leány“ bohózatot Szereplők: Simon Bözsike, Fejes Mariska, Simon Lenke, Simon Irén, Simon Zsófika, Mező Mariska, Simon Mariska, Mező Juliska, Szabó Katus, Szakács Juliska, Horváth Mariska, Simon Lina, Józsa Lajos, Ruzsás Kálmán, Fejes Dénes, Simon Béla, Mező István, Turbók Gyula, Simon József, Szíj Kálmán és Simon Kálmán. A bevétel 2,600 000 K, melyből a tiszta jövedelem harangalapra fordíttatik. KÜLFÖLDI HÍREK. A németországi evangélikusok birodalmi nagygyűlése Bethel-Biefeldben. A németországi evangélikusok birodalmi nagygyűlésüket rendkívül impozáns keretek között jún. 14—17. napjaiban Bethel-Biele- feldben tartoiták, amelyen 210 képviselő vett részt s azonkívül mintegy 60 érdeklődő tagja az egyháznak volt jelen. Képviseltette magát a gyűlésen Ausztria, Cseh-Sszlovákia, Svédország, Dánia, Finnország, Esztland, Sveiz, Anglia és Skócia. Az ünnepi megnyitót a megszállt területről D. Klinglemann Coblencböl tartotta. Elnökké 6 évre egyhangúlag megválasztották dr. báró Pech- mannt Münchenből: alelnökök lettek dr. Wolff Aachenből és dr. Luther lelkész Berlin Charlottenburgból. A gyűlésen az idő- és korszerű kérdéseknek egész sorozatát beszélték meg és hoztak rendkívül üdvös határozatokat. Dr. Titus Berlinből, dr. Schwell Stuttgartból A családi életről, A munkáskérdésről tartottak előadásokat. A gyűlés a német néphez egy felhívással fordult, melyben felszólít mindenkit az egyház és haza megmentésére. Az u'olsó nap harsona-ünnep volt az erdőben mintegy 20 000 ember részvételével, majd Bodelschwingh sírkövét avatták fel a temetőben. A csehek eltörölték az összes Mária- ünnepeket. Csehországban az egyházi ünnepek kérdésének rendezésénél az egész köztársaságra kiterjedő rendeletet adtak ki. Ennek értelmében a vasárnapokon kívül megünneplik újév, karácsony, husvét és pünkösd ünnepeket, május 1-ét, október 28-át (a köztársaság kikiáltásának napját), július 5-ét (szent Cirill és Method ünnepét), végül július 6-át, Húsz János máglyahala- lának napját. Nem veszik ünnepszámba a Mária-ünnepek egyikét sem, valamint az országos védőszentek napjait. Hollandiában nem szabad káromkodni. Hollandiában már a határállomásokon nagy plakátok buzdítják a közönséget a szitkozódás és káromkodás elleni akcióra. A rotterdami pályaudvaron pl. ilyen szövegű plakát olvasható: „Ha hisztek egy mindenható Istenben, tiszteljétek őt és ne használjátok nevét meggondolatlanul. Ha pedig nem hisztek egy minden-
