Harangszó, 1924

1924-04-13 / 16. szám

1924. április 13 ményed, feltámad vágyad, szívednek min­den darabja, egész szíved, lelked. Feltámad a tested is. Nem marad a holtak közt, ami az életé belőled, semmi. —h — s. „A jó gyermekek, akik szüleiket igazán szeretik, az ö szcretetüket azáltal bizonyít­ják be, hogy szüleiknek engedelmeskednek. Mi is így vagyunk a mi mennyei Atyánk­kal szemben; ha azt mondjuk, hogy sze­retjük őt, kötelezve vagyunk megtartani az 0 parancsait. Az Ő parancsai pedig nem nehezek és testünknek, lelkűnknek javára vannak.“ MAGYAR GAZDA. Csávázzuk a vetőmagokat. Még igen sok gazda és gazdaság ma sem látja be annak a szükség­szerűségét és fontosságát, hogy mi­ért kellene vetőmagvakat az őszi és tavaszi vetés előtt csávázni, illetve pácolni. Sokan még ma is arra gon dóinak, hogy ezen fontos gazdasági teendőknek széles körben való propa­gálása csak arra való volna, hogy egyes vállalatok, amelyek csávázó­szerek gyártásával foglalkoznak, men­tői többet adhassanak el gyártmá­nyaikból. Hiszen ha az utóbDi évek erre vonatkozó laphirdetéseit olvas­suk, bizonyos mértékig igazat kell hogy adjunk a gazdaközönségnek, mert tényleg sok olyan hangzatos nevű és semmi értékkel nem bíró csá­vázószert hirdettek az utóbbi időben, amelyek csupán csak arra voltak jók, hogy velük a gazdaközönség zsebé­ből a pénzt kicsalják Azonban egy­részt hatásuk a gabonaüszöggel szem­ben nem volt megfelelő, másrészt többnyire károsan befolyásolták a gabona csírázó képességét és ezzel a termés mennyiségét. A Földmive- lésügyi Minisztérium felismerte a kér­dés rendezésének fontos mezőgazda­sági voltát s elrendelte, hogy a csá­vázószereknek s egyáltalán a növény- védelmi szereknek a forgalomba ho­zatalát csakis az illetékes szakintéze tek együttes véleménye alapján lehet a jövőben forgalomba hozni, mert csak így látja biztosítva azt, hogy ha a gazda pontosan elvégezte a szükséges munkálatokat úgy teljesen mentesítve legyen az üszögkárosodás­tól. A Földmivelésügyi Miniszter eze­ket a csávázó szereket időnként ki­adott utasításában, amelyben a ga­bonaüszög elleni védekezésre szólítja fel a gazdákat, részletesen szokta ismertetni s ezeknek utasításait kö­vetve a gazdák biztosan védekezhet­HARANŰ5ZÓ. nek a sokszor elemi csapás jellegével bíró károsodás ellen. A csávázási eljárások és csávázó szerek mérlegelésénél, nemcsak a gabonaüszög elleni ható képességü­ket, hanem a gabonamagvak csírá­zására való hatásukat is tekintetbe kell venni, mert azt nevezhetjük min­den tekintetben jó csávázó szernek, amely nemcsak az üszögöt öli meg, hanem jótékonyan hat a mag fejlő­désére, serkenti a csírázást s így jobb és több termést eredményez. Az országunkban széliében-hosz- szában használt rézgálicos csávázás pl. tulajdonképen a két szempont egyi­kének sem felel meg a maga teljes­ségében. Egyrészt a gabona magvak rézgálicos csávázásával a magvakon levő tiszögsporákat tulajdonképen nem öljük meg, hanem csak hátráltatjuk ezek fertőző képességét és ez által csak részben tompítjuk káros hatá­sukat, másrészt a rézgálic károsan befolyásolja a gabona csirázóképes- ségét. összehasonlítható kísérletek kimutatták, hogy pl a rézgáliccal csávázott búza a más csávázó anya­gokkal pácolt búzával szemben 25— 30% os terméscsökkenést mutat s így a rézgálicos csávázás alkalma­zása még akkor is óriási a termés­többletben jelentkező veszteséget okoz a gazdának, ha éz az eljárás telje­sen mentesítené a gabonatermést az üszögtől. Azonban a rézgálic csává- zásnál legújabb vizsgálatok szerint ennek a lehetősége sem áll fennt, mert a rézgálic, amint előbb közöl­tük nem öii meg az üszögsporát s így főként az időjárástól és a mag csírázásának időtartalmától függ, hogy az üszög mennyire tud elhatalma­sodni a rézgáliccal csávázott búzán. Ezzel magyarázható az, hogy dacára az országban olyan széles körben elterjedt rézgálic csávázásnak az üszög kárlétele gabonamagvakban az egész termés 5 — 10%-át meghaladja. Hogy a csávázás elmulasztásából és a rossz csávázó szerek alkalma­zásából milyen károk származnak, arra nézve szembeötlő képet nyújt az alábbi hiteles statisztikai adat: Katasztrális holdanként csak 5%-os üszögkártétel számítva — pedig sok gazdaságban a 30%-kot is megha­ladja — a termes csökkenés (W q. Ez a mai 330 000 koronás ár mellett minimálisan 150 000 korona veszte­séget jelent katasztrális holdanként Múlt évben az országban búzával bevetett termésterület kettő millió katasztrális hold volt, ennek termés­hozama 8 métermázsás átlag termés­hozam mellett körülbelül 16 millió métermázsa volt. Az 5%-os üszög- veszteség mellett — ismételjük ennél a tényleges üszögkár sokkal nagyobb — az összes területen cca. 800 ezer métermázsa csökkenés állott be, mely mai értékben több mint 125 milliárd kárt okozott az országnak. Ez a hor­ribilis összeg egyedül csak az üszög által a búzában okozott kár értéke s ehhez járul még a többi kenyér és takarmány magvakban okozott káro­sodás, amely ennek az összegnek lé­nyegesen többszörösét jelenti így tehát teljesen megérthető, hogy a Földművelésügyi kormány mindent elkövet a magvak csávázásának az egész ország területén való kötelező végrehajtására, mert ez nem a gaz­dák érdeke, hanem az ország eminens érdeke is. Minden csávázás illető szakkérdés­ben a M. kir. Növényélet és Kortani Állomás (Budapest. II., Debrói ut 17.) a csávázó szerek beszerzésére és a csávázási eljárások helyes gyakorlati kivitelére nézve pedig a M kir. Föld­művelésügyi Minisztérium Gyógy és Ipari Növényforgalmi Irodájának Nö­vényvédelmi osztálya (Budapest, IX., Lónyay u. 7., II. 26.) díjtalan felvi­lágosítással szolgál a hozzáfordulók részére és önköltségi áron beszerzi a csávázáshoz szükséges védekező szereket is. HETI KRÓNIKA. A nemzetgyűlésben befejezték a kö­zépiskolai reform vitáját. A szanálási ja­vaslatokat tárgyalják. A kölcsönjavaslat elleni harcot Szilágyi kezdte meg, Bethlen nagy beszédben cáfolta meg Szilagyi érveit. A kormányzó őfőméltósága résztvett a kisszörcsi vasúti hid ünnepies megnyitásán. Mindkét hídfőnél beszédet mondott. Ez a hid — úgymond — tanúsága a magyar élniakarásnak. Bulgáriában utból titkos kommunista propaganda nyomára jöttek rá. Közvetíté­sével akarták forfadalmositani a Balkánt. Szerbiában állítólag a mostani kormány helyet rövid időn belül egy ügyvezető ka­binet foglalja el. Romániában legutóbb antiszemita tün­tetések voltak Albániában kikiáltották a köztársaságot. Csehországban eltörlik a halálbünte­tést. Csak akit másodszor elitéinek élet­fogytiglan, azt mint megrögzött bűnöst ki- végzik. Görögországban április 13-án dönte­nek népszavazással az államfő kérdésben. Olaszországban az elmúlt vasárnap kezdődtek meg a választások. A választási harc rendkívül heves. Németország a moratórium leteltével évi 2 és fél millió aranymárkát fizet. A Hitler pörben elhangzott az Ítélet. Ludendorffot felmentették, Hitlert elitélték.

Next

/
Thumbnails
Contents