Harangszó, 1923
1923-12-02 / 49. szám
364 HARANQSZO 1923 december 2 iskolakerülők I — boldogan távoztak. * A német könyvpiacon most jelentek meg Carmen Sylviának, Románia költői lelkű néhai királynőjének memoárjai. Különösen érdekesek és aktuálisak azok a részletek, amelyekben a királyné az antiszemitizmusról és a bibliáról ir. — A keresztények — úgymond — a zsidógyűlöletet és az örökös zsidóüldözést Krisztus keresztrefeszítésével igyekeztek mentegetni. De legyünk becsületesek és őszinték magunkkal szemben. Vajon mit tennének a mai keresztények, ha Krisztus újra megjelennék ? Félek, hogy még hozsannát sem kiáltanának, hanem azonnal veszedelmes szociáüstának deklarálnák és legalább Í3 az őrültek házaba csuknak. Tolsztoj szigorúan fel akarta eleveníteni az őskeresztánységet s ezt tényleg meg is cselekedte. De erkölcsileg valósággal keresztreverték, kü lönösen, mikor elkezdte kiűzni a templomból a kufárokat s mikor föltárta, mennyi hiúsággal és képmuta- tással van körülaggatva a mai ke- kereszténység. Azután a bibliáról beszél a királyné: Ez a könyv: való és költészet, amilyen nem támad többé. Mert megdönthetetlen valóság az a történet, amelyet olyan költők mondanak el — a világ legnagyob költői —, akik egyszersmind próféták is valának. # A debreceni zsibvásárban egy hadirokkant felesége négy gyermekét kínálta eladásra. Az asszony azt beszélte a körülötte állóknak, hogy hallatlan nyomorban vannak. Férje keresetképtelea és ami kis rokkantsági nyugdíjat kap, az betevő falatra sem elég. Az asszony előtt egy ócska paplan volt kiterítve, azon ültek közszemlére téve a gyerekek Három leány és egy nagyobbacska fiú. A kis leányok eladatlanok maradtak, de »elkelt a fiú«. Egy gazdálkodó ember vette meg. Hogy mennyiért, nem lehet tudni. Á!!ítólag 10 ezer koronát adott a gyermek szüleinek és megígérte nekik, hogy örökbe fogadja a fiúcskát... * Milanóban az egyik előkelő szállóban halva találtak egy házaspárt, Fattorit és nejét. A házaspár levelet hagyott hátra a sajtó részére, melyben megmagyarázzák, hogy a túiviiági élet csodás misztériumának megismerése miatt lettek öngyilkosok. Régen foglalkoznak már spiri(izmussal. Előtte való este is egy spiritiszta szeánszon voltak. A megjelent szellemek fölszólították őket, hogy kövessenek el öngyilkosságot. t Gyuris Géza. Megint kevesebb lett azoknak száma, akik előljárva a jóban és nemesben, gazdagították a nemzet értékét. Megint Kevesebb lett egy igaz tanítóval, aki neveit a szeretet öltözetében ; szólt igazságokat, hirdetett elveket, melyekből önmagának semmit sem engedett... Másoknak, kik hatásköre alá voltak rendelve, könnyebben elnézte gyöngéit. Megint kevesebb lett egy puritán jeliemmel, ki az önzetlenség jegyében élte le életét, példát adva másoknak is: a „becsületes élet" átélésére. Kartársai, barátai „vasember“-nek hívták. A munkát ismerve, melyet végzett, méltán illet e név rá. A pozsonymegyei Bazinban született. Életének nagy részét a fővárosban töltötte Előbb, mint a Vü. Elemér utcai iskola igazgatója, utóbb pedig az amerikai étkeztetés országos vezetője töltötte be hivatását. Mindenütt ugyanaz a készség, ugyanaz a szorgalom, ugyanaz a puritán jellem. Porhüvelyét a székesfőváros által ajándékozott sírban helyezték el f. évi november 19-én. Az egyházi szertartást dr. Szu- chovszky Lajos lelkész látta el. Mellette a közélet kiválóságai szóltak még Méltatva Gyuris Géza hűséges szolgálatait. Minden áldozatra készséges szeretetét és fáradhatatlan munkakedvét. . . Ma már csak az emléke maradt meg... De az: tündöklő ragyogásban! Világító fáklyaként. A lelke elköltözött. Ott van már a többi „vasember“ között... Vájjon inegtaláiía-e már az enyémet? Az én jó édesapámat? Az ö igaz barátját ? A kávai fehérhaju levita-tanítót ?... Hisz’ itt a földi éleiben is egymást szívből szerették, egymás értékeit ismerték és sokra becsülték. Bizonyosan együtt vannak a jók és igazak ! És közösen adják a bátorító biztatást: ne féljetek az élet sok megpróbáltatása közepette sem. Csak iegyetek'hüak : Istenhez, hazához és az igazsághoz. Csak dolgozzatok tovább örökségünkben : a szeretet birodalmában! Ne féljetek: Jézus Krisztus lelke lesz veletek! Szuchovszky Gyula. OLVASSUK A BIBLIÁT! Mit csinálnak a vágyaid? H. Dec. 3. János 12.20—23. Advent a vágyak ideje. Csendes estén, későn virradó hosszú éjszakáin van alkalom szemlét tartani felettük. Akad-e a sok közt olyan vágyad, amely Jézussal foglalkozik? Légy őszinte; nem illenék-e, hogy többet törődj azzal, Akinek nevére megkereszteltedéi ! Mikor fog téged Jézus úgy érdekelni, mint a búza ára? Mert bármilyen is vagy ma, lehet ám az, hogy egyszer rád jön minden másnál jobban a vágy : Jézust látni. Drága óra lesz az: közelítő egy magasabb vágyréteg felé. Dec. 4. Máté 20.20—34. A vágyaknál veszély, hogy szét akarnak folyni. Ha van Jézus felé sugárzó vágyad, fogd össze s ne hagyd az Ő lénye körül cirókát játszani. Irányítsd erősen egy bizonyos dologra; arra, amitől épen legjobban szenvedsz. A vakság az, amitől a vágyvilágunk legjobban szenved. Megváltás készül rá, ha vágyódni kezdünk Jézustól megnyitott, megnyílt szemek után. Dec. 5. Lukács 9.57— 02. Akinek szemét megnyitotta Jézus, tovább vágyódik: az Ö követése után. Jelenlkezhetik ez a vágy többre is, mikor még megnyílt szemek hijján nem látjuk, mit jelent |ézust követni. Azért van a világban annyi megszakadt Jézus-követés s megfagyott vágy. De a vágyaknak csoda-törvényük van: fagy után is kiújulhatnak. Jöjj csak kedves lélek, te, ki megakadtál a követés utján, vágyódhatsz újat Ö utána Csak egyet láss meg! A Jézus-vágyak éieibenmaradása uralmon- maradásukíól van függővé téve. Dec. 6. Máté 10.38—42 Hiába ébred valakiben vágy, hogy a követésben sokat tehessen Érte, ha külön vágyai nem dolgoznak azon, hogy sokat időzhessen Jézus lábainál. Nehézségek raja állja ennek útját. Az is, hogy igen hajlandók vagyunk lekicsinyelni az ottidőzés fontosságát; az is, hogy sok dolgunk közt oly nehéz időt szakítani rá; az is, hogy nem tud tartalmassá vá'ni a csendes óránk. Ám mindez nekem csak arra való kényszer, hogy annál jobban vágyódjam utána s megértem, hogy a Jézussal való áldott együttlétnek nagyon sok igaz vágyódás az ára. Dcc 7. Fiiippi 3.7—14. Csodálatos törvény az is a vágyaknál, hogy egyik a másik karjaira tesz át s folyton feljebb visznek, mint az arany-lépcső. így van ez legalább a Jézus-vágyaknál. Sohasincsen végük, ha már elkezdtük, mind tovább kell mennünk. S tudod mitől lesz ez? Nem bomlott idegzettől, hanem a Jézus meg- szeretéséiői. Minden más vágyat szemétbe dobsz Érié, hogy élhessen benned Ő s a vágy, mit élt 0. Dec. 8. Luk. 18.10—14. Jaj, ha a lélekben megálltak a vágyak! Olyanná lesz tőle, mint a hulladomb, leölt s meg se született vágyak hulladombja. Jaj, aki magával meg van elégedve s nincs egyetlen vágy, mely szívét perzselné. Hiába mondja másoknak, ö a Farizeus. Mert Farizeus lesz mindenki, aki jogot formál a keresztyén névre, anélkül, hogy vágyai ott rajzanázak Jézus körül. Dec. 9. János 3.26—33. Milyen alkalmas a vőlegény a menyasszonynak arra, hogy ő foglalkoztassa, lekösse, egészen magába ömiessze minden vágyódását. Jézus a vőlegény igényével lép fel, hogy egészen magára vonja minden vágyódásunkat. Nem nagy vívmányokra, nem közéleti sikerekre, nem világcsodákra, — színié kiköveteli, hogy a menyasszony boldog szerelmével Red csókolgassuk el a legjava vágyódásainkat. Harangavatások. Kötésén 1798 november 21 - én avatták fel az ősök a htgytetőn épített templomot, amely napot azóta is minden évben dicsé- retreméltóan ünnepük meg az imádságos lelkületű köicseiek 1923 november 21-ike pedig az új harangok felavatása folytán kettős jelentőségűvé vált nemcsak a jelenre, hanem a jövőre nézve is 10 órakor vette kezdetét a harangavatási szertartás. A tágas letkészi udvar megtelt a hívek seregével, mely tömegben a a környék lakosai mellett helyet foglaltak a helybeli másvallásuak is.
