Harangszó, 1922

1922-01-22 / 4. szám

38 HARANGSZÓ. 1922. január 22. nem is imádkozni mennek. A farizeus azért megy és mégis azt mutatja fel rajt az Úr Jézus, ki nem tagja Isten Országának. Pe­dig nem világi kérdésekkel jön fárasztani Istent. Hálával áldoz, templomon kívül is végez kegyes cselekedetet, bizonyos bűnük­től szabadabb, mint mások. De ez mind nem elég. Sőt, nemcsak elégtelenné, de alkalmatlanná teszik Isten Országára, mert abban ad hálát, amit ő tett maga erejével Istenért, mielőtt hálát adott volna abban, amit Isten tett ő érte. Jan. 24. Lukács 18. íe—u. Miben külön­bözik legjobban a publikánus a másik imádkozótói ? Nem a szerénységben. A publikánus is el van telve magával, de az ő maga bűnösségével, nem egyebekével. A vámszedőnek is az jut eszébe Isten előtt, amiket elkövetett, de nem egyebeket felül­múlva, hanem Isten szentségei megrontva. És pedig ezzel lesz ő, a templomban hátra­szoruló, kiszemelt alakja Isten Országának. Jan. 25. Lukács 15 . n—£«. Tisztázd ma azt a kérdést, vájjon igazán vágyódsz-e Isten Országába. Ha nincs benned a vágy, kérd annak Urától, hogy felébredjen, csu­dálatosán, mint a tékozló fiúban. És ne félj semmit! Isten Országából nem zár ki, ha még oly bűnös volt is előéleted s ki­etlen, merev eddig a szived. De jól meg­érts I Nem elég nyafogni a bűneid felett. El kell fogadnod a magad méltatlanságá­nak felejthetetlen _ érzése mellett gyermek­ként Istennek az Úr Jézus szerint való ural­mát. Isten Országába csak egy kapu visz. A szoros. Polgárainak ezen kell bemenni. Ma van Pál fordulása. Bár egy lélek meg­ragadná az alkalmat valahol ez országban még ma. Jan. 25. Lukács 15.25—aa. Csak hatá­rozott megtérés szerzi meg a polgárjogot Isten Országához. De mi foszt meg tőle? Nézz rá a tékozló fiú bátyjára. Nem ha­sonlít a farizeushoz? Aki a maga jóságát, megkülönböztetett életét, különös szolgá­latait, érdemeit hurcolja magával Isten mel­lett élve, s akinél hiányzik a mentő szere­tet s nem tud örülni, hogy bárki bármilyen múlt után megtér, az — ha volt is már benne — kiesik az Isten Országából. Jan. 27. Lukács 10.sn—az. Aki egyszer beletért, arra nézve nincs határa az Isten Országának. Viszi magával mindenüvé az igazgyöngyöt. Annak az uralma alatt, Aki­nek szeretete bele se fért egy szívbe, csak olyanok lehetnek, akiknek állandóan s min­denkivel szemben tele van a szivük szere­tettel. Nemcsak megtérőhöz, hanem a leg­keményebb szívükhöz is, nemcsak lélek­mentő, de mindenben segíteni kész szere­tettel. Am minden segítőszeretet alkalmat keres a mentöszeretethez. Hogy a mi sze­retetünk felett megismerjék a nagy Sama- ritánusnak„szeretetét, Aki bűntépte sebe­inkbe az Ő drága vérét önti. Jan. 28. Lukács 16.1—2. Nem mutat be itt az Úr Jézus kész alakokat Isten Országa polgáraiból, de egész világos, hogy Isten Országa Urának ők nem napszámos mun­kásai, hanem sáfárai. A sáfárra ura rábíz sok mindent, hagyja őt dolgozni, keres­kedni, termelni egész szabadon. Egyszer azonban a sáfárnak számot kell adni min­denről. Arról is, amit odaadott az Isten Országa szántóföldjéért, arról is, amit ka­pott vele. Hogy fogsz számot adni? Arról is, amin megvehetted volna, de nem vetted meg a drágagyöngyöt! Jan. 29. Lukács 16.3— 9, Senki sem gondolná, hogy az Isten Országában való megmaradáshoz okosság is kell. Ez a pél­dázat arra int. Legyünk tisztába azzal, amit nem tudunk. Azzal ne foglalkozzunk. De amibe el vagyunk híva, abban minden élet­revalóságunk, leleményességünk, tehetsé­günk, időnk, pénzünk, dolgozó és beszélő képességünk szerint szolgáljuk Isten Or­szágát. Hogy tudják teljes készlettel, ügyes­kedésekkel mindennek kihasználásával szol­gálni e világ fiai a Sátán birodalmát! Csak egyet kérdek. Felhasználod-e a szobád fa­lára való képeket arra, hogy az Isten Or­szága szellőjét fuvalják naponként feléd? HETI KRÓNIKA. NimniiiMMiiiimiiniiiiiiiiiniiiiiimiiHMimiiiiiiniiiuniitiia A politika eseményei. Ex lex, obstruk- ció gyűlölködés az egész vonalon: ez a helyzet képe. A kisgazdapárt bizalommal, a keresztény egyesülés pártja idegességgel tekint a miniszterelnök tervei elé. Közben új legitimista párt alakult keresztény föld- mives és polgári párt címen Friedrich és Andrássy gróffal az élén. Politikai körök­ben nagy hullámokat vert fel Rassay-nak az indemnitás vitájában tett kijelentése, hogy kivételes hatalom esetén ő magát a külföld oltalma alá helyezi. Egy vasi kép­viselő, Lingaucr 8 órán keresztül kibeszélte az ülést. Három felkőszőntő. A soproni diadal- ünnep egy kedves mozzanatja játszódott le a díszebéden, melyen a kormány, az egyházak, vármegyék, városok képviselői és nagy számú közönség vett részt. Dr. Zergényi Jenő egyházmegyei felügyelő s a soproni gyülekezet felügyelője pohárkö­szöntőben üdvözölte Fetser róni. kath. me­gyéspüspököt, majd rögtön utána dr. Mcisz- ner Ernő a katholikus mozgalmak egyik vezérembere pohárköszöntőben méltatta Kapi dunántúli püspök munkálkodását. Felszólalt Kapi Béla püspök is, ki élénk helyesléssel fogadott beszédében azt a ke­resztyén irányzatot sürgette, melyet nem a politika, hanem a lelki meggyőződés te­remt meg. Sopron magyar kézen maradásával Nyugatmagyarországnak ez a határmenti városa a magyar kultúrának és vele a magyar közgazdasági életnek még az eddig valónál is értékesebb és fontosabb végvára lett. Mindent el kell tehát követni, hogy Sopron nemzeti hivatásának meg is tudjon felelni. Ebben az értelemben foglalt állást a soproni kereskedelmi és iparkamara is, mely szintén az elmúlt nyáron az osztrák jnegszállás veszedelme elől kénytelen volt Szombathelyre menekülni, e napokban újból Sopronban tartotta meg első ülését. A megélhetés drágulása. A háború kitörése óta nálunk a megélhetés drágulása több mint hatvanszoros. Ezt mutatja Dal­noki Kováts Jenőnek, az Országos Ipar­egyesület titkárának a drágulás jelzőszá­mait tartalmazó legutolsó összeállítása. Részletezve az általános drágulást, látjuk, hogy az élelmiszerek 68-szoros, a ruházati cikkek 121-s/.eres, a vegyes kiadások pedig 42-4-szeres drágulást értek el. Legkevésbé, alig tizenhétszeresre drágult a lakás, ami­nek az a magyarázata, hogy itt még nincs helyreállítva a szabadforgalom. Ha az el­múlt 1921-es évben nézzük a megélhetés alakulását, akkor megállapíthatjuk, hogy januártól egész májusig állandóan csökken­tek az árak és május végén a megélhetés már 28'5 százalékkal olcsóbb volt, mint 1920. végén. Ez a magyar korona emelke­désének é9 az olcsósági hullámnak az ideje volt. Ettől kezdve ismét fokozódott a drá­gaság és novemberben érte el a csúcs­pontját, amikor 1920. végéhez viszonyítva, 36 százalékkal drágább volt a megélhetés. A drágulással a különböző jövedelmi kate­góriák közül legjobban a munkabérek és legkevésbé a hivatalnoki f zetések tartottak lépést. Érdekes, hogy a testimunkás, aki életszínvonalában csak harminc százalékkal sülyedt a háború alatt, a múlt év júniusá­ban elérte a kereseti lehetőségek szerint a békebeli életszínvonalát. A törvénytelen gyermek atyai elis­merése. Többször előfordult, hogy a ter­mészetes atya házasságon kívül született gyermekének anyjával házasságot kütött és a gyermeket sajátjának elismerte ugyan, de az elismerés a természetes atya halála folytán nem történt meg olyan formában, hogy az utólagos házassággal való törvé- nyesítés ténye a gyermek születési anya­könyvébe följegyezhető lett volna. Egy most kelt miniszteri rendelet arról gondoskodik, hogy a bíróság rövid, nem peres eljárás utján az atyai elismerés megtörténtét meg­állapítsa és a gyermek születési anyaköny­vébe följegyezzék. A trianoni békén a második rés ha­sadt : a határmegállapitó-bizottság huszon­nyolc községet visszacsatolt Magyaror­szághoz. Amikor ujjongó szívvel könyvel­jük el ezt a töredékeredményt, lehetetlen meg nem emlékezni azokról, akik a vissza­csatolás mozgatói voltak: a vendekről. Ez a nép, mely ősi idők óta magyar impérium alatt élt, megtartotta nyelvét, szokásait, népviseletét. Megtartotta jellemét, lelkét; a magyar uralom nem nyúlt hitéhez, érzés­világához. Az osztrák viszonyokra fölötte jei- jemző az a fogadtatás, amelyben Gürtler pénzügyminiszter részéről egy egyetemi tanárokból, tudományos és művészeti tes­tületek kiváló képviselőiből álló küldöttsé­get részesített A küldöttség a gobelinek elzálogosítása ellen kívánt nyilatkozni, a miniszter azonban a szónokát kurtán félbe­szakította és kijelentette, hogy ebben a dologban nem engedi magát szándékaitól eltérittetni. A fogadtatás elején sértően kér- dezde: Kik önök? A végen pedig ezeket mondotta: Ha az agitáció következtében a külföldi hitelakció megreked, az utcát fo­gom mozgósítani az agitátorok ellen 1 A francia kormányváltság bomlasztó hatásáról, amitől Angliában, Olaszország­ban és Németországban egyaránt félnek az emberek, ez ideig csak Ízelítőt kap'unk. A cannesi konferencia Briand bukásának hírére a levegőbe röpült és ma már abból a talán több száz főnyi társaságból, amely a konferenciát alkotta’ senki sincs többé Cannesban. A jóvátételi bizottság, amely így magára maradt, még gyorsan talált va­lami megoldást s megmentette a helyzetet a Németországnak engedélyezett ideiglenes moratóriummal. Briand bukásának legelső hasznát tehát nem a franciák, hanem a németek húzták. A tüdövész pusztítása. Az Országos Közegészségügyi Egyesületben Parascin József dr., a székesfehérvári középponti tüdöbeteggondozó igazgatóföorvosa előa­dást tartott a tuberkulózis ellen való küz­delem újabb irányelveiről. Statisztikai ada­tokkal bizonyította, hogy a legutóbbi hét esztendő folyamán a tuberkulózisnak olyan rettenetes pusztításai tapasztalhztók, ami­lyenre csak 30—40 évvel ezelőtt volt példa. Amig Budapesten 1914-ben naponkint hét

Next

/
Thumbnails
Contents