Harangszó, 1922

1922-03-05 / 10. szám

86 HARANQSZÓ. 1922. március 5. sonlóvá lévén. így telett teljessé, hiányta­lanná Jézus szenvedése. így lehetett az nemcsak értünk, hanem Istenért valóvá, az Ö szent kiengesztelésére. Jézus szen­vedése teljes, de aki még nem fogadta el, hogy a kereszten érte is szenvedett, azért még most is szenved az Ő első szenve- désivel. Levél egy levélírónak. Egyik olvasónktól levelet kaptunk, A levél tartalma az, hogy egy vagyonátvesztett ember, aki a törvényszék előtt hamisan esküdött, elmezavarba esett és meghalt. Családja vallástalan lett. A levélíró szerint azt az embert „az esküvésröl szóló ének vitte a földbe“ (úgylátszik a régi énekes­könyv 291. sz. énekét érti). Azt kérdi: Ezért halt meg Krisztus Urunk ? Hol van a Mindenható bűnbocsátó kegyelme? Krisz­tus Urunk érdeme? — Levélírónak a kö­vetkezőkben válaszolunk: 1) Különbséget kell tennünk a bűn és annak következményei között. Például: valaki embert öl; a meggyilkolt után öz­vegy és árvák maradnak; a gyilkos megtér, bocsánatot nyer; az özvegy azonban öz­vegyen, az árvák árván maradnak. A bűn­bocsánat nem jelenti azt, hogy a gyilkos bűnének bocsánatát elnyerve, féloldalik az özvegy és árvák iránt tartozó felelősség alól. Sőt, ha igazán megtérő bűnös, termé­szetesnek tartjuk, hogy azokra tőle telhe- tőleg gondot visel. — A hamis eskü bűn, mert Isten parancsolatának megszegése. Istenre való hivatkozással történő hazugság, melynek célja, hogy másokat megtévesz- szünk, megkárosítsunk a magunk érdeké­ben. Alapja tehát az önzés, amely semmi eszköztől nem riad vissza. Ha a hamis esküt lett ember igazán megtér, Isten meg­bocsát neki a Krisztus érdeméért. De annak a hamis eskünek következményei is voltak, s ezek az illetőt megfelelő magatartásra kötelezik: az igazságot be kell vallani, az okozolt károkat pótolni kell. Ez hozzátar­tozik az igazi megtéréshez. Mert Isten bűnbocsátó kegyelme és Krisztus Urunk érdeme nem arra való, hogy szabadon vétkezhessünk. 2) Amikor a levélíró azt állítja, hogy az illetőt az esküről szóló ének vitte sírba, — amely énekben tényleg benne van, hogy a hamis esküvő Isten előtt átkozott lesz, magát a mennyből kirekeszti, — akkor az énekes könyvet igen helytelen váddal illeti. Mert lehetetlen követeléssel áll elő, mikor minden egyes énektől azt kívánja, hogy az egész keresztyén tan benne foglaltassák. Ugyanazon az alapon, vagyis egyes szavak, egyes mondatok kiragadásával Luther Már­ton kiskátéjából is, nemcsak a hamisan esküvőkre, hanem mindegyikünkre ki lehet mondani a kárhozatot. A Kátéban olvasom például: „mi naponként sokat vétkezvén, büntetésnél egyebet nem érdemeltünk“; továbbá: „engem elveszett és elkárhozott embert.“ Nyilvánvaló, hogy a keresztyén vallást a maga egészében kell mindenkor szem előtt tartanunk, s annak egyes tanait ezen az alapon értelmeznünk. A régi éne­keskönyvben a 291. ének mellett ott van például a 180 ik (Boldog sorsunk! . . .) Ha az a hamisan esküvő az egész énekes könyvet csakugyan kívülről tudta, akkor ismerte ezt is és tudta, hogy honnan várháti segedelmet. .ojtügorn ygoil 3) A lelki betegség okát megállapítani nehéz. Adott esetben épugy lehet a vagyon elvesztésének tulajdonítani, mint a lelki­ismeret háborgásának. De bizonyos, hogy az Isten igéjének hatása a lelkiismeret vádoló szavának felkeltésében nyilvánul (Zsid. 4, 12.) A hiba semmieselre sem az Igében, hanem a hamis eskütételben ke­resendő. 4. Az illetőnek családja először át akart térni a katholikus hitre, utóbb át nem tért, de a vallástalanságra lépett. így a levélíró. Ebben a lépésben az az érthetetlen, hogy micsoda vallásosság lehetett az, amelyből ilyen könnyen ki lehet lépni. Valószínűleg az a vallásosság, amely az Istennek diktálni akar, hogy hogyan cselekedjen velünk. Az a család már akkor a vallástalanságra lépett, amikor vallásosságától azt várta, hogy megpróbáltatásoktól, szenvedésektől és veszteségektől mentesíti. 5) Az egyház tanításának zsinórmértéke nem az emberek véleménye, hanem Isten igéje. S az Isten igéjén alapuló tanítását nem változtathatja meg azért, mert egyesek azon megbolránkoznak. Magáról Jézusról ezt olvassuk: „íme ez vettetett sokaknak elestére és feltámadására az Izráelben; és jegyül, akinek sokan ellene mondanak“ (Luk. 2, 34 ). A tanítványok közül sokan azt mondták Jézus tanítására: r Kemény beszéd ez; ki hallgathatja őt? És sokan közülök visszavonultak és nem jártak többé vele (Ján. 6, 60. 66.). Mégis Jézus az, aki teljes vala kegyelemmel és igazság­gal (Ján. 1, 14). A kegyelem és igazság tehát nem zárják ki egymást. Sőt, aki az igazságot nem szívelheti, az elveszíti a kegyelmet is. MAGYAR GAZDA. A tavaszi vetőmag csávázásáról. A múlt év őszén, különösen a kötöttebb talajú gazdaságok, a tartós nyári szárazság következtében a rend­kívül hantos talajmunkák miatt nem tudták az őszi vetéseket elvégezni, úgyhogy az ország jórészében a ta­vaszi vetésre szorítkoznak. Elmarad­hatatlan fontosságú tehát a tavasz folyamán a vetőmag csávázása, sőt még fokozottabb gondossággal kell azt végrehajtani, mint az őszi csává­zási, mivel a gabonaüszög fertőzési lehetősége a tavaszi időszakban, a gyakori csapadék és melegebb idő­járás miatt sokkal nagyobb méretű még az őszi fertőzésnél is. Különösen nagy gondossággal kell a csávázási a jelen körülmények között végezni, mivel az utóbbi években, a nagyobb és szórványosan a kis gazdaságok kivételével, a legtöbb gazdaság egy­általán nem csávázza a vetőmagját. Ennek pedig úgy az egyes gazda és gazdaság, mint végeredményben az ország is óriási károsodását látja. buzaüszög kártétele miatt minden búzával bevetett katasztrális holdra 5% üszög kártételt számítva, — pedig igen sok gazdaságban az a 30°/o-ot is meghaladja, — az ebből beálló termésssökkenés 640 000 q. A mai 2500 koronás búzaárak mellett, mint- egy 1 l/a milliárd korona az a kár, ami az egész ország közgazdaságát érinti. Ez a néhány adat elég világo­san tárja a gazdák elé, hogy mind az őszi, mind a tavaszi vetőmagcsá- vázást rendkívül komolyan fogják föl és lelkiismeretesen hajtsák is végre, legfőként a saját jól fölfogott érde­kükben. HBmjraÓNKA. A politika eseményei. Lapunk zártáig a választójogi rendeletet még nem tettek közzé. Politikai körökben befejezett dolog­nak tartják, hogy a szavazás csak a tör­vényhatósági városokban lesz titkos, egye­bütt pedig mindenütt nyilt. Egyebekben az ország tele van képvi­selőjelöltekkel. Soha annyi ember képviselő nem akart lenni, mint a jelenben. András- syék pártja „jog és szabadságvédő irodát" létesített. A magyar hadsereg ügye az angol felsőházban. Az angol felsőházban Lord Newton tiltakozott a szövetségeseknek az ellen a követelése ellen, hogy a magyar hadsereget önkéntes jelentkezés alapján Szervezzék meg, mert ez súlyos pénzügyi terhekkel sújtaná Magyárországot. önkén­teseket csak akkor lehet kapni, ha magas zsold fizetését ajánlják föl. Lord Curzon külügyminiszter a felszó­lalásra válaszolva, ismertette azokat az engedményeket, amelyeket Magyarország­nak tettek a hadsereg átszervezése ügyében. Megengedték, hogy Magyarország csak fokozatosan térjen át az önkéntes jelent­kezés rendszerére, úgyszintén azt is, hogy csendőrségének erejét növelje. Az a véle­ménye, hogy az önkéntes jelentkezés utján fölállított hadsereg minden körülmények között elégséges lesz a rend fenntartására. Semmi okát nem látja annak, hogy Ma­gyarországnak mai állapotában nagy állandó hadseregre volna szüksége, szintúgy annak sem, hogy a szövetségesek ebbe bele­egyezzenek. EGYHÁZI ÉLET. ..... ............................................ G yászrovat. Láhcsek Gyüla nyug. áll. iskolai igazgató február 17-én 75 éves ko­rában rövid szenvedés után elhunyt... Tér mefése február 19 én volt Újpesten. Özve­gyén és gyermekein kívül nagy számú ro­konság gyászolja. A boldogult hosszabb ideig volt lovászpatonai kántortanító s úgy az iskolában, mint azon kívül a nép műve­léséért folytatott, áldásos munkájával szép emléket állított magának a hívek lelkében.“ Clark E. Ferenc dr. Magyarországon. Clark dr., a ^Christian Endeavor Society1' megalapítója ihújrai (immárn harmadszor)

Next

/
Thumbnails
Contents