Harangszó, 1924

1924-04-20 / 17. szám

FÍARANOSXG. 133 Tbessedik Sámuel emlékének or­szágos ünnepe. Országos, helyi és megyei intéz­mények közreműködésével Szarvason május 29 én nagyobbarányu emlék- ünnepélyt rendeznek az európai nevű Thessedik Sámuel evangélikus lelkész emlékére, aki láO évvel ezelőtt az országban az első gazdasági és ipari szakiskolát létesítette és bámulatos önfeláldozással és pedagógiai rend­szerrel negyedszázadig vezette, míg az irigység és közöny alkotását meg nem semmisítette. Pé'daadó munkás­ságának eredménye azonban Szarvas magasabb kultúrájában, fejlettebb gazdasági és ipari viszonyaiban ma is érezhető s ezt négynapos kiállítás keretében fogják bemutatni, Thesse­dik emléktárgyaival, könyveivel együtt. A helyi rendezóbizottság dr. Schauer Oábor fószolgabiró elnöklete alatt a Paluszövelség igazgatójának, dr. Bo­dor Autalnak előterjesztései alapján olymódon alakult meg, hogy abban a felekezetek lelkészei, a kerület nemzetgyűlési képviselője s a társa­dalom minden vezetőembere részt- vesz. Az egyes szakcsoportok szer­vezését az Ipartestület, a Kisgazda- kör, Méhész-Egylet, a Nő- és Leány­egyesület, a Szarvasi Nők Szövet­sége, a Vármegyei Gazdasági Egylet és a különféle iskolák vezetői végzik. 1924. április 20 „A gyöngédség, udvariasság nagyban hozzájárul ahhoz, hogy életünk szép legyen. Azonban e két szép erényt is csak, úgy tud­juk helyesen gyakorolni, ha az Úr kegyel­mében vagyunk. Nem szabad, hogy össze­tévesszük a gyöngédséget a gyengeséggel. Ne hunyjunk szemet a helytelen dolgok előtt, hanem szeretettel és komolysággal intsük a rendetlenkedőket. Adjuk meg mindenkinek a tiszteletet, amint jár Istennek és az em­bereknek. Szülő, tanítsd gyermeked, hogy téged, tanítóját s az idős embert tisztelje.“ Bethlen Gábor-Szövetség. A budapesti Deák téri evangélikus iskola díszterme — ahogy a Szózat ban olvassuk — nagyfontosságu ese­mény színhelye volt április 10 én. Protestáns közéletünk előkelőségei jöttek össze, hogy életerős szövet­ségbe tömöritsék Csonka-Magyaror- szág protestáns társadalmának színe javát. A termet zsúfolásig megtöltő közönség soraiban ott voltak gróf Ráday Gedeon, Ravasz László refor­mátus, Kapi Béta, Reffay Sándor ev. püspökök, Józan Miklós unitárius esperes, püspöki helynök, Imbreh Sándor, Peliy Pál, Jelsoviczky Sán­dor, Fáv Aladár államtitkárok, Ko­vács J. István ny államtitkár, theol. igazgató, báró Radvánszkv Albert, bá ó Kaas Albert, a Luther-Sxövetség elnöke, Mesterházy Ernő egyhker. felügyelő, Landgraf János nyug. ál­lamtitkár. T»ager Zsigmond kúriai biró, Szepessy Lajos fővárosi elölj., Mágócsy-Dietz Sándor egyetemi ta nár, Szomjas Gusztáv nyug. főispán, Huszár Dezső egyházmegyei főgond­nok, nemzetgyű ési képviselő, Darkó Jenő debreceni egyetemi tanár, Bakó László színművész, Csontos Imre, Szijj Bálint, Madai Gyula, Barla- Szabó József és Rácz Jenő nemzet- gyűlési képviselők, Varsányi Mátyás és Kemény Lajos evangélikus, Me- gyercsy Béla református lelkész. Miklós Elemér vezérigazgató, K'léoyi Lóránt ügyészségi alelnők és társa­dalmi életünk számos előkelősége. Az alakuló közgyűlést a Jövel Szentlélek Úristen kezdetű vallásos ének vezette be, majd Ravasz László püspök gyönyörű imája ulán Barla-Szabó József nemzetgyűlési képviselő megnyitotta a Bethlen Gábor- Szövetség alakuló közgyűlését. — A Szövetség épületének fundamen­tumát — mondotta — azok rakták le, akik húsz évvel ezelőtt a főiskolai hallgatók Bethlen üábor-Körét megalakították. Kö­szönetét mond a megjelenteknek és Zitalii- Kiss Jenő székesfővárosi alpolgármesternek, aki helyiséghez segítette a megalakuló szö­vetséget. A nagy tetszéssel fogadott elnöki meg­nyitó után Bánóczy Béla, a szervezőbizott­ság atelnöke a szervezés munkáját vázolta. Kilényi Lóránt az alapszabálytervezetet ismertette, majd a tudomány és irodalmi, egyházmozgalmi, jóléti, diákügyi, külügyi és Moór Jenő indítványára a közgazdasági szakosztályt alakították meg. Ezután Ba- nóczy Béla a tagsági díjak megállapítását kérte. Indítványára a rendes tagok évi díját négy aranykoronában állapítottak meg, vé­gül Vida Gyula a dezignált tisztikar név­sorát olvasta fel. Elnökké egyhangú 'lelkesedéssel gróf Ráday Gedeon nyug. belügyminisz-ter, nem­zetgyűlési képviselőt választolták meg, egy­házi társelnökök Kapi Béla, Raffay Sándor és Ravasz László püspökök, Józan Miklós püspöki vikárius lettek, világi társelnökök pedig Barla-Szabó József nemzetgyűlési képviselő, gróf Bethlen Pál ügyvéd, Fáy Aladár államtitkár, báró Feiiitzsch Berthold közigazgatási hiró, Folkuiházy Lajos al­polgármester, Gotthard Zsigmond h. állam­titkár, Györy Lóránt ny. miniszter, báró Kaas Albert nemzetgyűlési képviselő, Mik­lós Elemér vezérigazgató, Papp Etek ny. államtitkár, báró Radvánszky Albert ev. egyh. felügyelő, Szász Károly v. b. 1.1., volt képviselőházi elnök, Szomjas Gusztáv ny. államtitkár és Jaisovszky Sándor ny. állam­titkár lettek. Ügyvezető alelnöknek Szabó Sándor ny. főispán, nemzetgyűlési képvi­selőt, főtitkárnak Bánóczy Bela főmérnököt, titkárnak Beierl József gyárost, jegyzőnek Rózsás Pál főmérnököt, pénztárosnak Göm­bös Andor takarékpénztári fötisztviselőt, ellenőrnek Simon Mihály Pál ügyvédet, háznagynak Toldy Elemér ügyvédet válasz­tották meg A tudományos szakosztály el­nöke hnrch Sándor államtitkár, az egyház- mozgalmi szakosztály elnöke Megyercsy Béla református lelkész, a jóléti szakosz­tály elnöke Lengyel Zsolt miniszteri tan., a diákügyi szakosztály vezetője Vámossy Zoltán egyetemi tanár, a külügyi osztályé Ángyán Béla miniszteri tanácsos, a szerve­zési osztályé Kilényi Lóránt ügyészségi al- elnök, a közgazdasági szakosztályé pedig Poós Gyula takarékpénztári jogügyi igaz­gató lett. Ráday Gedeon meleg szavakkal köszönte meg a közönség bizalmát. Kapi Béla, Miklós Elemér és Szabó Sándor felszólalásai után a választmány és a számvizsgáló bizottságot választották meg, majd dr. Szesztay Andor a Bethlen Gábor-Kör, Bánóczy Béla a Bethánia Egye­sület, Horváth jánosné pedig az Országos Protestáns Nők Szövetsége üdvözletét tolmácsolta. Ezután a közgyűlés elhatározta, hogy táviratilag üdvözli a Kormányzót, akit a közönség percekig áilva éljenzelt. Józan Miklós püspöki helynök záró­imája után az alakuló gyűlés a Himnusz hangjaival véget ért. Az alakuló gyűlés ulán a Kiszeii-étte- remben vacsora volt, melyet barátságos eszmecsere követett. „Miért állsz olyan távol az Úrtól, leg­jobb Barátodtól ? Nálánál önzetlenebb, ne­mesebb barátot nem találsz. O szövetségre akar lépni veled, élő, örök szövetségre, mely soha jel nem bomol. Az Ü áldozatával a Golgothári 'megmulatta, mily igaz Barátod. Közeledj az Úrhoz, hogy megtisztítson, meg­szenteljen s e földi lét után örök élettel ajándékozzon meg.“ KORKÉPEK. Karcolatok a hétről. »Annak idején nagy érdeklődést keltett néhai Károly király titkárá­nak, Werkmann Károlynak, a király tragédiájáról megjelent könyve, amely­ben a többi közt elmondta azt is, hogyan bántak az angolok a szám­űzött uralkodóval azon a hajón, a- melyen Maderiába szállítottak. A többi közt ezt írta: — Egy piszkos vasúti kocsi, egy dunai monitor, egy dióhéjnyi csónak és egy kis cirkáló, amely alkalmat­lan utasok szállítására: ez volt ott­honunk több héten keresztül. Tapin­tatlan fogolyőrök betolakoktak ma­gánéletükbe. Nem volt alkalmuk szó­rakozásra, vagy felüdülésre, nem ju­tottak nyugalomhoz testük és meg­könnyebbüléshez szellemük számára. A császár, aki a tengeri utat rosszul állotta, rendkívül sokat szenvedett a tengeri betegség miatt. Engedelmet kért, hogy a szárazföldre mehessen, de megtagadták tőle. Gibraltárban engedelmet kért, hogy templomba

Next

/
Thumbnails
Contents