Harangszó, 1923
1923-04-08 / 15. szám
XIV. évfolyam. (S. szánt. 1923. április 8. Alapított* K A PI BÉLA 1910-bOD. Ltf tulajdonos: a DaBäulüll LuUier-SzövelsÉc. Ki. Orgzágo.4 Tiiiiher-S/övet- Még hivatalé« lapja. Kéziratok, előfizetőst díjak ée reklamációk a HARANGSZÓ s/orkesztő- ki adóhivatalának Br.entgotthárdra (Vasvra.) küldendők. Előfizetést elfogad minden evang. lelkósz ős tanító. MeoJeiealk mlnűsn vasárnap. ( BEfu 'ÍJS ÍÖ’SKQÜP’2ERKESZTIK: 8ZÁLAY MMiÁLY, NÉMETH KÁROLY, CZIPOTT GÉZA. Szorkraztí-kUdóhlvtUl: SZENTOOTTHÁRD, Vasvármegye. A „HAUANHNZO- tlóflaeWs! ára: negyedévre 250 koron*. Luthor-SzSrctégl tagoknak 10°/o-ob kedvezmény. Amerikába küldve elfiflze- tésl ára egész évre 1 dollár. Kgjen szám ára 25 korén*. A „Harangozd" terjesztésére befolyt adományokból ezdrványban lakó híveinknek Ingyenpéldányokat küldünk. Kapi Gyula f A soproni temetőben, egy fri-sen hantolt sirhalomban, a közelmúltban drága hamvakat zárt magába a gyászos anyafőid. Kapi Gyulának, a soproni ev. tanítóképzőintézet nyug. igazgatójának, Kapi Béla dunántúli püspök áldott emlékű édosatyjának porhüvelyét zárta magába, aki életének 74-ik, igaz lelki megértésben átélt boldog házasságának 48 ik évében, keresztyéni türelemmel elhordozott szenvedés után f. évi március 28 án délelőtt 3/tl0 órakor visszaadta lelkét teremtő Istenének. Vele kidőlt ismét egy, a mi legjobbjaink sorából és bezáródott egy ajtócska itt lenn, de ugyanakkor kinyílt egy másik ott fenn s Kapi Gyula Ahhoz tért meg, kit egész életében oly hűségesen szo'gált. Kapi Gyula Lajoskomáromban, Vesiprém megyében született 1850. január 27 én. Édesatyja tanító volt. A szülők korai halála minit az árva fiú neveltetéséről az idősebb testvérek és a rokonok gondoskodtak s 1861-ben a soproni líceumba íratták be. A soproni képezde egyik alapítója és első igazgatója, Pálfy József, felismerve az árva fiúnak kiváló tulajdonságait, pártfogója lett s a fiatal Kapi Gyulát az érettségi vizsgálata után, 1869 ben a soproni tanítóképzőnél alkalmazták segédlaná- rul, ki 1870 ben a tanítóképzés tanulmányozása végeit beutazta Németországot, majd 1872. szeptember 25-én Gönczy Pál miniszteri osztálytanácsos előtt tanítóképző intézeti tanári vizsgálatot tett kitűnő sikerrel s Tre fort Ágoston minisztertől 1873-ban 500 frt-nyi államsegélyt kapott, hogy további önképzés végett egy évet külföldi megfelelő intézetekben töltsön Ennek folytán az 1873/4 iskolai évben a leipzigi és zürichi egyetemen találjuk Kapi Gyulát, pedagógiai tanulmányainak kiegészítése végett. Időközben meglátogatta a szász, porosz és svájci tanítóképzőket. Különösen behatóan tanulmányozta a halber- stadti tanítóképző intézetet, melynek akkor Kehr Károly, a korabeli tekintélyes gyakorlati pedagógus volt a vezetője. Kapi Gyula gazdag tapasztalatokkal és ideális tervekkel tért vissta soproni képezdéjébe, hol az egyházkerületünk 1875-ben rendes tanárrá léptette elő, majd 1882-ben igazgatóvá tette s Kapi Gyula azóta még fokozottabb mértékben fordította munkás életének minden idejét soproni tanítóképző intézetünk felvirágoztatására, evangélikus tanító- és kántor-képzésünk emelésére. 35 évi áldásos működését teljesen a soproni képezdénknek szentelte s közben mint igazgató 23 évig volt bölcs vezetője az intézetnek, i905-ben vonult nyugalomba. Sokan vagyunk, kik évtizedek óta ismerhettük, tisztelhettük, szerethettük Kapi Gyulát. Mert tiszteletre és sze- retetre méltó volt az egyénisége. Mintaképe a kötelesség hű teljesítőjének, ki Istentől megszabott hivatásáért és családjáért élt s Istenben feltétlenül bizó mélységes hitéből táplálta sokakat boldogító és istenfélő, munkás életre nevelő szeretetét. Intézetének, illetőleg növendékeinek is, családjának, illetőleg gyermekeinek is áldást jelentett az ö személyisége. Élete javát adta a magyarhoni evang. tanító- és kántorképzésért Azt tartotta első kötelességnek, hogy Istentől megszabott hivatását feltétlenül, hűségesen teljesítse. Ha sok ilyen emberünk volna ma is, jobban állnánk. Kapi Gyula ethizálta a hivatását, ideálizmusával, kitartó, kötelességtudó munkásságával szinte csudákat mívelt: az anyagilag szegény soproni intézetünk működését nem csupán versenyképessé tette az állami, gazdag felszerelésű és anyagilag hathatósan támogatott képzőintézetekkel szemben, hanem a gyakorlati kiképzés és a kántorképzés, de főleg a példaadásával, az egységes szellem és világnézet tekintetében fölé is emelte intézetünket az államiaknak. Kapi Gyula érdemeit, Önfeláldozó munkásságát elismerték mindazok, akiknek módjában állott azt közelebbről szemlélni; elismerte az egyházunk, igaz hogy nem anyagilag, hanem egyöntetű bizalmával és tiszteletével. Az 1891—93. egyetemes zsinatra az egyházkerületünk egyik tanár-képviselőjéül őt küldötte, 1896- ban az evang. egyetemes tanügyi bizottság tagjává választották; 1895-ben az ő kezdeményezésére alakult egy- házker. Ének- és Zenepártoló-Egyesületnek mindvégig főtitkára, nyugalmi éveiben az egyházker. tanítóképesítő bizottságnak rendes tagja, a Luther- Társaság dísztagja volt stb. Érdemeit elismerte az állam is; 1896 ban a miniszter kinevezte őt az országos küzoktatási tanács tagjává s őt, az evang. egyház emberét, állami tanítóképző-intézetek látogatásával, felülvizsgálatával is megbízta. Kapi Gyula kiváló pedagógus volt; egyénisége, élő példája tiszteletre, szeretetre és utánzásra indította növendékeit. Szigorú, azaz következetes volt szavaiban, tetteiben, erélyes az elbizakodottakkal, nyájas, bátorító a cstiggedókkel szemben. Szerény anyagi jutalom mellett őnmegtagadással emészti idegeit egy szent ügy érdekében, kora reggeltől a késó éjjeli órákig, nem önhaszonért, hanem csak azért, hogy növendékeinek, a leendő tanítóknak lelkét megedzze, fogékonnyá tegye mindaz iránt, ami jó és nemes. Egy emberöltőn végig napOlvassuk és terjesszük a Harangszót. , . ^ ^
