Harangszó, 1923
1923-02-18 / 8. szám
1923. február 18. HARANGSZÓ, 59 megkezdte angol nyelven tartalmas előadását. Ismertette a Jóbarátság Világszövetségének céljait, amely 1914 ben alakult, amikor a világháború öldöklő angyala útnak indult, mégis a Szövetségnek Oroszország és Litvánia kivételével mindtn országban megvoltak a nemzeti bizottságai. A főcél, amely a szövetség által megtartott három világkongresszus alapja volt, az, hogy a közvéleménybe kölcsönös engedékenységet, felebaráti szeretetet vigyen bele és ennek a megvalósításához a keresztény egyházak összetartása, szolidaritása vezet. A szövetség ismeri az erdélyi kisebbségek tarthatatlan helyzetét, a rajtuk esett sérelmeket és jogtalanságokat, az angol közvélemény nagyon jól tudja, hogy a Trianonban kötött béke nem béke. Ismeri továbbá azokat az igazságtalanságokat, amelyek az emberek millióit egyik nemzet kötelékéből a másikba kényszerítették. A világszövetség azt akarja, hogy Magyarország is vegyen részt a szövetség munkájában, amely munka a krisztusi szeretetben, a megértésben és engedékenységben nyer kifejezést Ez a munka hozhatja egymáshoz közelségbe a szétválasztott nemzeteket azáltal, hogy a kereszténység beleviszi a krisztusi jóságot a nemzetek életébe. Magyaroiszág dicső történelmi múltja és hírneve, öröketnlékü hősei emléke után megérdemli a szebb jövendőt és azért Isten áldását kéri a magyar népre és a magyar nép hazájára. A magas nívójú és végig tartalmas előadást báró Kaas Albert, a Lutherbiekkel együtt, mert otthon hiányzott a világosság, a meleg és a kényelem, a házak és szállodák lakhatatlanokká váltak azért, mert a közönséges kéz nem tudta elvégezni a közönséges munkát. Annak a döbbenetes világtapasz- talatnak részletes történetét a világ minden történetírója sem tudja soha elmondani. A tapasztalatok annyira egyedülállók, annyira példátlanok voltak, olyan rohamos gyorsasággal halmozódott egyik csapás a másikra, hogy nir.c3 az a történetíró, vagy történelmi társult, amelyik az események valódi leírását összeg) űjteni bírná. Férfiak és nők, akik sohasem foglalkoztak kézi munkával, a nagy riadalomban és a szükségtől űzetve meguemszokott dolpgba kaptak csak azért, hogy a Halált valamelyest késleltessék. Gazdag és müveit, primadonna és püspök, a tüdős és a divatszövetség országos elnöke tolmácsolta. Az előadást Kapi Béla püspök szavai zárták be. megköszönvén az angol békeapostolnak előadását és kérte, hogy a magyarság fájdalmát és szomorúságát tolmácsolja hazájában és ne felejtse el ezt a sokat szenvedett népet. A tiszai egyházkerület felügyelő beiktatási ünnepsége. A »Harangszó« f. évi 7-ik számában röviden megemlékeztünk arról a lélekemelő és meleg ünnepségről, melynek keretében jan. 30 án a tiszai ev. egyházkerület dr. Meskó László halálával megüresedett felügyelői székébe új egyházkerületi felügyelőjét: dr. Zelenka Lajost beiktatta. Tudósítónk az ünnepséggel kap csolatban még a következőket írja: Az új egyházkerületi felügyelő egyházi életünk régi kipróbált munkása. Kora ifjúságától kezdve hűséges képviselője és tovább fejlesztője édesapja nemes családi tradíciójának s mint Zelenka Pál püspök fia kezdettől fogva hűséges építő munkása anya szentegyházunknak. Mint gyülekezeti felügyelő, Dunántúl, a dabronyi gyülekezetben kezdette meg működését, majd mint egyházmegyei felügyelő, mint a tiszai egyházkerület főjegyzője, számos egyetemes bizottságnak és az egyetemes törvényszéknek tagja és bírája mindeaütt ugyanazon kötelességtudással szolgálta egyházunkat. hölgy szerszámot ragadtak, szenet lapátoltak, főztek, próbálták a gépeket elindítani, s mozgásba hozni a modern civilizáció sokféle kerekeit. Ha iparkodásukat nem karéjszta volna a legmélyebb tragédia, nevetni lehetett volna azon, hogy mennyire ügyet lenül igyekezett az emberi kéz hozzá idomulni ahhoz a feladathoz, hogy a világot megmentse a darabokra hullástól. Azt a világot, amelyet nem a pénz, vagy a tudás, vagy a műveltség, vagy az újságok, vagy a művészet, vagy a zene tart össze, hanem egyszerűen az a körülmény, hogy naponta nyers, komor férfiaknak és nőknek tömege odaadja kérges tényé-, rét a durva munkára. De mialatt ügyetlen és tanulatlan kezek megkísérelték a világ munkájának elvégzését, egyebek közt kitűnt az is, hogy mikorra ezek a kezek némi ügyességre tettek szert, azokat is elérte a betegség. A kezek tulajTermészetes, hogy osztatlan öröm fogadta egyházkerületi felügyelővé történt megválasztatását s ez a beiktató ünnepség külsőségeiben, még inkább pedig annak meleg, szeretetteljes hangjában is megnyilvánult. Az egyházkerületi közgyűlést megelőző istentiszteleten Paulik János nyíregyházi lelkész, egyházkerületi főjegyző mondott lélekből fakadó imádságot, majd a nyíregyházi gyülekezet vegyeskara emelte az áhítatot ünnepi énekkarral. A kőzgyü'és megnyitása és a sza- vazatbontd bizottság jegyzőkönyvének felolvasása után küldöttség ment dr. Zelenka Lajos megválasztott egyházkerületi felügyelőért, aki a templomban letette a hivatalos esküt. Az egyházkerületi közgyűlés további része a nyíregyházi gyülekezet nagy dísztermében folyt le. Itt üdvözölte az új egyházkerületi felügyelőt Geduly Henrik tiszai egyházkerületi pÜ3pök, gyönyörű szavakban jellemezvén értékes közéleti munkálkodását, puritán jellemét s azon erős érzelmi szálakat, melyek őt új elnöktársához fűzik. Zelenka Lajos egyházkerületi felügyelői székfoglaló beszédében egy- házvezéri munkálkodásának teljes programmját adta. Szükségesnek tartja egyházi alkotmányunk revízióját, úgy azonban, bogy a világi elem jogköre ne csorbittassék. Részletesen foglalkozik egyházunk súlyos anyagi helyzetével s szükségesnek tartja a búza- valutára való áttérést. Az állammal való viszonyt törvényben biztosított donosa a kézimunkások sorába került Társaival együtt áldozatul esett. És így amint a világ órái peregtek, a világ a megsemmisülés felé rohant. A civilizáció elakadt. A városok riadt tömegekkel teltek meg. Minden rangkülöabség eltörülődött. Később visszaemlékeztek, hogy milyen csendesek voltak az utcák. És sok másra is visszaemlékeztek, ami arra mutatott, hogy a kezek elvesztése milyen egyenlővé tette az egész emberiséget. Ennek a nevezetes hétnek hetedik napján reggel az az ember, aki ki- mutathatólag először panaszkodott New Yorkban kezeinek tehetetlenségéről, hirtelen így kiáltott oda a feleségének: »Azt hiszem tudom használni az egyik kezemet!« Feltartotta kezét és szinte bódultán nézte. Becsületes munkálkodásának idején nem nézett volna nagyobb gyönyörűséggel egy felkínált zsák aranyra.
