Harangszó, 1923

1923-07-15 / 29. szám

230 HARANGSZO 1923. július 15. Tömböly István és Nagy Samu helyet­tesek Ujmalomsok; uj gondnokok: Bolla István Győrszabadhegy, Egy­házi István és Bősze Gyula Kisba­bot, Tóth József Kispác, Bors János Kajár, ifj. Kovács István Rábaszent- mihály, Sipos István Nagymórichida, Káldy Károly Árpás, Tóth Lajos és Németh János Ujmalomsok, Pettkó Szandtner Tibor Bábolna. Az egyházmegyei gyáminlézet vi­lági elnökévé Mihályi István nagy- démi földbirtokos, a lovászpatonai gyülekezet felügyelője választatott meg, aki megválasztása alkalmából 50.000 koronát adott a gyámintézet­nek A gyülekezetek a gyámintézetre 120.901 koronát gyűjtöttek. Nevezetes újítást léptetett életbe a közgyűlés az iskolavizsgálat terén, amidőn a népiskolai bizottság javas­latára egyházmegyei iskolafeíügyelői állást szervezett s e tisztségre a nép­iskolai bizottság eddigi előadóját, Horváth Béla csikváudi lelkészt vá­lasztotta meg, akinek feladata lesz egy-egy tanító kíséretében az egyház­megye valamennyi iskoláját évente legalább egyszer meglátogatni. Az ál­lás szervezésénél főcél az volt, hogy az iskolavizsgálatok egyöntetűsége biztosítva legyen, másfelől az iskola­felügyelő egységes szempontból át­tekinthesse az egyházmegye területén levő népiskolák állapotát s a tanítási eredményeket Az 1923/24-ik tanévre minden iskola tantervébe és órarend­jébe felveendő heti egy óra a lelkész számára. Megkeresi a közgyűlés a győri egyházközséget, hogy a diakonissza anyaház céljaira bocsássa renddke zésre Szeretetházát, amely ennek a fontos rendeltetésnek teljesen meg­felelne. A gyülekezetek egyházmegyei já­rulékai a fokozódó drágaság egyen­súlyozása céljából a tavalyinak tizen­kétszeresére emeltettek fel. ' Reméljük, hogy a közgyűlés hatá­rozataiból áldás fakadgyülekezeteinkre és egész egyházunkra. N. K. KORKÉPEK. Karcolatok a hétről. A félegyházi katholikus napon soha nem látott tömegek lepték el a város utcáit. A környék katholikusságának nagygyűlésére alakult ki ez a gyüle­kezés, amelyben a társadalom minden rétegének képviselői résztvettek. A katholikus gyűlés feliratban hívja fel a közoktatásügyi minisztert, a tanul­mányi alapok felügyelő bizottságát és az illetékes városok figyelmét arra, hogy a nemzeti megújhodás alapfel­tétele a vallás lévén, minden esetre azon kell lenni, hogy az eddig elha­nyagolt tanyák lakossága templomo­kat és plébániákat kapjanak. Azt hiszem mert kértek kapnak, mi azonban hiába kérünk, nekünk magunknak kell építenünk. * A Katolikus Hittanárok és Hitok­tatók Egyesülete június 24—27. nap­jain tagjai részére továbbképző kur zust tartott. Nekünk sem ártana az ilyen kurzus tartása. * Eddig hivatalosan a lélek tükrének szerepét az emberi szem töltötte be., Innen a mondás: Nézz a szemébe s megtudod, kivel van dolgod. Egy angol újság most szembeszáll e köz­hittel, komoly antropológiai tekinté­lyek véleményére támaszkodva mond­ván, hogy az emberi karakter igazi kifejezője az arc profilja. A tudósitás szerint a túlságosan telt ajkak szel­lemi gyöngeséget, az összeszorított ajkak nyereségvágyat, az erős és lehajló orr akaraterőt, a gömbölyű áll lágy, nőies Jelkületet jelent és így tovább. * A főzelékekről eddig csak azt tud­tuk, hogy a fogyasztónak egészséges. Egy szépségéről hires hölgy, ki tün- déri mivoltát hatvan éves koráig hí­ven megőrizte, most kibővíti a főze­lékekről szóló ismereteinket, amennyi­ben nemrég napvilágot látott cikkében arról a csodálatos hatásról értekezik, melyet a főzelékevés a szépségre gyakorol. E szerint a reggeli retek­evés eltünteti a ráncokat, a hajnali nyers paradicsomélvezés tisztítja a bőrt, a salátafogyasztás meg éppen, mint varázsszer, a rutákból valódi Vénuszokat csinál. Ezekután meg vagyunk győződve, hogy a világon szerteszét nem fog elég saláta nőni a női közönség számára, mert ámbár minden hölgy szép, mégis — ki nem akarna még angyalibb lenni. OLVASSUK A BIBLIÁT. Pál fogságának hatása. Júl. 16. Filippi 1.12—13. Pál, az örök vándor, bilinccsel be van kötözve, messze hangzó szavát négy fal elzárja a világtól. Milyen jó! így sóhajt fel megkönnyebbülten ellenségeinek hada. Milyen kár 1 Így bán­kódik a hívek sokasága. Pedig fordítva is sóhajthatnak, mert itt újra valóra vált, hogy „ti gonoszt gondoltatok ellenem s Isten azt jóra fordította“. Pált nem lehet elnémítani. Bizonyságot tesz börtöne folyton változó őrei előtt s lassacskán az egész kaszárnyá­ban hire megy az érdekes fogolynak, kinek semmi más bűne nincs, mint az, hogy egy megfeszített zsidó feltámadásában hisz s azt a világ megváltójának hirdeti. Talán sohase jutott volna el Pál szava a császári udvarba, ha fogoly nem lesz. Szenvedésem­ben látja-e közvetlen környezetem, hogy meggyőződésem, hitem és békességem a kereszt alatt sem törik össze? Mert ez ellenállhatatlan hatású. Júl. 17. Filippi 1.14. Pál fogsága nem­csak hitetlen, hanem hivő környezetére is építő'hatású. Ugyanis Krisztus mellett ki­tartani, az igét hirdetni mindig bátorság kell, mert az evangélium mindig dőreség a világ szemében. S ha Pál ellenségei azt hitték, hogy fogságba vettetése a többi keresztyéneket is megrémíti s elnémítja, nagyon csalódtak. Pál engedelmessége által Isten kimutathatta az ő fogságában kegyel­mét és mindent jól intéző bölcseségét s ez megerősítette a hívőkben az Istenben való bizodalmát, a hitvalló bátorságot s a szen­vedésre való készséget. Csak engedetlensé­gem az oka, ha nem látszik meg szenvedé­semen : „Mind jó, amit Isten tészen“! Júl. 18. Filippi 1. is—is. Pál fogsága egyre nagyobb körök érdeklődési közép­pontjába állítja bele Krisztust. Amikor hires lesz, a zsidóskodó keresztyének irigy­ségből és versengésből, hogy ők is vannak olyanok s tudnak annyit, mint Pál, elkezdik erőteljesebben hirdetni a Krisztust, mások pedig az apostol iránt való szeretetből kezdenek beszélni arról, aki ennek a szen­vedő hősnek a titka s így — már színből vagy szívből — de sokak által hirdettetik Rómában a Krisztus neve. A keresztyén szenvedés apostolokat nemz. A lebilincselt helyett mások vállalkoznak az örömhír szét- vivésére. Júl. 19. Filippi 1.19—20. Pál fogsága önmagára is építő hatású. Minden szenve­dés Istentől adott alkalom Krisztus dicső­ségének növelésére, a keresztyénségben való mélyülésre s azon meggyőződésben való megerősödésre, hogy akik Istent sze­retik, azoknak minden javokra, üdvössé­gükre szolgál. Júl. 20. Filippi 1. 2i—24. Pál lelkében az Ítéletre való várakozás alatt kikristályosodik az élettel és halállal szemben való állás- foglalása. Megismeri az élet értékét: alka­lom a bizonyságtevés szolgálatára. Meg­ismeri a halál értékét: Krisztussal leszek. Mi nálam az életnek és a halálnak az értéke ? Júl. 21. Filippi 1 . 25—26. Milyen biztos Pál a felmentő Ítéletben 1 Reménységét arra alapítja, hogy reá még szükség van ezen a világon és a hívei imádkoznak megmara­dásáért: A halál völgyében tanulja meg az ember a keresztyén reménység és szeretet értékelését. Júl. 22. Filippi 1 . 27—30. Pál fogságában ismeri meg egyre jobban a szenvedés ér­tékét. Itt látja meg egyre tisztábban, hogy a szenvedés nemcsak fölösleges rossz, hanem érték is. A hitvallók szenvedése üdvösségünk jele. Hogy gyűlöl a világ, az biztosít arról, hogy szeret az Isten. S szen­vedni Krisztusért kiváltságos kegyelem. Egy fiatal, evang. vallásu ember ajánl­kozik konvencióval akár kocsisnak, akár csordásnak Szentmihályra. Megkeresések Mogyorósi János Nagykamond, Veszprém m. küldendők. 1—3

Next

/
Thumbnails
Contents