Harangszó, 1924
1924-03-23 / 13. szám
112 Az olasz király fogadja Jureniev az orosz szovjet római követét. Olaszország és Románia között is legközelebb msgkötik a paktumot. Franciaországban Poincare csekély szótöbbséggel győzött a szenátusban. Németországban május 4-én választják a birodalmi gyűlés tagjait. Belgiumban az uj kabinet megalakult. Hat katholikusból és öt szabadelvűből áll. Oroszországban állítólag növekedik a bolsevista-ellenes mozgalom, melynek élén Trocky állana. Most a demokrácia jelszava az, amely a legnagyobb veszedelmet jelenti a bolseviki uralomra. Középamerikában földrengés volt, a- mely különösen Rostarikában okozott nagy károkat. MAGYAR GAZDA. A gyümölcsfák moniiia betegsége (gyümölcspenész). Hazánk gyümölcsöseiben nagy pusztításokat okoz egy gombabetegség, melyet a gazdák íőtéaXgyümölcs- penész néven ismernek s keletkezésére a ködöt okolják. Pedig ennek a betegségnek nem a köd, hanem a moniiia gomba az oka. Ez a gomba főleg a félig érett vagy érett gyümölcsöt lepi meg, melyek ennek következtében vagy lehullanak a fáról vagy pedig fönnmaradva a fán, ott összezsugorodnak és kőkeményekké válnak. A gomba eleinte a gyümölcsökön köny- nyen felismerhető fehér vagy sárgás- fehér bársonyszerü, gyürüalakban elhelyezett gyepet képez. Ellene termelőink jóformán semmit sem tesznek s tétlenül nézik gyümölcstermésük pusztulását. A gombabetegség okozta károk némely vidéken óriásiak, mert nemcsak a gyümölcsöt támadja meg a gomba, hanem magát a fát is. Különösen az alma, körte, cseresznye, meggy, szilva és kajszibarack fák fiatal ágait, virágkocsányait, leveleit lepi el ez a gomba, melyek ennek folytán elhalnak és a beteg, elhait virágkocsányok, levelek, fiatal gyümölcsök és az összeaszott gyümölcsök (múmiák) jellemzően hossza ideig, még gyakran a következő tavaszig a fán maradnak s legtöbb esetben pár év alatt a fa is elpusztul. A már leszedett és elrakott gyümölcsben is nagy károkat okos ez a gombabetegség. A gyümőlcsőskama- ráinkat, gyümölcsöspincéinket folyton figyelemmel kell kisérnünk Ha valamelyik almán, körtén gyümöi'cspenészt veszünk észre, úgy távolítsuk el rögtön azt, nehogy a gomba szaporodó szervei, a moniiiák a többi gyümölcsöt megfertőzzék. HARANOSZÓ. Tudományos vizsgálatok bebizonyították, hogy a moniiia betegség főként a növényi részek sérüléseit vagy repedéseit lepi el. A conidiumok által terjed, amelyeket különböző rovarok, szél, eső visznek tovább. Ha egy ilyen conidium a megsérült vagy felrepedezett felhám közelébe kerül s ott elegendő nedvességre talál, csiratömlőt hajt, amely behatol a gyümölcs vagy az ág belsejébe s ott egy gombatelepnek veti meg alapját. Újabban a betegség ellen meglehetős sikerrel tudunk védekezni. A M. kir. Növényélet és Kortani Állomás útmutatásai szerint a védekezést a következőképen hajtjuk végre : A betegség által megtámadott gyümölcsöt megsemmisítjük, hogy a rajtalevő gombatelepeket elpusztítsuk. Ha a gyümölcsnek csak egy része van megtámadva, úgy a beteg részt vágjuk ki. A megmaradt részt tetszés szerint gyárilag értékesíthetjük. A fákon maradt összeszáradt és megkeményedett gyümölcsöt már télen szedjük le, ássuk el vagy égessük el. A betegség által megtámadott és elhalt galyakat, amelyek a csonthéjasoknál nem ritkán mézgafolyást is mutatnak, le kell vágni és el kell égetni. Arra is kell ügyelnünk, hogy a fák koronája ritka legyen, mert így elkerülhetjük azt, hogy szélfuvás- kor a gyümölcs megsérüljön s a fát is bőségesen érheti a gombabetegségek legnagyobb ellensége: a napfény. A beteg gályák visszametszésé- nél nemcsak a betegség által megtámadott gályát vágjuk le, hanem az egészséges részből is egy darabot, nehogy a gomba mkéíiuma is visszamaradjon. Azonban a műveletek egye dül nem gátolják meg a fák fertőzését, azonban eredményes védekezés csak akkor érhető el, ha egyúttal gyümölcsfáinkat oly vegyi anyagokkal is megpermetezzük, ameyek a gombát egyúttal meg is ölik. A Növénykortani Állomás sok éven keresztül kísérleteket végzett különféle vegyszerekkel e veszedelmes gombabetegségek ellen, különösen kénes preparátumokkal, mint pl. mész- kénlével, szolbár és kolloiládis kénvegyületekkel, És eredményeik bizonyítják, hogy az ilyen eljárás majdnem teljesen biztonságot nyújt a moniiia gomba fertőzése ellen Különösen a sulfarol nevű készítmények használa tánál permetezett fák már az első évben jelentékenyen javultak, a második évben már egészen más termést hoztak. Előírása szerint a Sulfarolos permetezést a következőképen kell 1924. március 23. végrehajtani: Először lombhullás után permetezzünk 2%-os oldattal, másodszor két héttel körülbelül a rügy- I fakadás előtt. S a nyári permetezs ] virágzás előtt történjék fél %-os oldattal, a második nyári permetezés pedig elvirágzás után esedékes. Ha az időjárás túl meleg és nedves, vagy túl erős fertőzés mutatkozik ajánlatos még egyszer-kétszer permetezni szintén félszázalékos oldattal. Ha a gyümölcsöst állandóan kezelik s a szomszédos fertőzésektől nem kell tartani, úgy elég egy téli s két-három nyári permetezés. Egy középmagas fára, ha két téli és négy nyári permetezést számítunk az egész permetezésre 1/a kgr. Sulfarol szükséges, melynek ára még 1 kgr. alma árát sem teszi ki. Használnak moniiia ellen újabban jó eredménnyel kaliforniailé vagy mész- kénleves permetezést is. A Földművelésügyi Minisztérium Gyógy és Ipari Növényforgalmi Iroda Növényvédelmi osztálya IX , Lónyay- utce 7. szám a védekezéshez szükséges védekező gépeket, eszközöket és szereket a hozzáforduló gazdáknak és birtokosoknak önköltségi áron beszerzi s felvilágosítást nyújt az érdeklődőknek díjmentesen mindenféle növényvédelmi kérdésben is. HARANGSZÓ. Böjt 3-dik vasárnapj’án. Ep. Efez. 5. /—». Mint világosságnak fiai, úgy járjatok — inti Pál apostol — az efezusbelieket s általuk különösen az evangélikus keresztyén anyaszentegyház gyermekeit. Senki titeket meg ne csaljon üres beszédekkel. Időszerű intés napjainkban, amikor fájdalom nagyon sok üres beszéd hangzik el nem egy alkalommal. Lapunk legközelebbi számában megjelenő Harangsző pályadíjaira már ezúttal felhívjuk a Harangszó olvasóközönségének figyelmét. Az evangélikus sajtó köréből. A győri egyház Pálmai Lajos esperes szerkesztésében egyelőre negyedévenként megjelenő lapot ad ki ingyen az egyháztagok részére „Erős Várunk“ címen. A budai Luther-Szövetség dr. Varsányi Mátyás lelkész szerkesztésében „Hegyen épített város“ cimen jelentette meg lapját. A Tudnivalók rovatában a következőket Írja: „A Budai Luther-Szövetség súlyos milliókat áldozott, hogy lapunk megjelenhessen és fog még áldozni, hogy fennmaradhasson.“ Valóban „Hegyen épített város“ az olyen gyülekezet, amely sajtó céljaira ekkora áldozatot hozott és hozni fog. Sok sikert és kitartást.
