Harangszó, 1924

1924-01-06 / 2. szám

14 HARANQSZO 1924. január 6. micikk gyanánt árult és itt magán- fogyasztás céljából azonnali levágásra vásárolt szopósmalacok, bárányok és gödölyék adásvételénél a marhalevél­nek a vevő nevére való átírása vagy új marhalevél váltása mellőzhető. Ez esetben azonban a hatóság a pasz- szust bevonni köteles Ma azonban nincs kizárva, hogy az átvétel tárgyát képező állatok újból forgalomba ke­rülnek, akkor a tulajdonjog-átírás igazolandó. Gyümölcsfáink téli védelme. Különböző pillék, molyok, ievéltetvek, téli araszolók és egyéb kártékony rovarok, továbbá gombák hihetetlen mértékben elszaporodtak és egyes vidékeken az egész gyümölcsfa állo­mányt veszélyeztetik, egységes és okszerű védekezésre van tehát szük­ség, már most tél idején is. A véde­kezés főképp kertápolással é3 perme­tezéssel történik. A kártékony rova­rok áttelelő alakjai a fák kérgében, repedéseiben várják meg a tavaszt s itt pusztíthatók el a legkönnyebben. Ha a fa törzsét zuzmóktól és mo­hoktól megtisztítjuk, a felcserepese- dett, repedezett kérget lekaparjuk, így a férgeknek sokkal kevesebb al­kalmuk lesz magukat és ivadékaikat elrejteni a növényvédelemben fontos segítőtársaink, a madarak elől. Kü­lönböző vegyi anyagokkal is elő kell, hogy segítsük pusztulásukat. Különö­sen a jóminóségü gyümölcsfa-karbo- lineum a legjobb irtószere gyümölcs­fáink kártékony rovarjainak. A húst a gyors romlástól a leg­egyszerűbben és legbiztosabban úgy lehet megóvni, ha hideg helyen tart­ják vagy ha a levegőtől elzárják. Hosszabb ideig eláll a hús anélkül, hogy megromlanék, ha szénporral hintik tele és úgy teszik félre hűvös helyre. Ugyancsak gátolja a hús gyors megromlását az ecet. Ha vastag vász­nat erős ecetbe mártanak és ebbe az ecetes ruhába takarva pincébe teszik a húst, napok múlva is friss lesz nagy melegben is. Eltartható frissen a hús napokon át, ha egy mély agyag- fazékba teszik és lefölözött tejet ön­tenek rá A fazékat száraz, hűvös, szellős helyen álló szekrényben kell tartani és a tejet mindennap frissel kell pótolni. Jó a következő konzer­váló só is: 80 rész konyhasót és 10 rész salétromot finom porrá zúznak, jól összekeverik, aztán hozzákevernek még 10 rész szalicilsavat. A konzer­válandó húst ezzel a porral jól be kell dörzsölni, azután papirosba gön­gyölve, hűvös helyre félre kell tenni. Használat előtt a húst a rátapadt konzerváló portól jól meg kell tisztí­tani, hideg vízben jól ki kell mosni. A baromfiak ragadós orrhu­rutja. A ragadós náiha sok barom­fit elpusztít, azért érdemes róla egyet- mást elmondani, ami az állattartó hasznára válhat. A betegség kezdetén a baromfiak szomorúak, nem esznek, az orrüregből nyálkás váladék ürül ki, mely az orrnyilás körül pörkösen beszárad. A baromfiak eleinte tflsz- szögnek, utóbb már nyitott csőrrel vesznek lélekzetet Ha az orrnyilás körül a bőszáradt váladékot le nem mossák (langyos vízzel vagy enyhe fertőtlenítő folyadékkal), az orrnyilás elzáródik, így a hurut a szomszédos üregekre is kiterjed, a szemüreg alatt duzzanat támad, a szemgolyó mélyen a szemüregbe húzódik. A baromfi egy-két nap alatt elpusztul. Állator­vosi megfigyelések szerint a betegség főkép nedves időjáráskor gyakori, jobbára a fiatal állatokat pusztítja. A betegség során vizsgáltassuk meg a baromfiakat állatorvossal, ki meg­állapítja, hogy csakugyan ragadós náthával van-e dolgunk, qincs e az állaton más ragadós betegség. Az állatorvos elrendeli a szükséges or­voslást, vagy ha célszerűnek látja, sebészileg is beavatkozik. Meleg is­tállóról kell gondoskodni, az állat ürülékét el kell égetni, az istállót, baromfiólat gondosan fertőtlenítsük, az itatóedényt hasonlókép gondosan mossuk meg. NÉPEGÉSZSÉGÜGY. A fertőtlenítésről. Irta: dr. Kovácsics Sándor, Győrvárm. tb. főorvosa. Többféle feríőztelenítő anyag áll rendelkezésünkre. Ezek az anyagok csak vizes oldatban hatnak, mert csak így hat a fehérjére, a baktériumokat alkotó anyagra, a protoplasmára. Majdnem minden háznál található mész, melyet 10-szer annyi vízben megoldanak. Az így kapott mésztej igen alkalmas falak, köpet, pöcegöd- rök, talaj stb. fertőztelenítésére. Kén­gőzök, formalingőzök jól használhatók a szobák levegőjének fertőtlenítésére ; könyvek, bútorok csirtalanítására for­malin gőzöket szoktak használni — szakszerű utasítás szerint. Forró lúg a padlók, bútorok lemosására alkal más. A sublimát igen erős fertőztelenítő szer. Egy grammot oldunk 1 liter vizben. A fémeket azonban megfogja. Vegyül velük. Fémek fertőzteleníté­sére alkalmasabb a cárból 3 — 4 szá­zalékos oldatban, vagy ennek szár­mazékai : lysoform. lysol, creolin stb. A baktériumokat csak az emberi testen kívül tudjuk elpusztítani. Az emberi testben levő baktériumok el­pusztítása mély kísérlet tárgya. A probléma nehezen oldható meg, mert ami megöli a baktériumot, az meg­öli az emberi test sejtjeit is. A kísér­letek többnyire azt célozzák, hogy a szervezetet olyan ellenanyag terme­lésére tudjuk serkenteni, amely vagy magát a baktériumokat, vagy ezek életfeltételeit semmisítse meg. Leg­nagyobb fontosságú és hatású fertőt­lenítő a napfény. A napsugár, ha közvetlenül éri a baktériumokat, 1—2 óra alatt elpusztítja őket. Gátat vet szertelen nagymérvű szaporodásuk­nak. A napfénynek ezen baktérium­ölő tulajdonsága magyarázza részben a vizek öntisztulását, a napsütötte lakások egészséges voltát. A napfény fertőtlenítő hatását ruhák, prémek fertőtlenítésére is lehet alkalmazni úgy, hogy a fertőtlenítendő ruhákat, prémeket napokon át kirakatjuk a napra. Színes anyagok — mint isme­retes — az erős napsugár hatására megfakulnak, mert vegyi elváltozást szenved a fertőanyag. Fertőző betegségnél a fentiek al­kalmazása a következőképen történik. Elsősorban is el kell a beteget az egészségesektől különíteni. Tehát a beteget külön szobába tesszük, ha lehetséges. A beteggel csak az érint­kezhetne, aki ápolja, gyógyítja. Min­den más embernek szükségtelen a beteget látogatni. Tehát nemcsak a látogatókat, de egészséges hozzátar­tozóit is távol tartjuk a betegtől Az ápoló pedig legyen óvatos. Viseljen külön felsőruhát; ha a beteget érin­tette, kiszolgálta: mosakodjék meg, mossa meg kezeit jól szappanos viz­ben. Ha a betegnek csak egy szobája van, akkor az egészségeseket kell máshová küldeni; vagy ha az nem lehetséges, úgy a beteget a legköze­lebbi fertözőbetegek részére beren­dezett kórházba kell vinni. A szállí­tást az orvos tanácsa szerint kell teljesíteni. Törvény kötelez, hogy a fertőző betegséget a közigazgatási hatóság­nak be kell jelenteni. A hatósági or­vos, a körorvos vagy — kiterjedtebb járványkor — a járási tiszti orvos kiszáll a beteghez s ott megadja a védekezésre, a gyógyításra a kellő útmutatást. Bejelentésre a következő 13 fertőző

Next

/
Thumbnails
Contents