Harangszó, 1923
1923-06-10 / 24. szám
1923. június 10. HARANGSZÖ 189 egyént megtalálnia, akit ezen clengedhetlen feltételekkel jobban megáldott az Úr, mint ma engemet. De azt is ki kell jelentenem, hogy az a reservata, melyet magamra nézve megszabtam és amelyből nem engedhetek, nem jelent bennem szent egyházam, vagy akár csak Egyházkerületünk irányában is pasz- szivitást, hanem csak a cselekvésnek, a munkálkodásnak egy más, nem a nagy nyilvánosság előtt folyó és nem vezéri helyen, hanem csak a Köz-hivek sorában végzett szerényebb észrevétlenebb módját. — Ily formában részemet az egyház munkájából kivenni mindenféle, úgy anyagi, mint erkölcsi téren kötelességemnek ismerem úgy ma, mint minden időben. Midőn tehát arra kérem Méltóságodat, mindezeket az Egyházkerület tudomására hozni és ehhez képest a kerületi felügyelőválasztás eredményes megejtéséhez újabb intézkedéseket tenni méltóztassék, egyúttal kérem, fogadja igaz tiszteletem nyilvánítását, mellyel vagyok úgy az Egyházkerületnek, mint Méltóságodnak hálás hive Ostffyasszonyfa, 1922. december 17-én. Ostffy Lajos. Feltámadás felé. Mi jártunk hajdan Volga, Brenta partján ? Regébe szőtték egykor a nevünket. S ha jámbor népek hírünk meghallották, így imádkoztak: ments meg Uram, minket!,? Nekünk volt régen Hunyadink, Kinizsink, Hollós Mátyásunk és Nagy Lajosunk ? Mi voltunk hajdan hatalmasok, büszkék — S most alázottak s tiprottak vagyunk ? Nekünk volt egykor Bocskaink, Bethlenünk, Nagy Rákóczink és Kossuth Lajosunk ? Mi vívtunk annyi fényes nagy csatát — S most rab módjára láncot hordozunk ? Mohi fergeteg, nagy mohácsi vész Nem birt mivelünk, akárhogy viharzott — S most látjuk-e, hogy kik ássák a vermet És kik húzzák az ítélet-harangot? Ha látjuk, akkor kiáltsuk feléjük: Kevély poroszlók hiába kacagtok! Csak erőt gyűjteni borultunk a földre És átölelni minden magyar hantot.. . Aztán felkelünk s letépünk magunkról Minden láncot és idegen caf rangot... / HORVÁTH IMRE. Kapi Béla püspök világnézeti előadásai Sopronban. Alig pihente ki K8P* püspök a soproni alsó egyházmegyében végzett egyházlátogatás fáradalmait, máris ujultan munkálta az Istenországát és nemzetének boldogságát főpásztorunk, amikor a soproni gyülekezet kérésére annak területén máj 27 - máj. 30-ig 4 világnézeti előadást tartott. Első előadását a »Junglingsverein« helyiségében tartotta meg német nyelven vasárnap este, a város előkelősége és társadalom minden osztálya előtt. Igazi lelki gyönyörűséggel hallgatták értékes és mélységes tanítását. A ma emberének legátalkodottabb ellenségéről: a bűoről szólt lebilin cselő fejtegetésben. »Hogyan szabaduljunk meg mi magunk az ellenségtől és hogyan szabadítsuk meg tőle embertársainkat ?« ezt fejtegette tiszta és mélyen megkapó szavakban, me lyek az akarat harcát és a szeretet tel-teljes segítség módját tárták a hallgatóság elé. Gyönyörű gondolatai bizonyára mély nyomokat hagytak a hallgatóság szívében. Első magyar előadásában a püspök »Az élvezetek filozófiájáról és etikájáról« szólott. Reámutatott arra, hogy az ember erkölcsi ténye, személyisége szempontjából semmiféle közönyös nincsen, így tehát az élvezeteket er kölcsi nézőszögből kell elbírálnunk. Az élvezetek filozófiáját akkor ismerjük fel helyesen, ha az élvezeteket az ember erkölcsi lényének és egyéniségének szolgálatába állítjuk. Az élvezetek etikájáról szólva, csoportokra osztva szól különböző élvezetekről s megállapítja a keresztyén etikának az élvezetek módját és értékét illető követeléseit. Második előadásában »A becsületről« szólott K?pi püspök A becsület az egyéni és társadalmi élet egyik legfontosabb tényezője, mert ebben bírjuk az ember erkölcsi érték mutatóját. Etimológiai alapon megállapítja a becsület helyes fogalmát, melyben két tényezőt különböztetünk meg: a szubjektív, az egyéni becsületet és az objektív tényezőt, a társadalom által megadott becsülést. Részletesen szól a két tényező egymáshoz való viszonyáról, azután éles megvilágításba helyezi a becsület azon fajait, melyekkel a modern társadalmi életben különösen sokszor találkozunk: a lovagias becsületet, az osztálybecsületet és a politikai becsületet. Előadása végéig részletesen fejtegeti a becsület védelmének módjait s erőteljesen szól arról, hogy miképpen kellene az igazi becsület uralmát visszaállítani az egyén és társadalom életében. Harmadik előadásában Kapi püspök »A boldogságról« szóit. Előadása elején azonnal erkölcsi magaslatra emelte a problémát s a boldogság etikai tartalmát jelölte meg. Az igazi boldogságot nem az élet külső körülményei, hanem a lélek érzései, az Isten kegyelmének bizonyosságai, az élet erkölcsi értékei és az erkölcsi tartalom adják meg. Ezeket az általános nézőpontokat alkalmazza azután az ember hivatásbeli életére a családi életre s külön is szól a vallás által biztosított igaz boldogságról. Az előadásciklus befejezése után a soproni egyházvezetői és számos egyháztak társas-vacsorára gyülekeztek össze, melyen számos felköszöntőben mondottak köszönetét az előadó püspöknek. . Hősi halottak emlékezete. A pápai evangélikus gyülekezet ünnepe. A pápai evangélikus gyülekezet május 27 én adta át magasztos rendeltetésének a szép emlékművet, amelyet a világháborúban hősi halált halt gyülekezeti tagok emlékének megörökítésére a templom előcsarnokában elhelyezett. 55 név van ez emléktáblára arany betűkkel felvésve, szomorú —- de egyben dicső — 1a- nuságtételéül annak, hogy az alig 2000 lelket számláló pápai evangélikus gyülekezet tagjai mekkora áldozatot hoztak a hazáért A megható ünnepség, amelyen képviseltette magát a város, a katonaság, a kir. járásbíróság dr. Handl vezető-járásbiróval élén nagyobb küldöttséggel, a ref. főiskola, a nőneveló intézet, a posta, a tűzoltó-testület, az iparlestület, a Hadrőá. stb., a délelőtt fél 10 órai istentisztelettel vette kezdetét. Amikor a lelkészek Gyurátz nyug. püspökkel élükön bevonultak a templomba, megszólalt az orgona s az óriási sokaság ajkán felzendült Luther hatalmas éneke, az »Erős vár a mi Istenünk...« Majd Fadgyas Aladár valiástanár mondott szárnyaló imát a hősi halottakért. Néhány énekvers eléneklése után azután Takács Elek, a veszprémi ev. egyházmegye esperese, jobbján Mes- terházy László lelkésszel, balján Fadgyas Aladár vallástanárral, az oltár elé állott s remek besiéd keretében felavatta a hősi halottak emlékművét. Gyönyörű szavakkal emlékezett meg a magyar katonák vitézségéről, hazafias lélekkel borongott el a csonka haza szomorú sorsán, s felgyújtotta a szívekben a reményt, hogy hőseink vére nem hullott hiába és Magyar- ország ismét nagy lesz 1 Végül buzgó imában áldást kért a hősök poraira s vigaszt az őket siratóknak. A főiskolai kántus a kóruson Tóth Lajos énektanár vezetésével ismert szabatosságával elénekelte a »Nyu- gosznak ők a hős fiák...« kezdetű éneket, s ezzel az ünnepély istenitiszteleti része véget ért.
