Harangszó, 1924
1924-05-25 / 22. szám
RARANOSZO 1924. májú? 25 172 retö mennyei Atya kedvében járni, hanem figyelmes engedelmességgel, a szív őszinte tisztaságával és soha meg nem rendülő bizalommal. Azt várjuk, azt reméljük Bárdossy uram részéről is, hogy a jövőben szívét hozza áldozatul a jó Istennek, hogy ne csak. a templom küszöbén belül, hanem ott is, ahol mások nem látják, akkor is oly szigorú kötelesség tudást, oly önzetlen emberszeretetet tanúsít gondolatban és cselekedetekben, amellyel bebizonyítja, hogy ke- resztyénsége nem üres külszín, nem hiú máz, hanem szíve mélyén gyökerező életnyilatkozat, leikétől elválaszthatatlan tulajdon, mint a rózsának szine s illata. Ezt várjuk nemcsak saját lelke üdvössége érdekében, hanem azért is, mivel ó reá sokan néznek a községben, kötelessége tehát, hogy az igaz keresztyén élet példájaként tündököljön mindenek szeme előtt. — Köszönöm kedves tisztelendő uram intését — rebegte Bárdossy Ferenc töredelmes szívvel fejét lehajtva megilletődött hangon. Mély csend következett szavai után, a lélek küzdelmének csendje. Majd fölemelte szemeit a lelkész urra s remegő ajakkal, de szilárd elhatározottsággal pattant ki a szó: »Megfogadom!« Sass János. „Mennyivel többet jelent mai korunkban a szerencse, mint az áldás. És hányán lettek éppen az által „szerencsétlenek“, mert oly sok volt a „szerencséjük". Áldás annyit jelent, mint Istent tulajdonunknak nevezni. Persze ez nem azt mondja, hogy Isten most már minden vágyunkat teljesíti, de igenis azt, hogy megkapjuk és megérjük azt, dini lelki javunkra van. Áldás ezt jelenti: Az Úr az én pásztorom, azért semmiben meg nem fogyatkozom". KORKÉPEK. Karcolatok a hétről. A magyar katholicizmus legrégibb és legtekintélyesebb kulturális szervezete: A Szent István Társulat. Ennek az idei közgyűlésén Csernoch János bíboros hercegprímás a megnyitó alkalmából a kultúra válságáról beszélt. Beszéde során többek között a következőket mondotta: Nagyon veszélyes kulturális szempontból az a túlzás, hogy az anyagi javak és a termelő munka egyedül a fontos, mert ez a felfogás lefokozza a szellemi munka és vele együtt a lelki értékek, vagyis a kultúra becsületét. Ezért beszélnek sokan a kultúra válságáról . . . Krisztus nem intézményeket kritizált és nem lázitott a fennálló államforma és társadalmi rend ellen, hanem az egyes ember leikével foglalkozott, öntudatra ébresztette az embert és ezáltal kifogyhatatlan lelki erőt nevelt bele. * A pesti Chevra Kadischa közgyűlésén dr. Endrei főtitkár terjesztette elő az 1923 ik évre vonatkozó jelentését, amelyből kitűnt, hogy a kiadások összege az elmúlt évben kitett egy billió 67 millió 580 ezer koronát. Vagyis ekkora áldozat- készséget tanúsított csak a pesti Chevra Kadischa az 1923-ik év folyamán vallási és emberbaráti téren. * Az Egyesült Keresztény Nemzeti Liga közgyűlésén Wolff Károly, a Liga ügyvezető igazgató többek között a következőket mondotta: Csak szónokolunk a kereszténységről, külsőségekben műveljük, de lelkűnkben pogányok vagyunk. Nekünk, magyar lelkek ugarát művelő lelki szántóvetőknek be kell emelnünk a tömegeket a keresztény szeretet sáncaiba. Előbb a lelket kell birtokba venni és ki kell űzni a pogányt minden egyes keresztény lélek belsejéből. Sokkal nagyobb kárt csinálnak nekünk a sorainkban lappangó álkeresztények, mint a nyílt ellenségek. „Az Úr Jézus az élő kenyér, Akire lelkűnknek szüksége van. Igazi lelki élet Krisztus nélkül nincsen. Benne és általa van életünk, mely nem szűnik meg a testi halállal, hanem folytatódni fog az örökkévalóságban. Jöjj bűnös, egyél az élet kenyeréből, hogy meg ne halj, hanem örök életed legyen! Ez a kenyér a mennyből szállott alá. S mivel mennyből szállott alá, mennyei természetet ad azoknak, akik vele táplálkoznak. “ OLVASSUK A BIBLIÁT! Konfirmáció. Máj. 26. Máté 3.13 -17. Jézusnak is volt konfirmációja; lehetetlen rá nem iímerni találva érezték magukat. Egyik-másik idegesen fészkelődött a helyén, mások meg tar fejüket simogatták. Most az elnöklő prímás szólalt meg. Simán, halkan jöttek elő szájából a szavak és hízelgő, lágy hangjával akart hatni a renitens Szilágyira. — Fiam, térj jobb belátásra. Még most van időd. Fogadd el a mi hitünk igazságait s válogathatsz a földi javakban. Ismerjük kiváló képességeidet. És ezért szeretnénk, ha belátnád tévelygéseidet s idejönnél hozzánk. Luther eret vágott az anya- szentegyházon. Azért is eretnekek a követői. Lelketek elkárhozik. Ez maga olyan bűn, amit mi az egyház szent nevében tétlenül nem nézhetünk. Hát amit lehet, megmentünk az örök kárhozattól az örök életnek Hát erről van szó. Térj át hozzánk s a vádak önmaguktól megdőlnek. Mig egyébként a bűnhődés nem fog elmaradni. De hová is mennél? Nyájad vert hadként kóvályog. Templomod porrá égett. A tanító önmagára gyújtotta. Ott égett maga is a gonosz lélek. Hat mi keresni valód van még az eretnekek között? Hiszen maholnap hírmondó sem marad belőlük. Ezt papi becsületemre fogadom! Mert aki nem jön szépszerével, azt visszük erővel s akinek ez is kevés, annak pusztulni kell! Hát válassz : vagy jössz hozzánk, vagy lemondasz papi hivatalodról, vagy kivándorolsz az országból ! E három közül szabadon választhatsz, de egy negyedik esel már nem történhet ! Szilágyi megrendülve hallotta a templom pusztulását és Bartos szerencsétlenségét. De egy pillanatig sem hitte, hogy Bartos gyújtotta azt fel Azt bizonyosan mások tették. És e tudat csak megerősítette őt abban, hogy hitéért mindent fel kell áldoznia, még az életét is, ha kell. Erős, meggyőző hangon felelt azért a prímás szavaira. — És én mégis a negyedik esetet választom. Vagyis megmaradok hitem, vallásom, meggyőződésem mellett most és mindörökké. Ámen. A harag pírja futotta át a prímás 2rcát. Felállt. Megfogta a feszületet. Odanyujtóttá Szilágyi felé. — Hát akarsz ennek az igaz szolgája lenni ? Erővel a Krisztus eretnek szolgája akarsz maradni ? Ez az utolsó szavad ? Szilágyi csillogó szemekkel tekintett a feszületre s magasztos hangon felelte: — Az én uram a Jézus Krisztus, a világ Megváltója, ki meghalt mindnyájunkért! És senki sem vethet más iundamentomöt, mint amit az Ur vetett, aki mnga az Ur Jézus Krisztus! E sziklán állok, e funda- mentomon maradok, innen senki le nem taszíthat, erről senki el nem csábíthat — A prímás haragosan szakította félbe. — Elég 1 Magad akartad! Ám lássad a következményeit! Ekkor a többiekhez fordult s pár pillanatig halkan beszélgettek. Majd csend lett. Ekkor a prímás kezébe vette a pálcát. Az asztal körül ülők mindnyájan felálltak. Az elnöklő prímás tollba mondta az Ítéletet s egyszersmind kihirdette azt a vádlottnak. — Ő felsége Leopoldus Magnus nevi b :n! Szilágyi Dénes nemeskajali lutb. prédikátor általunk a mai napon megvizsgáltatván, eretnekségben leledzőnek, részben összeesküvésben s mint ilyen felségárulásban bűnösnek találtatván, ezért őt fej-, jószág- és becsületvesztésre itélendjük! A pálcát kettétörte s odadobta az elitéit lábaihoz. Az őrök ezután közrefogták Szilágyit s visszavitték börtönébe. A nemes birák aláírták a hozott Ítéletet, rányomták a pecsétet s nyugodt lelki- ismerettel — mint akik jól végezték a dolgukat — oszlo tak szét. Két hét múlva Szilágyit Lipótvárra kísérték. Úgy mondták neki, hogy a királyi kegyelem életfogytiglani börtönre változtatta az Ítéletet. De azt is értésére adták, hogy még ezután is változtathat sorsán, ha közben mást gondolna s jobb meggyőződésre jutna. (Folytatjuk.)
