Harangszó, 1922

1922-02-19 / 8. szám

1922. február 19. HARANOßZÖ. 71 lág; hogy talán nem mi bírjuk a drága gyöngyöt. Ne jöjj zavarba még akkor sem, ha a világ csak lelki érdekességet, látvá­nyosságot érez rajtuk s nem Annak hajtá­sát, Akire nézve teremtettek mindenek. Csak az légy! Febr. 25. 1. János 3. u. A keresztyén nem ütközik meg azon, hogy gyűlöli a vi­lág. Ez súlyosabb, mint a megvetése, de végeredményben ép oly természetes. A vi­lágnak mindaddig gyűlölni kell minket, míg át nem cseréli szívét Istennek, az Úr Jézusban érte felhasadt szívével. Lehet, hogy, meg is cirógat közben a világ, mert azt Úr Jézust éled ki belé, de még csodál­koznod sem szabad, ha rázott öklével állsz szemközt. Meg kell mutatnia, hogy meg van az az ökle, amelyet rázott a kereszt alatt... Neked pedig, hogy kész vagy meg­halni Érte. Febr. 26. I. János 5.4—5. Ki bírja ki ezt a világot? A keresztyénnek nemcsak kibírnia, — legyőznie kell. Ha nem is úgy, hogy behódoljon minden a mi Urunknak, de feltétlenül úgy, hogy el tudjunk szakadni a világ szerelmétől, s hogy aztán semmivel se tudjon elszakítani az úgy szerető Isten szerelmétől. A kérdés fejtörő, sőt szívtörő, de csak addig, míg ki nem mész egy3zer |ézusért e világból. Akkor Vele megkapod a világgyczelem titkát. Mert Isten úgy is szerette Egyszülöttjében a világot, hogy akik Benne hisznek, boldogan, dicsőn meg­győzhessék azt. IRODALOM. Csendország köitönöje. Nem fantázia szüleménye Csendország, nem is valahol messze, az Óperencián túl van. Külön törvénye, királya sincs — lakói húsból, vérből valók. Csendország emberei: sUketnémák. Itt élnek köztünk és mégis távol tőlünk egy külön világban, melyet idealizmus, szeretet sugároz be. az ő or­szágukba nem hatolt el az élet kalmár lármája, emberek gúnykacaja, ádáz csata­zaja. Lakóinak talán ezért olyan csudála­tosán nyugodt az arckifejezése, jóságot sugárzó a szeme s meleg még a rossz ember tenyerét szorító kézfogása is. Ám azért ott sem teljesen néma a csend, csak a lelket zavaró lármától mentes. Csend- orszagban is van a latnak hangja, szárnyal dal, hallatszik virágsusogás, simogat jó szó, meleg, beszédes tekintet. Ezt bizonyítja Csendország poétanője: S. Pohánka Margit. A név nem ismeretlen a Harangszó olvasói előtt, csilingelő versikék alatt több­ször olvashatták, azt azonban bizonyára kevesen tudják, hogy viselője Csendország leánya. Pedig ez a körülmény teszi rend­kívülivé, érdekessé az ő költői munkásságát, s magyaráz meg sok mindent, ami egyéb­ként kevésbé világos az olvasó előtt. Ezt tudva, más szemmel olvassuk most meg­jelent verseskötetét: szebbnek látjuk benne a szépet s a kritikus szeme nem akad úgy fenn a hibákon. így értjük meg teljesen az édesanyának szóló, csipke finom ajánlás után következő bevezető strófákat is: Hozzám mi sem téved az élet zajából, ebből az örökös üresen nagyhangú vásári lármából. Enyém a csend, — álmok, eszmények világa; könnyén és mosolyán csókharmatot reszket: költészet bübáj?. A finom velin-papirra nyomott köny­vecske címe: Enyém a csend. . . Tartal­ma : félszáz vers, hű tükre annak a messze világnak, melyben a széplelkü Írónő él. Nem túl nagy, nem nagyon népes ez a világ, de örömével, fájdalmával igazabbnak, nemesebbnek, emberibbnek ismerjük meg, mint amilyen a miénk, és szinte látjuk az emberek arcán fátyolként lebegő néma bút, amelyet mi vigyorgással kendőzünk. Szor- dinós harangvirágcsengés, enyhe fuvalom rezeg át a verseken és halkan, keresetlen suhannak a szívbe, mint a vizparti vad­virágok lehelete tavaszi alkonyokon. Leg­inkább a fehérruhás, kékszalagos leány beszél belőlük hozzánk, de megismerjük az asszony érzéseit, aki piros rózsát tűz szíve fölé, a hazája sorsán könnyező hon­leányt és az anyát is, aki gyászbaborultan áll gyermeke sírjánál. Aki látni akarja Csendország világát, hallani lakóinak hang­ját és szívesen merül el keserves hangu­latokba — annak tiszta élvezetet szerez S. Pohánka Margit verseskönyve. Megren­delhető a szerzőnél (Bpest, II., Batíhyány- tér 2., 11.) füzetenként 30 koronáért. P. I A földreform végrehajtása kényszerbérletek segítségével. A földreform végrehajtása során fölmerülő akadályok között, igen je­lentős volt az, hogy az igényjogosultak nem rendelkeztek megfelelő anyagi eszközökkel ahhoz, hogy az igényelt földet megváltsák. Ez a körülmény arra bírta rá a kormányt, hogy a kényszerbérletek rendszerének kiter­jesztéséhez forduljon, amit a föld­reformtörvény bizonyos korlátozások között már az 5U. szakaszában meg­valósított. A törvény szerint ugyanis azok a megváltható területek, amelyek már eddig is haszonbérbe voltak adva, megfelelő parcellákban az igényjogo­sultaknál hagyhatók bérbe, ha azok a megváltási árat nem tudják kifizetni. Ez a kényszerbérlet a korlátolt for­galmi birtokoknál akkor is alkalmaz­ható, ha nincsenek haszonbérbe adva. A legutóbb elfogadott fölhatalmazasi törvénybe, a főldmivelési miniszter indítványára egy szakaszt vettek föl, mely a birtokpolitikái törvény 50. szakaszát akként módosítja, hogy minden nagybirtokot kötelezni lehet arra, hogy a birtok megváltható ré­szét, ha az igénylők a tulajdoni meg­váltáshoz nem elég tőkeerősek, kis haszonbérietek alakjában engedje át az igénylőknek. HETI KRÓNIKA. A politika eseményei. A csendőrség és rendőrség létszámának felemeléséről és felfegyverzésének kiegészítéséről, továbbá a vámőrség és pénzügyőrségről és a ma­gyar katonatisztek képzésérői, a britt állam­polgárokkal szemben fennálló tartozások­ról, a trianoni békeszerződés katonai rendelkezései között foglalt egyes tilalmak végrehajtásáról szóló törvényjavaslatokat a Ház elfogadta A választójogi javaslat tárgyalásának idejére a nemzetgyűlés a törvényjavaslat tárgyalására kimondta a sürgősséget. Lapunk zártakor a választó- jogi javaslatot tárgyalja a Ház. A Nemzeti Kaszinó Széchenyí-Iako- mája. A Nemzeti Kaszinó most tartotta meg szokásos Széchenyi-lakomáját, amely alkalommal a kegyeletes emlékbeszédet, kezében a Széclienyi-bilikommal, gróf Széchenyi Emil mondotta. Hálás szavakkal emlékezett meg Nyugatmagyarország haza­fias lakósságáról, amely megmentette az országnak azt a kegyhelyet, ahol a legna­gyobb magyarnak hamvai pihennek. Utalt Széchenyi István szellemének tanítására. — Nyújtsatok egymásnak békejobbot, int az ő halhatatlan szelleme. Magyarok 1 Testvérek! Közös szülőanyátok halottas ágyánál gondoljatok a Szt. István koroná­jától oly kegyetlenül elszakított magyar földön élő, üldözést és sanyargatást meg­adással elszenvedő testvéreinkre és már miattuk is borítsatok leplet a múltra, ért­sétek végre meg egymást és fogjatok össze teremtő munkára, mert kü' jnben: Magyar- ország nem lesz, — csak volt. XÍ. Pius. Röviden megemlékeztünk már, hogy XI. Pius néven Ratti Achilles milánói érsek lett az új pápa. A B. H. 35-ik szá­mában K. Kováts Gyula egyetemi tanár a pápának megkoronázása alkalmából a kö­vetkezőket írja: „A konklávé négy napon át töprengett azon, hogy kit válasszon pápává. Úgy látszik, hogy a választási küzdelem az elhalt XV. Benedek volt állam­titkára és a milánói érsek Ratti Achillles között folyt. Végül Ratti A. került ki győz­tesen. O belőle lett XI. Pius, aki’ már élőbbről Varsóban a lengyelek között mint nuncius a franciabarátság hírébe keveredett. Ennek következtében már pápává válasz­tása is különös hatással volt. És nemcsak ránk magyarokra. De XI. Pius mindjárt választása után Gasparrit hagyta meg állam­titkárul. Ez is nagy meglepetésként hatott, mert Gasparri némileg a németbarátság hírében áll... Ez is bizonyítja, hogy nem kisszabásu férfiú.“ A washingtoni konferencia hivatalo­san is véget ért. Tulajdonképpen a konfe­rencia működésében már akkor jutott befejezéshez, mikor a franciák állásfoglalása lehetetlenné telte, hogy a szárazföldi lesze- lerés és a tengeralattjárók ügyében is határozatot hozhasson. Azóta a konferencia azzal töltötte idejét, hogy a tengeri lesze­relésre és a távoli keletre vonatkozó meg­állapodásokat írásba foglalja. A konferencia sikerét illetőleg a vélemények megoszolhat­nak, teljes sikertelenségről azonban beszélni nem lehet. Ami sikere volt, annak Európára való kihatása bizony nagyon jelentéktelen. Egy harmonium teljesen jó karban, eladó. Bővebbet Qalló Mária állami tanítónő Dombó­vár, Doabó Pál-utca nyújt. 1—2

Next

/
Thumbnails
Contents