Harangszó, 1923

1923-06-03 / 23. szám

1923. június 3. HARANOSZÓ. 1S3 del és imádsággal zárta be az ünnepséget, amelyekből kicsendült az a gondolat, hogy a magyar ifjúságnak szeretnie, ismernie, követnie kell Petőfit is, ha azt nem akarja, hogy beteljesedjék rajta az, amit Petőfi egyik költeményének hőséről mond: »gyer­meksége úgy úszott el, mint virág az iszapos patakban“. A Hymnus eléneklése után offertúrium volt (3100 K), mely az előbbi­ekkel együtt jórészt az aszódi Petőfi gim­náziumé lett. Ifjúsági-egyesület Alszoporon. Ápri­lis hó elején alakult meg az evang. elemi népiskolával kapcsolatban Nagy Lajos tanító kezdeményezésére és annak igazgatása alatt az »Álszopori ifj.-egyesület*, melynek tagja a község egész ifjúsága, felekezeti különbség nélkül Működését a máj. 10-én rendezett műkedvelő szinielőadással kezdte meg; mely alkalommal előadták Csite Károly »Tóth Lidi“ c. 1 felv. és „Legény- furfang“ c. 3 felv. népszínműveit. A néző­teret megtöltő közönség a legnagyobb gyönyörűséggel szemlélte az átérzett elő­adást és sokszorosan nyilvánította őszinte elismerését a szereplőknek, kik mindany- nyian — mondhatni — páratlan ügyességgel és sikerrel jelentették meg a színpadon a népszerű szerzőnek eredeti alakjait. Az egyesület fáradozásának e nagyértékű erköl­csi sikerét anyagiak is koronázták, ameny- nyiben 38.700 K lett a tiszta jövedelem, melyért a V. K. M. lskolánkívüli Népműve­lési Központja segítségével népkönyvtárt állít fel. Ä jövedelemből 3200 K-t a soproni evang. tanítóképző-intézet segélyezésére adtak s egy kisebb összeg a folyó kiadások fedezésére lesz fordítva. A műkedvelők tanítását s az előadás rendezését Nagy Lajos tanító, az egyesület vezetője végezte szép sikerrel s a népművelés nemes ügyé­hez méltó fáradhatatlan buzgalommal. KÜLFÖLDI HÍREK. János apostol sírja. János, a szeretett tanítvány, életének utolsó szakaszában Efézusban a keresztyén gyülekezet püspöke volt Itt is halt meg késő vénségben Kr. u. 100 körül. Sírja fölé templomot építettek, amely azonban idők folyamán omladozni kezdett s ezért I. Justinianus császár (f 565) a régi és egyszerű templom fölé egy hatalmas és díszes új templomot épít­tetett, úgy, hogy az apostol sírja felett emelkedett a templom kupolája. A középkor folyamán a háborúk és az idő viszontag­ságai ezt a templomot is rombadönlötték. 1921-ben dr. Sotiriu athéni régiségbuvár ásatásokat rendezett Efézusban, rátalált a Justinianus-féle templomra sebben a kupola alatti részen egy kettős falazatú félköralaku építményt talált, amelyről a további kuta­tások folyamán bebizonyosodott, hogy ott volt az apostol sírja. Ásatások Ábrahám városában. A phi­ladelphiai, és a britt múzeum Chaldea földjén, Úr városában, ásatásokat végez s igen sok érdekes leletre bukkant. Úr városa Kr. e. 6000 körül igen nagy műveltségű város volt. Ma is láthatók még a csatorna- hálózat nyomai. Körülbelül 3000 esztendőn át mégis teljesen feledés borította s csak a legújabb időben fordult feléje a tudós világ érdeklődése. Ábrahám ' korában a város a Hoidisten tiszteletének a központja volt. Innen költözött ki Ábrahám az élő Isten felszólítására, hogy Kanaán földjén találjon új hazát. A kanadai presbiteriinus egyház diá­kokat akar kiképezni a Kanadában lakó magyarok lelki szükségletének ellátására. CSALÁDI ÉRTESÍTŐ. Házasság. Dr. Traeger Ernő m. kir. miniszterelnökségi miniszteri osztálytaná­csos, a magyarországi határmegállapító bi­zottság magyar biztosa és báró Lipthay Gyuláné, született kisbédi és makkfalvi Sándorffy Irén május hó 26-án délelőtt házasságot kötöttek. Tanúként dr. vitéz Simon Elemér, Sopron város és vármegye főispánja és morthali Schneller Kurt feld- kircheni földbirtokos szerepeltek. Az egy­házi szertartást Raffay Sándor evangélikus püspök végezte. ÚJDONSÁGOK. Acsádon, Rákosi Jenő szülőfalujában nagy ünnepély keretében jelölték meg azt a házat, amelyben 81 évvel ezelőtt Rákosi Jenő született. A Magyar Asszony, a MANSz. havi értesítője, folytatólagos pályázatot indított olvasói számára: „Több szem többet lát“ címmel. — Már az első kérdés: „Hogyan lehetne eredménnyel küzdeni az egyke ellen ?“ — mutatja, hogy nálunk szokatlan komoly­sággal igyekszik előbbre vinni ezt a nagy horderejű problémát a Magvar Asszonyok Nemzeti Szövetsége, amely Csonkamagyar- ország hölgyeinek szine-virágát egyesíti magában. A kérdésre beérkezett nagyszámú pályamunka közül négyet díjazott a bíráló­bizottság s tizenegyet dicséretben részesí­tett. A megdicsértek között van Budakeszi Weöreös Gizella (Csönge) munkája is, aki­nek nevét örömmel olvastuk, mert lapunk jóbarátját érte a siker és örömmel azért is, mert jól esik látnunk, hogy Kemenesalja egyes kúriáiból nem veszett még ki teljesen Dukai Takách Judit nemes hagyománya, amely a főzőkanalat a tollal, a jó házi­asszonyságot a magasabbrcndü célok elő­segítésére irányuló lelkes hazafias munkával hozza összhangba. Családi dráma a robogó vonaton. A csóri puszta közelében egy fiatal asszony, aki férjével nászuton volt, urával össze­szólalkozott és emiatt kiugrott a robogó vonatból. Zuzódásokkal és súlyos fejsebbel a székesfehérvári kórházba szállították, ahol kibékült urával. Egy nő, akinek jobban tetszik a férfiruha, mint a szoknya. A kecskeméti bíróság elé idézték lopás miatt Vopricsek Antalné Durai Ilonát. A vádlottat kisérő csendőr jelentésére meglepetve figyeltek föl a bírák : a vádlott férfiruhában áll előt­tük, haja rövidre vágva és férfiasán ketté­választva. A biró kérdésére elmondja, hogy a terhére rótt lopást tényleg elkövette, amire azonban a mai nehéz megélhetési viszonyok késztették. Férje még a háború előtt elhagyta és kiment Amerikába. Hogy ne legyen kitéve semmiféle bántalmazás­nak, férfiruhába öltözött és elszegődött kocsisnak. Ez a viselet, szerinte praktiku­sabb és olcsóbb is, mint a női. A bíróság a töredelmes vallomásra való tekintettel a vádlottat hétnapi fogházra ítélte, amit a vizsgálati fogsággal kitöltöttnek vett. Ä kormányzót kérte fel keresztapául. Csabdi fehérmegyei község birájának fele­sége a napokban adott életet 15-ik gyerme­kének. Az újszülött a családban a 10-ik élő fiú. A községbiró a gyermek kereszt­apjául a kormányzót kérte fel, aki el is fogadta a meghívást. Az ünnepélyes ke­resztelés pünkösdkor volt, amelyen a kor­mányzót Magasházy első szárnysegéd kép­viselte. Agyonütötte az édesanyját. A somogy- megyei Csemend községben Rácz Sándor valamilyen birtokügyből kifolyólag össze­különbözött özvegy édesanyjával. A vita hevében a fiú felkapott egy írtokapát s azzal fejbeütötte az édesanyját, aki szó nélkül összerogyott s azonnal meghalt. Az elvete­mült fiút a csendőrség őrizetbe vette. őt millió egy pár ökörért. A legutóbbi celli vásáron szédületes árakon cseréltek gazdát a szarvasmarhák. Egy-egy jobb tehénért megadtak 4—5—6 százezer koro­nát is. De mindezen árakra rá akart lici­tálni egy vásáros, aki egy pár ökörért 5 millió koronát kért. Futótűzként terjedt el ennek a hire, úgy hogy meghallotta a rend­őrség is. Erre a pasast egyszerűen letar­tóztatták és ellene, mint árfelhajtó ellen az eljá-.ást megindították. Hogyan adóznak a kegyeletnek a csehek. Jánossy Gábor vármegyei árvaszéki elnöknek Komáromban elhunyt az édes­anyja. A cseh hatóságoktól hosszú utánjárás után sikerült kieszközölni, hogy Jánossy Gábor édesanyjának holttestét áthozhassák Uj-Komáromba. A holttestet a szállításhoz szokásosan ólmozott koporsóban hozták és, amikor a temetési menet a Duna-hidon a cseh őrséghez ért, a C3eh hatósági orvos nem engedte átszállítani a holttestet, csak úgy, ha a koporsót felbontják, hogy meg­győződhessen, tényleg holttest van-e abban. A koporsót felbontották és csak azután engedték átzsállítani Ujkomáromba. A német császárné halálának évfor­dulója. Vilmos német császár egy hatalmas sárga rózsákból font koszorút küldött első felesége sírjára a császárné halálának kétéves évfordulója alkalmából. A sírbolt­nál emlékünnepélyt tartottak, amelyen a császár fiai, kik feleségeikkel jelentek meg a gyászünnepségen, megkoszorúzták a sirt. Az évforduló napján igen sokan keresték föl a temetőt, főként volt katonatisztek, kik a császárné sírjánál hazafias énekeket énekeltek. A cseh ifjúság erkölcse. A Narodni Demokracie jelentése szerint a morva­országi Göding község cseh iskolájában egyik tanító Írásbeli feladatnak ezt a tételt adta ki: Milyen pályára szeretnél lépni ? Egy tizennégy esztendős diák a csehországi viszonyokra jellemzően a következően vá­laszolt a kérdésre: Én útonálló akarok lenni, mert nem tudom nézni, a burzsoázia hogyan fosztogatja a proletáriátust. Ezért akarok útonálló lenni. Én minden burzsujt meg fogok támadni, akit erdőben vagy más elhagyatott helyen találok, — fejezi be eszmefuttatását a cseh vitézek méltó iva­déka. H.rezcg Ferenc képes irodalmi hetilapjának az Uj Idők-nek 22. száma közli Sas Ede, Vértessy Gyula és Erdődi Mihály elbeszéléseit, Szederkényi Anna és Rudolph Stratz érdekes regényeit, Sztrókay Kálmán cikkét, Ernőd Tamás és Farkas Imre verseit, Mülilbeck Károly elmés fejléceit, számos művészt és időszerű képet és a lap rendkívül népszerű 6« kedvelt rovatait, 3 szerkesztői üzeneteket és a szép­ségápolást. Az Új Idők előfizetési ára negyedévre 1000 korona. Mutatványszámot kívánatra ingyen küld a kiadóhivatal Budapest, VI., Andrássy út 16. Felelő« szerkcHztó ég kiadó: CZIPOTT ÖÉZA Szentgotthárd, Vas vármegye.

Next

/
Thumbnails
Contents