Harangszó, 1923

1923-09-02 / 35-36. szám

XIV. évfolyam. 1923. szeptember 2. 35—36. szám. Alapította K A PI BÉLA 1910-ben. Laptulajdonos: j ü u d ú d1ü 11 Lulher-Sxövetséo. Az Országon Lutl»er-Szö vét­ség hivatal«* lapja. Kéziratok, előfizetési díjak éa reklamációk a HARANGSZÓ szerkesztő- kiadóhivatalának Bzentgotthárdra (Vasvm.) küldendők. Előfizetést olfogad minden evang. lelkóBa 6a tanító. Meojeleolk mindea vasárnap. Bcerkesító-kladólilvaUl ­8ZENTOOTTHÁRD, Vasvármegye. A „HABANÖ8Z0“ előfizetést Ars: negyedévre 2000 koron«. Luther-Szöretégl Ingóknak 10°/o-os kedvezmény. Amerikába küldve elóflie- tési ára egész évre 1 dollár. Kgyes szám ára 200 korona. A .Harangszó* terjeszté­sére befolyt adományokból szórványban lakó híveink­nek ingyenpéldányokat küldünk. Az egyetlen kivezető ut. A világ egy istenítéletnek nehéz napjait éli. A mi nyomorúságunk nem épen a legyőzött nemzeteknek sorsa, a vesztett háború szükség- képeni folyománya. Nem! Isten az emberiség összbiinéből kinövő világküzdelmeknek jobbra vagy balra fordításában nem akarja az egyik nemzetet büntetni, illetve jutalmazni a másikat. A bűn által megindított cselek­vés feltétlen következménye — ve­zessen e cselekvés akár győze­lemre. akár bukásra — mindig bün- hödés; a győzelem örömrivalgása, a kudarc fájó, elfojtott nyögése felett ugyanazon bűnhődés fekete szárnycsapása suhog. A bűnhődés csalhatatlan jeleit megtaláljuk minden népnél, győz­tesnél, vesztesnél egyaránt; lehet, hogy inás-más alakban. A nyomo­rúság ezer s ezer változatban üti fel fejét ott, ahol a bűnözés or­kánja dúl. Minálunk elsősorban mint szük­ség, mint nélkülözés jelentkezik a nyomorúság, amazoknál, kik gaz­dasági tekintetben talán bőségben élnek, mint eleven vád ül a lelki­ismeretre a balsejtelmü kérdés: Mit hoz a vég ? S e kérdésben rejlő félelem, izgalom, rettegés van oly nyomorúság, mint minden mi nél­külözésünk. Mi, országunk elrabolt területeit siratjuk, amazokat gyötri a gond, mint tarthatnák meg a lo­pott dolgokat, melyek súlyos kövek gyanánt fekszenek szíveikre. A győzelem napfényében a francia anyák ugyanoly könnyekkel sirat­ják elesett fiaikat, mint a magyar anyák a halál éjszakájában. Min­denütt ott vannak a bűnhődés je­lei, ha ezer formában is, egy jel­legük azért közös: a szenvedés. A gondolkodó léleknek ily na­pok mutatják meg a legkézzelfog­hatóbban az Istent. Akarva, nem akarva ezen napokban kell, hogy meglássuk a Mindenhatónak kor­mányzó kezét. Az ő bölcsesége melleit az emberi tudomány a sem­mibe foszlik, az ő akarata mellett az emberi akarat játékszerré tör- pül, mely a hangos földi bölcsesé- get, a tudományban bírni vélt em­beri mindenhatóságot teljes tehe­tetlenségének beismerésére kény­szeríti. A világ folyását rossz mederbe hajtották, ezt érzik mindnyájan, magyar, francia, német, angol stb. ... mind ... mind. Iparkodnak is latba vetve minden észtehetséget, minden hatalmat, valahogy segíteni a bajon; 4—5 éve folyik a munka s minden hiába. Nálunk egyre nő a szükség, a nélkülözés; azok­nál az izgatottság, a félelem, a ret­tegés : jaj, mi lesz? A népeket megmentő vélemé­nyeknek, eszméknek, rendszerek­A luteránus vgyháznak a jó gazda gondosságával leitároznia kell a maga értékeit és számontartani őket. Kell a gépezetbe nagykerók is, kicsi is. Kár a régieket egészen a lomtárba dobni. Azokról kell mintázni az újakat A történelem szép tisztára fényesíti a régiek emlékezetét. Csak vissza-vissza térüak hozzájuk, mikor a gépezet akadozva jár. Keményebb anyagból va'ó volt a régi. Próbálgat­juk, nem lehetne e azonképen lendü­letet adni a keréknek, ahogy a régiek csinálták. Aztán tanuljunk egyet mást a kál­vinista testvérektől is. Tartalékot is tartsunk. Lám Szilágyi Dezsőnek nek tarka sokasága, ezeknek nagy hangú, üres perlekedése a bábeli nyelvzavar nevetséges tehetetlen­ségét juttatja eszünkbe; hang van bőven, de cselekvésre képes akarat, tehetség, egymást megértő szeretet annál kevesebb. Mindenütt csak ko­nok dac, mely tajtékzó dühvei megy késhegyre a maga igazáért s ha az események már ezerszer is reásü­tötték az ő igazukra, hogy népet ámító hazugság... A bűnhődés e szakadékából egy út vezet s ez az út a Krisztus. Minden rossznak okát e világon az ember beteg, bűnös szívében kell keresnünk; az élet külső ala­kulatai az emberi gondolatoknak megtestesülései. Amilyen ez a világ, olyan a te bensőd, mert onnét veszi az életnedvet. Ha beteg ez a világ, beteg a szíved, a te lelked is s tudd meg óh népem, egyedül a meg­gyógyult, megtért szív az a szi~ tárd pont, melyen a sátán világa megdől, a bűnbánó lélek az egyet­len kivezető ut. Schlitt Gyula. semmi köze sem volt a Dunántúlhoz. De a kálvinista testvérek számon tartották ezt a nagykereket és mikor a'.só^aranyába gondnok kellett, csak be kellett illeszteni oda, ahol a hijja volt Szilágyi Dezső is boldog volt, hogy az ormánságiak éppen őt akar­ják esperességi gondnoknak. Az or­mánságiak is nagyra voltak az ő országos hírű siklósi esperességi konventjeikkel, amikor ez a nagy ember elnökölt. És ami a fő, a vá­lasztásnál csend volt. Ki mert volna még csak álmában is pályázni olyan tisztségre, amire már régen Szilágyi Dezső volt tartalékban? Ilyenformán kerültek a Tiszák is Álljunk egész lélekkel a Harangszó mellé! Vegyük leltárba az értékeinket!

Next

/
Thumbnails
Contents