Harangszó, 1923

1923-04-29 / 18. szám

140 Emlék. Egy szál préselt kis ibolya Került ma a kezembe. — Mennyi édes, bús emléket Juttatott az eszembe!. .. Hulldogál a könnyem rája, Ahogy el-el nézem. Legszebb napom emlékére Te maradtál nékem. Szép álmom volt, rövid álom: Tündérkertbe’ jártam. Tüzes-piros rózsák között, Királyomra vártam . . . Boldog voltam, de a szivem Azóta nem érzem. Kárpótlásul a szivemért, Te maradtál nékem . .. Baksy Ilonka. korképek; Karcolatok a hétről. Ijesztő módon szaporodnak a bű­nözések Eddig becsületben élő em­berek is nem egy esetben kerülnek a bíróság elé, mert loptak, csaltak, sikkasztottak slb. Szomorú képe ez a mai nyomorúságos világnak. Mert a bűnözés túlnyomórészt a nyomoru súgnak a szüleménye. A múlt esztendő óta legalább a duplájára emelkedtek a bűnözések. Nincs olyan nap, hogy ne kerülne egy-egy bíróság vagy az ügyészség elé s a fogházba 10—15 bűnös. A bűnözések 60 százaléka lopás. Olyan emberek kerülnek lopás miatt a bör­tönbe, akik java életüket becsületben élték keresztül. Most a nyomorúság vitte őket a bűn útjára. akaratát, harcias lelkületét egy nagy célra : a haza üdvére egyesíteni tudja: akkor más fordulatot vesz történetünk s hazánk egén feltűnik a szebb jövő hajnalcsillaga. — Adja Isten, fiam. Bárcsak mi­előbb jönne végveszéllyel küzdő nem­zetünknek az óhajtott szabadító. A tél végén Gábor búcsút vett a szülei háztól, hogy a seregnél vezé­rének rendelkezésére álljon és midőn a tavasszal megújult a háború elején a hős Páíffy minden honfi nagy fáj­dalmára meghalt; Schwarzenberg se­regében szolgált tovább. Ott volt se­regében Pápánál, midőn a benne fel­lázadt vallon várörséget kellett ostrom alá venni. Egy vallon golyójától ta­lálva itt esett e! Schwarzenberg i3. Az ostromolt vallonok azonban a várból szökésük közben utoléretve HARANGSZÓ. A bűnesetek egy jelentékeny szá­zaléka még az adócsalásokra esik. Nem múlik el hét, hogy 40 — 50, sót több adócsalási ügyet ne tárgyaljon a bíróság. Vájjon ezek az emberek is rá vannak kényszerítve a csalásra? Erre választ adni nem mindennél nehezebb. Jól tudjuk, hogy ma mind­nyájan nélkülözünk. Hogy az embe­rek nagy tömege elkerülje, vagy né­mileg is enyhítse a nélkülözést, a szegények lopnak, a gazdagabbak — tisztelet a kivételnek — csalnak. # Peelmann bonni tanár egy alkohol­mérgezésben elhalt asszony 709 le­származottjának adatait állította össze. Eszerint közülük 106 házasságon kí­vül született, 162 koldus volt, 64 szegényházban hált meg, 181 nő ki­csapongó életet élt, 76-ot súlyosan büntettek, 7-et pedig gyilkosság miatt Ítéltek el. Kell e ehhez csak egy szót is hozzáfűznünk ? * A vallástalan francia kormányzat őrjöngő bosszúállásában rászabadí tóttá Európára a vad fekete csapato­kat, majd megszállták ilyenekkel Né metország egy részét. Szeged kör­nyékén nekünk is volt részünk e vérszomjas, pogányerkölcsü hadsereg rendteremtő áldásaiban. Egész műveit emberiségünk megbotránkozik ama kegyetlenkedéseken és erkölcstelen támadásokon, amiket a színes fran­ciák elkövetnek védtelen németeken, asszonyokon s leányokon. Gyüjtsünk előfizetőket és adakoz­zunk a „Harangszó“ fentartására. felkoncoltattak, az elfogottak pedig kínos halállal végeztettek ki. A nyári időszakot Gábor táboro­zásban töltötte. A téli hadüzenet megkezdésével Győrbe ment s megtartotta az eskü­vőt a szép Zulejkával s elvitte a jó Csáfordyné áldásától kísérve haza szüleihez. Itt ünnepelték a menyegzőt az egybegyült rokonok körében. A szülők nyilt örömmel fogadták a dél­ceg vőlegény karján hozzájuk lépő menyasszonyt, ki első megjelenésével megnyerte a család szeretetét. Bátory mosolyogva mondá: ■— Ezért az édenkeríjébe illő szép leányért Gábornak csakugyan érde­mes volt a győri kúriában kockára hányni életét. — Igen — egészíti ki férje állítását Sátoryné — de Zulejkának is érdemes 1923. április 29. Tavasz a Sajó mentén. Talán most is kinyíltak a Sajómenti orgona­virágok, Talán most is dalolgatnak esténkint a Sajó­mcnli lányok, A gömöri hegy virágát talán most is ko­szorúba fonják, Talán most is játszi szellő csókolgatja a gyors Sajó fodrát. Ha nyílnak is az orgonák, tudom Isten halványabb a színük, Ha dalolnak is a lányok, tudom Isten fel­sajog a szívük, Ha fonnak is vadvirágot koszorúba, nem maguknak fonják, A szellő is sírva adja a csobogó haboknak a csókját. Szabó Gábor. OLVASSUK A BIBLIÁT. Iszonyodjatok a gonosztól! Ápr. 30. Róma 7.18—24. Az emberek szidják a bűnt másra; rejtegetik, tehát szé­gyenük magukon s lehet, hogy szégyenük önmaguk előtt is, hogyan lehet tehát, hogy ily elítélő vélemény dacára is újra és újra megcselekszik a bűnt ? Úgy, hogy a gondo­latoknak nincs elég kormányzó ereje az ember életében. Nincs az a hatalmas gon­dolat, melyet egy kis szenvedély is ki ne tudna fújni elménkből. Ha tehát nyomorult rabként minden elítélő véleményem dacára is, újra és újra cselekszem a bűnt, ez arra mutat, hogy keresztyénségem még csak gondolatvilágomban él, de nem a szívem­ben. Máj. 1. I. Mózes 39.9. József gondolatai tiltakoznak a bűn ellen, de nem ez tartja őt vissza, hanem az érzése. Szeretetet érez a gazdája, félelmet Istene iránt. Az meg- utáltatja vele a gonoszt, az iszonyatot éb­reszt benne a bűnnel szemben. Az utálat a test, az isszonyat a lélek tiltakozása. Vannak-e nekem ily hatalmas érzéseim? Máj. 2. Máté 9.10—13. A farizeusok nem tudnak különbséget tenni bűnös és bűn között s azt hiszik, hogy amikor utálják a volt az én fiamért magyarrá lenni. Ügy e Zuiejka, te is ezt vallód velem ? — Ezt vallom halálig, kedves anyám, válaszol a menyasszony — s az öröm mosolyával borulva napa keblére folytató: Gábor az én éle­temnek megmentöje, boldogítója Örökké áldom a jó szülőket, akik nekem ily férjet neveltek. Gábor a nyári időt ezután is a harctéren, a teli időszakot otthon a boldog családi körben töltötte Ott volt ipa, Hasszán bej is, ki az öreg Sátorynak nagyon megnyerte kedvét. Még élénk emlékező tehetségével buzgón törekedett beletanulni a ma­gyar nyelv használatába. Végül ma­gyarul is képes volt — bár akadozva — megértetni magát. Különben Zu- lejka volt a szívesen hallgatott tol­mács. (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents