Harangszó, 1923
1923-09-02 / 35-36. szám
XIV. évfolyam. 1923. szeptember 2. 35—36. szám. Alapította K A PI BÉLA 1910-ben. Laptulajdonos: j ü u d ú d1ü 11 Lulher-Sxövetséo. Az Országon Lutl»er-Szö vétség hivatal«* lapja. Kéziratok, előfizetési díjak éa reklamációk a HARANGSZÓ szerkesztő- kiadóhivatalának Bzentgotthárdra (Vasvm.) küldendők. Előfizetést olfogad minden evang. lelkóBa 6a tanító. Meojeleolk mindea vasárnap. Bcerkesító-kladólilvaUl 8ZENTOOTTHÁRD, Vasvármegye. A „HABANÖ8Z0“ előfizetést Ars: negyedévre 2000 koron«. Luther-Szöretégl Ingóknak 10°/o-os kedvezmény. Amerikába küldve elóflie- tési ára egész évre 1 dollár. Kgyes szám ára 200 korona. A .Harangszó* terjesztésére befolyt adományokból szórványban lakó híveinknek ingyenpéldányokat küldünk. Az egyetlen kivezető ut. A világ egy istenítéletnek nehéz napjait éli. A mi nyomorúságunk nem épen a legyőzött nemzeteknek sorsa, a vesztett háború szükség- képeni folyománya. Nem! Isten az emberiség összbiinéből kinövő világküzdelmeknek jobbra vagy balra fordításában nem akarja az egyik nemzetet büntetni, illetve jutalmazni a másikat. A bűn által megindított cselekvés feltétlen következménye — vezessen e cselekvés akár győzelemre. akár bukásra — mindig bün- hödés; a győzelem örömrivalgása, a kudarc fájó, elfojtott nyögése felett ugyanazon bűnhődés fekete szárnycsapása suhog. A bűnhődés csalhatatlan jeleit megtaláljuk minden népnél, győztesnél, vesztesnél egyaránt; lehet, hogy inás-más alakban. A nyomorúság ezer s ezer változatban üti fel fejét ott, ahol a bűnözés orkánja dúl. Minálunk elsősorban mint szükség, mint nélkülözés jelentkezik a nyomorúság, amazoknál, kik gazdasági tekintetben talán bőségben élnek, mint eleven vád ül a lelkiismeretre a balsejtelmü kérdés: Mit hoz a vég ? S e kérdésben rejlő félelem, izgalom, rettegés van oly nyomorúság, mint minden mi nélkülözésünk. Mi, országunk elrabolt területeit siratjuk, amazokat gyötri a gond, mint tarthatnák meg a lopott dolgokat, melyek súlyos kövek gyanánt fekszenek szíveikre. A győzelem napfényében a francia anyák ugyanoly könnyekkel siratják elesett fiaikat, mint a magyar anyák a halál éjszakájában. Mindenütt ott vannak a bűnhődés jelei, ha ezer formában is, egy jellegük azért közös: a szenvedés. A gondolkodó léleknek ily napok mutatják meg a legkézzelfoghatóbban az Istent. Akarva, nem akarva ezen napokban kell, hogy meglássuk a Mindenhatónak kormányzó kezét. Az ő bölcsesége melleit az emberi tudomány a semmibe foszlik, az ő akarata mellett az emberi akarat játékszerré tör- pül, mely a hangos földi bölcsesé- get, a tudományban bírni vélt emberi mindenhatóságot teljes tehetetlenségének beismerésére kényszeríti. A világ folyását rossz mederbe hajtották, ezt érzik mindnyájan, magyar, francia, német, angol stb. ... mind ... mind. Iparkodnak is latba vetve minden észtehetséget, minden hatalmat, valahogy segíteni a bajon; 4—5 éve folyik a munka s minden hiába. Nálunk egyre nő a szükség, a nélkülözés; azoknál az izgatottság, a félelem, a rettegés : jaj, mi lesz? A népeket megmentő véleményeknek, eszméknek, rendszerekA luteránus vgyháznak a jó gazda gondosságával leitároznia kell a maga értékeit és számontartani őket. Kell a gépezetbe nagykerók is, kicsi is. Kár a régieket egészen a lomtárba dobni. Azokról kell mintázni az újakat A történelem szép tisztára fényesíti a régiek emlékezetét. Csak vissza-vissza térüak hozzájuk, mikor a gépezet akadozva jár. Keményebb anyagból va'ó volt a régi. Próbálgatjuk, nem lehetne e azonképen lendületet adni a keréknek, ahogy a régiek csinálták. Aztán tanuljunk egyet mást a kálvinista testvérektől is. Tartalékot is tartsunk. Lám Szilágyi Dezsőnek nek tarka sokasága, ezeknek nagy hangú, üres perlekedése a bábeli nyelvzavar nevetséges tehetetlenségét juttatja eszünkbe; hang van bőven, de cselekvésre képes akarat, tehetség, egymást megértő szeretet annál kevesebb. Mindenütt csak konok dac, mely tajtékzó dühvei megy késhegyre a maga igazáért s ha az események már ezerszer is reásütötték az ő igazukra, hogy népet ámító hazugság... A bűnhődés e szakadékából egy út vezet s ez az út a Krisztus. Minden rossznak okát e világon az ember beteg, bűnös szívében kell keresnünk; az élet külső alakulatai az emberi gondolatoknak megtestesülései. Amilyen ez a világ, olyan a te bensőd, mert onnét veszi az életnedvet. Ha beteg ez a világ, beteg a szíved, a te lelked is s tudd meg óh népem, egyedül a meggyógyult, megtért szív az a szi~ tárd pont, melyen a sátán világa megdől, a bűnbánó lélek az egyetlen kivezető ut. Schlitt Gyula. semmi köze sem volt a Dunántúlhoz. De a kálvinista testvérek számon tartották ezt a nagykereket és mikor a'.só^aranyába gondnok kellett, csak be kellett illeszteni oda, ahol a hijja volt Szilágyi Dezső is boldog volt, hogy az ormánságiak éppen őt akarják esperességi gondnoknak. Az ormánságiak is nagyra voltak az ő országos hírű siklósi esperességi konventjeikkel, amikor ez a nagy ember elnökölt. És ami a fő, a választásnál csend volt. Ki mert volna még csak álmában is pályázni olyan tisztségre, amire már régen Szilágyi Dezső volt tartalékban? Ilyenformán kerültek a Tiszák is Álljunk egész lélekkel a Harangszó mellé! Vegyük leltárba az értékeinket!
