Harangszó, 1923
1923-04-29 / 18. szám
1923. április 29. 18. szám Alapított« K A P I BÉLA 1910-ben. Lap tulajdonos: a Dunántúli Lntúer-Szövetsúo. Ax Ornr.átfOH Luther*Srövétség hivatalos lapja*. Kéziratok, előfizetési díjak és reklamációk a IIARANGSZÓ szerkesztő- kiadóhivatalának özentgotthárdra (Vasvin.) küldendők. Előfizetést elfogad minden evang. lelkész Ó8 tanító. MouJelentk minién vasárnap. XIV. évfolyam. S' ^ SZERKESZTIK: si^tÁV MIHÁLY^ NÉMETH KÁROLY, CZIPOTT GÉZA. Blni! Irta: Szuchovszky Gyula. Az aggastyán súlyos betegségével ágyban töltötte a téli hónapokat. Fáj- dalmában sokat gyötrődött. Kérdezem orvosát: vájjon meggyógyul e még ez az én emberem ? Határozottan feleli: az élet már bezárult mögötte ! Kérdezem ápolóját, ki az aggastyán betegágya mellett tölti a nappalokat és éjszakákat: vájjon osztja-e az orvos megállapítását? Csillogó szemekkel, bizakodva mondja! volt már erőtelenebb is 1... Megfogom a beteg kezét, keresem -ft tekintetei, érzem szivének a lüktetését s valami leírhatatlan benső erő sugallata azt mondja nékem : ez az ember az élethez tartozik 1 Majd ő maga összekulcsolja kezét és megszólal: napsugarat látok, húzzátok el az ablakról a takarót, levegőre vágyom, én még élni akarok I Vájjon hát lehetséges-e a mi számunkra az élet? Kérdezem honfitársaimtól és evangélikus testvéreimtől. Igenl... Igen!... — Innen is, onnan is kiáltják Tavaszjöttével, a napsugár melegében mindenütt már élet fakad! Keressük hát azt az éltető napsugarat, azt a megfoghatatlan Erőt, amely édes magyar hazánk életét biztosítja, magyar evangélikus Sionuckat minden viharokkal és alattomos férgekkel szemben megdönthetetlenné teszi. Én az Erőt: Istennek irgalmában, becsületesen tiszta, önzetlen munkánkban látom 1 Nekünk csak akkor lehet jogunk az élethez, ha nemzetünk fiai és leányai mindnyájan a -róféták lelkesedésével tudnak most hinni és az apostolok fáradhatatlan buzgóságával tudnak dolgozni... Csak akkor tudjuk Krisztusi erővel hordozni a ránknehezedett keresztet, ha tudjuk, hogy a kereszthordozás az élethez vezet. .. Csak az a nép tud a feléje zúgó viharokkal szembehelyezkedni, amelynek tagjai tudnak egymás mellé áilni, eggyészövetkezni tudnak, nemcsak látszatszerüen, de valóságosan is minden lelki és testi erejüknek koncentrálásával tudnak is, akarnak is a Haza és Egyház érdekében együtt imádkozni és együtt dolgozni 1 Szegény magyar nép.,. a Te fiaid és leányaid tudják a bajt, hisz’ ott állanak a viharban, jobbra és balra nem egymás mellett; ha még tudnának is együtt hinni, de már nem tudnak együtt dolgozni... Az orvosok tanácsa különböző; a plakátokon, gyűléseken, újságokban receptirozott orvosságok nagyon ellentétesek. Úgylátszik, az igazit nem tudják eltalálni. A beteg dtilöng tovább. És mégis: Élni 1... Élni I.. . Halljuk mindenfelől. Ifjú és öreg egyformán mondogatja. De életről ha beszélünk, kicsiny és nagy”csak megmosolyogja. Mintha bizony a mi életünk nem is volna az?... Valóban nem az! Mert minden vágyunk, gondolatunk, törekvésünk a föld sarához tapad. Saját magunkat akarjuk csupán boldogíttatni 1 Szent meggyőződésem : amint eszményibb célokat tűz ki maga elé az emberiség, magától nyílik meg előtte az élet útja. Torkos András győri ev. pap és családja. A Torkos-család Győr városnak régi tekintélyes ev. családja volt, amelynek tagjai közül a város bírái és esküdtjei, a megye szolgabirái és táblabirái, az ev. gyülekezetnek pedig tanítói és papjai kerültek ki a XVI század óta. — Az idők folyamán az utódok Győrből elköltöztek más heSzerkesztó-kladóhlv.Ul: SZENTOOTTHÁRD, Vasvármegye. A „HARAJitíSZO“ előfizetési Ara: negyedévre 260 korona. Luther-Sxövelégi tagoknak 10°/u-oa kedvezmény. Amerikába küldve előfizo- tési ára egész évre 1 dollár. Egyes szánt ára 30 korona. A „ITarangszó* terjesztésére befolyt adományokból szórványban lakó híveinknek ingyenpéldányokat küldünk. lyekre vagy gyermektelenül haltak el és jelenleg senki sem lakik közülök Győrött; a györrévfalusi Torkos kert tulajdonosát, Torkos Béla bpesti lakost csak mint külbirtokost tekinthetjük győrinek Az 1567. évi győri telekkönyvben a háztulajdonosok közt még nem találjuk a Torkos nevet. 1588-ban Torkos János volt Győr város bírája (Szávay: Győr monográfiája 176. lap) Torkos Jánosnak és általa István és András nevű testvéreinek Rudolf király 1587. dec. 22-én Prágában címeres nemeslevelet adományozott, amelyet Győrvármegye közgyűlésében 1590. évben hirdettek ki. János fiatód nélkül halt el, István és András népes családágaknak lettek ősei. A győri pap Istváanak volt dédunokája, akinek 3 fia volt: Péter, Benedek és István. Ezek közül Péter (az idősebb) több évben volt Győr város bírája és 1612-ben Győrvmegye szolgabirája, Kecskeméti Szana Máté, a >györi vitézlö seregnek ref. lelkipásztora* is őt hívta meg 1611. nov. 3-án egyik végrendeleti tanúnak házához Pataházára. Péter 1629-ben halt el, neje Kapornaky Krisztina pedig 1634- ben. Gyermekeik András, János, Péter (az ifjabb), Katalin, Zsuzsanna (Darnay Balázsné) és Anna (Muslay Barnabásné) voltak. (L. a nemzedékrendi táblázatot Győrvmegye levéltárában.) Az ifjabb Péter szintén Győrvármegye szolgabirája volt, 1655-ben halt meg. Felesége Zákány Anna, gyermekei pedig: István, Péter, András, János és Krisztina (Karcsay Istvánné) voltak. Ezek közül János Győrvármegye táblabirája volt, meghalt 1712. ápr. 3-án életének 78. évében (ev. anyakönyv). Az első felesége Bognár Katalin volt, aki 1686 nov. I4-én halt el, 4 gyermekük volt: Olvassuk és terjesszük a Harangszót.
