Harangszó, 1923
1923-07-29 / 31. szám
1923. július 29. H ARANQSZÓ. 245 Csak a keresztyének képeznek egyedül kivételt. Közülük oly sokan nem tartják szükségesnek, hogy az asztalnál imádkozzazak, vagy csupán a gyermekek kötelességének tartják azt, ami a ház fejének, mint a ház papjának megtiszlelést jelentő erkölcsi kötelelessége. Nem kellene nekünk a pogányok előtt szégyenkeznünk ? Szíves tudomásulvétel végett közöljük, hogy a Harangszó előfizetési árát szövetségünk elnöksége minden alkalommal csak egy negyedre állapította meg. így is már a rákövetkező héten rendszerint felborul a költség- vetésünk. Akik tehát az első negyed alkalmával 600 K-val fizettek elő, azok okt. l-ig ezidöszerint 300 K hátralékban vannak. Egy tanítónő nemes tette. Korunkban csak ritka példáit találjuk az önzetlen emberszeretetnek. Egy ilyen dicséretes kivételes példáját azonban meg kell örökítenünk az utódok számára emlékezésül, özv. Csép Sándorné szül. Pangor Irén oki. polg. isk., jelenleg jánosházai (Vas m.) r. kath. tanítónő ismeretlen személyéről van szó. ö egyik evangélikus tanítványában : Nagy Ferenc II. oszt. polg. isk. magántanulóban felismerte és meglátta a tehetséget. Nagy Feri korát meghaladó ügyességgel rajzol és fest; a jó tanítónő rajzait és festményeit szakemberekhez, a gyermek- tanulmányi társasághoz is eljuttatta felülbírálás végett. A szakértői vélemény is határozott tehetséget fedezett fel. Mivel a gyermek szülei szegények s taníttatni a maguk erejéből nem tudják, hogy e tehetség el ne kallódjék, a tanítónő K^pi Béla püspökünkhöz ment el személyesen s kérte, hogy a gyermeket egyik középiskolánkban ingyenes helyre elhelyezni szíveskedjék. A püspök a rajzokat megtekintette és felülbiráltatta s máris folyósított számára 5000 K segítséget. Püspökünk jó szíve azonban teljesen magáévá tette a kis művész gyermek ügyét és megígérte, hogy bonyhádi főgimnáziumunkban fogja elhelyezni. Ki tudja: milyen nagy embert nyerhet e kis fiúból még a nemzet. Ha így lesz, ezt Isten után a tanítónő és püspökünk jó szívének köszönheti majd az utókor. Nagy figyelmeztetés ez mindnyájunkra: lássuk meg és ne hagyjuk parlagon a tehetségeket! KORKÉPEK. Karcolatok a hétről. Az egyházkerüléti felügyelői állásra leadott szavazatok felbontása alkalmából az egyik dunántúli gyülekezet lelkésze rezignáltan jelenti, hogy a részvétlenség miatt a gyűlés megtartható nem volt s így szavazni nem tudtak. Nem tudjuk elgondolni, hogy a részvétlenségnek mi és ki lehetett a tulajdonképpeni oka ? * A miskolci zsidó társadalom nagy ünnepséget rendezett dr. Spira Salamon rabbi tiszteletére rabbiságának 25- dik évfordulója alkalmából. A miskolci róm. kath. egyház nevében Spirát Zábráczky György apátplébános üdvözölte, aki többek között így szólt: »Spira Salamon 25 év alatt a szeretetet és a magyar eszmét hirdette a város falai között. A haza szerzetében és az érette való munkálkodásban nincs különbség keresztény és zsidó között.« * Az oláh megszállás alatt álló magyar területek zsidósága Temesváron nagygyűlést tartott, melynek célja a szétforgácsolt zsidóság erejének megszervezése és egységesítése volt Az egyik szónok, Székely Béla a faj összetartozandóságát hangoztatván, azt mondotta : zsidónak lenni és élni, egyet jelent. Aki zsidóságát tagadja, az életét tagadja meg. Semmikép nem lenne ártalmunkra, ha egy ilyen adag önérzetből legalább néhány deciliter belénk is szorult volna. # Egy vidéki lapban »Előszó egy önéletrajzhoz« című cikksorozatban a Bach érából a jeles iró a következőket írja: Nevezetes esemény, a hazafias együttérzés szép bizonyítéka volt az is, amidőn a bécsi kormánynak a protestáns önkormányzatot elkobozni célzó terve ellen katholikus világi, sőt egyházi előkelőségek siettek az ősi szabadság és törvényes jog védelmére. Akkor minden bizonnyal őszintébbek, egyenesebbek voltak az emberek. Pedig együttérzésre soha jobban nem volt szükség, mint napjainkban. * Egy zentai nagygazda, Tóth Miklós ezüst lakodalmát ülte minap a zentai tanyán nagy vendégséggel. Ezen a lakomán elfogyasztottak az ünneplők: 2 ökröt, 23 bárányt, 6 borjut, 12 hízott malacot és 200 baromfit. A föl- hörpíntett bor mennyiségéről hallgat a krónika, de három napon és három éjszakán itták szakadatlanul a drága nedűt. A házassági örömünnep dicsőségét öt cigánybanda húzta a vendégsereg fülébe, miközben folyt ez a boldog békeidőkre emlékeztető bácskai lakodalom. * Kanadában a napokban hunyt el Mr. Hunter nyugalomba vonult vászonkereskedő, akit országszerte a világ legnagyobb dohányosaként tiszteltek. A dúsgazdag öreg úr végrendeletében meghagyta, hogy temetésére Montreal minden dohányos férfiút hívják meg s utolsó kívánsága az volt, hogy a temetési menet tagjai állandóan dohányozzanak s a pipáikban visszamaradó hamut szórják be a sírba. A végrendelkező kívánságának, — mint amerikai lapok írják — mindenben eleget tettek s a temetési menet tagjai, — ugyancsak a dohányos király rendeletére — két-két agyagpipát és tiz font dohányt kaptak ajándékba. Lelkészértekezlet Nagykanizsán. A somogyi egyházmegye lelkészei Mes- terházy Sándor esperes elnöklete alatt értekezletüket Nagykanizsán tartották. Az értekezletet megelőzőleg az Úr asztalához járultak, melyet Horváth Lajos gyékényest lelkész szolgáltatott. Az értekezletet az elnöklő esperes magvas megnyitója vezette be, aki hűségre és vigyázásra intette szolgatársait. Munkát több időszerű kérdésről Horváth Olivér nagykanizsai lelkész olvasott fel. A felolvasott munka kapcsán az értekezlet csatlakozott a győri egyházmegyei lelkészértekezletnek február 27-én tartott ülésén hozott s a Harangszó 19. számában közölt határozataihoz az egyházi tisztviselőknek készpénzben megállapított illetményeinek valutáris viszonyoknak megfelelő megállapítása, az E. A. 91., 118. és 155. §-ai megváltoztatása, a kisvárosi gyülekezeteknek fenntartása tárgyában. Az E. A. 36. és 328. §-aival kapcsolatban egy szigorúbb, határozottabb fegyelmi szabályzat alkotását kívánják, nemkülönben az E A. 299. §-ának olyatén megváltoztatását kérik, mely szerint az egyházkerületi és egyetemes gyűléseknek határozatai az egyházkerületek és egyházegyetem fenntartására vonatkozó járulék kivetések és felemelések tárgyában is jogerősek legyenek. A lelkészválasztási szabályrendelet egyes pontjait, melyek a gyakorlati élet próbáját nem állották ki, módosítani kívánják. Balogh István lelkész indítványát — miszerint az elnökség tegyen lépéseket, hogy az állam a gyülekezetektől ne szedjen buzaadót, továbbá, hogy az egyház nagy- vagyonú tagjai az igazsággal összhangban adóztassanak meg, szintén egyhangúlag magukévá tették.
