Harangszó, 1924

1924-03-30 / 14. szám

1924. március 30 HARANOSZÖ. 109 désbe lépjen, valahányszor az egész egyetemes evangélikus keresztyénség érdekében és képviseletében való szó­lásnak vagy cselekvésnek komoly szükségessége mutatkozik Akinek füle vagyon a hallásra és szeme a látásra, az már az elmon­dottak alapján is felmérheti az eise- nachi konferencia eredményeinek a jelentőségét. Ha nem állott is minden elhangzott felszólalás egyenlően a helyzet magaslatán és ha egyben vagy másban talán többet is lehetett várni, egészben véve mégis csak Is­ten iránt érzett mélységes hálával állapíthatjuk meg azt, hogy az első egyetemes evangélikus konferencia minden lényeges pontban elérte az elébe kitűzött legközelebbi célokat és amint szinte szemmelláthatóan rajta volt Isten áldása, úgy bizonyára ál­dásos hatása lesz az egész evangé­likus keresztyénség területén. Azt hi­szem, nem esünk túlzásba, amikor sokakkal azt mondjuk, hogy az eise- nachi evangélikus világkonferencia fordulópontot jelez az egész evan- gélikusság és általában a protestan­tizmus történetében. (Folytatjuk.) KORKÉPEK. Karcolatok a hétről Nemrégiben Hevesmegye az összes törvényhatóságokhoz átirt, hogy kér­jék a törvényhozástól az istenkárom­lásnak vétséggé való minősítését. Az átiratot most tárgyalta az egyesített Borsod- és Qömör vármegyek köz­gyűlése, amely részben csatlakozott az indítványhoz, kimondván, hogy az istenkáromlás szigorú megbüntetését kéri, ha az közbotrányt okozott. A közgyűlés e határozatához hozzáfűzte azt az óhaját, hogy örömmel venné a vasár- és ünnepnapok kötelező megünneplésének elrendelését is és azt kívánja, hogy ezeken a napokon minden felnőtt az istentiszteleten való részvételre köleleztessék. OLVASSUK A BIBLIÁT! Böjti olvasmányok. V. Márc. 31 Róm. 12. í— 8. Lejövünk a ki­látó toronyból, s egy keresztyén gyüleke­zeten vonulunk az apostollal végig. Itt nem kell már azt bizonyitani, hogy nem Mózes, hanem Jézus —! De mégis egymásután látunk felvillámlani három veszélyt. Elha­nyagoltaik az Istennek való s mindenre kiterjedő életátadás; kisért a világ; felütik fejüket egyes bölcselkedök minden áron különbnek tartván magukat még a szentek között is másoknál. Ám az anyaszentegy- házra villámháritóul sem adatott más, mint fundamentumul: a sokféleség ellenére is mindenekben ugyanazonegy Krisztus Április l.Róm 12. o—sí. Harminchárom intés, megannyi felszólítás van e jó tucat­nyi versben. Mi az, hogy újra rendeletek fogalmaztatnak ? Visszamegyünk a Szinai alá ? Óh nem ! A véren váltott gyülekezet öntisztulási s megszentelődési folyamata ez; állandó növekedése a Krisztusban, ál­landó örvendezése a megváltatásán, har- mincháromszorosan gyönyörködve azon, hogy mitől szabadította meg az, Aki meg­győzte a gonoszt a legnagyobb jóval: 6 drága vérével. Ápr 2. Róm. 13.1—7. A gyülekezet szemben találja magát e világban politikai szervezetekkel s problémájává lehetett kü­lönösen a római gyülekezetnek, hogy mi­lyen magatartást kell tanúsítani a császári hatalmasságokkal szemben. Ezt a speciális kérdést oldozgatja a levél itt kibontakozó gondolatvilága rámutatván arra, hogy a ke­resztyén ember sohasem lehet forradalmár, mert a felsőbb hatalmasságoknak, ha nem is üdvözitésre, de adatolt Istentől bizonyos hatalom s Istenhez való hűtlenség nélkül adhatjuk meg nékik a tiszteletet és adót egyaránt. Ápr. 3. Róm. 13.»—ío. A felvetett prob­léma megoldását Luther e két mondatban olvasta ki: A keresztyén ember hit által mindennek szabad ura és senkinek nincsen alája vetve; a keresztyén ember szeretet által mindenek szolgája és mindenkinek alája van vetve. Ez a hitből való szeretet teszi lehetővé, hogy betöltsünk minden a földi viszonyainkra s világi embertársainkra vonatkozó törvényt, anélkül, hogy Istent megrabolnánk, s ez kötelez arra is, hogy szeretetünk irányításában ne csak a tízpa­rancsolat, de benne legyen a Krisztus hir­detése is. Ápr. 4. Róm. 13.11—14. Felettünk és körülöttünk székelőkkel szemben egyaránt könnyen megoldódnak a keresztyénségünk problémái, ha mi egyébként rendezett s egyre mélyülő viszonyban vagyunk a min­denek felett székelő Úrral: a Jézus Krisz­tussal. Valóban a keresztyénséget élő em­ber mindjobban tapasztalja, hogy a világi környezettel szemben való viszony s min­den láncolata a vele kapcsolatos köteles­ségeknek, még jobban odaláncolja őt a Jézusban való élethez s Isten ezáltal is kényszeríti hivő gyermekét, hogy egészen öltözze fel az Úr Jézust. Ápr. 5. Róm. 14.1—9. Gyülekezetekben, hol vegyesen voltak zsidóból és pogányok- ból lett keresztyének, jelentkeztek meg evés és ünneptartás terén is bizonyos problé­mák. Sok lelki kárt hozhattak magukkal az erről való vitatkozások s ebben a feje­zetben igen nagy szeretettel s tapintattal mutat rá Pál a kár-háritóra, mely Jézus Krisztusban adva van, ha a gyülekezet tag­jai tán külön vélekedések mellett, de igazán az Úr uralma alatt s Ő neki élnek. Ápr. 6. Róm. 14.10—23. Baj, ha valaki­nél a külsőségek elborítják a Jézus Krisz­tushoz való igazi viszonyt, de csak növel­jük a bajt, ha sokat vitatkozunk rajta s nem hagyjuk, hogy az Úr Ítéljen végkép a nagy számadáskor. Aki túlságosan küzd a külsőségek ellen, az maga is külsőségekbe fog esni s elsiklik előle a Jézus Krisztus­ból való élet gazdagsága Ma is felkisért- hetnek ilyen problémák, de az apostol in­tése ma is elégséges velük szemben. Ke­rülni, amint rajtunk áll a megbotránkozást minden irányban, s őrködni, hogy semmi ki ne vegyen a hitből ismét a cselekedetek kudarcokba vivő útjára. HETI KRÓNIKA. A nemzetgyűlés még mindig a valori­zációs törvényjavaslatnál tart. A kormányzó a földbirtoknovellát vissza­küldte a nemzetgyűlésnek. A népszövetségi bizottság befejezte munkáját. Pénzügyminiszternek Korányit emlegetik. Szerbia. A szkupstinát elnapolták. Pa­stes lemondott volna. A Radics-párt 50 mandátumot nyújtott be igazolásra. A román külügyminiszter expozét mon­dott, melyben hangsúlyozta a kormány békepolitikáját. A görög király nem akar lemondani. A cseh hadsereg 10 évig francia veze­tés alatt all. Hollandia nem ismeri el a szovjetet. Az olasz király Fiume annexiójának ünnepe alkalmából meglátogatta Fiúmét. Németországban megkezdődött a vá­lasztási küzdelem. A Hitler-pör tárgyalásán kitűnt, hogy a puccs alkalmával Fauihofer kardinálist Münchenben nyílt utcán meg­verték. Francia- és Angolország között újabb megbeszélésre kerül a sor. Az Egyesült Államok elnöke nem tartja még időszerűnek a leszerelési érte­kezlet összehívását. Perzsiában a királypártiak s a köz­társaságpártiak összecsaptak. Több sebe­sülés történt. A kínai kormány kiutasította a szovjet­követet. A helyzet feszült. HARANGSZÓ. Olvasóinkhoz. A Harang szó szívós küzdelem­mel állotta mindezideig a drágulás folytonos emelkedését. Az elmúlt negyedévre megállapított összeg azon­ban ma már oly csekély, hogy szá­mításainkat egyáltalán nem találjuk meg többé. Az áprililis—május —június hónapokra eső ne­gyedévre az előfizetés árát azért 10.000 koronában állapítjuk meg. Ez az összeg sincs arányban a drágulással, de mi tovább bízunk Isten megsegítő kegyelmében, mely mindezideig velünk volt s a Harang­szó olvasóközönségének tántoríthatat­lan ragaszkodásában, szeretetében, mely mindent kárpótol. A beküldött előfizetéseknek könyebb és gyorsabb kezelhetése céljából kér­jük a nagyrabecsült előfizetőket, hogy a most mellékelt utalványt legye­nek szívesek igénybe venni. Testvéri szeretettel « a , Harangszó1.

Next

/
Thumbnails
Contents