Harangszó, 1922

1922-10-29 / 44. szám

isiia/ittü

X

III. évfolyam.

1922. Oktober 29.

44. szám.

Alapított»:

KAPI BÉLA

1910-ben. Laptulajdonos:

a Dnnántúll LaUier-SzövetsÉo.

Kéziratok Lovászpatonéra (Veszprémmegye), előfizetési díjak, reklámidők a HARANGSZÓ kiadóhiva- tatának Szentgotthárdra (Vasvármegye) küldendők. Előfizetést elfogad minden evang. lelkész és tanító.

MeoJelenik minden vasárnap.

Szerkesztő-kiadóhivatal:

SZENTGOTTHÄRD,

Vasvármegye.

A „HABANGSZÓ“ előfizető* I ára:

negyedévre 120 korona. Luther-Szöretégl tagoknak 10°/o-os kedvezmény. Amerikába küldve előfizetési ára egész évre 1 dollár. Egyes szám ára 0 korona.

SZERKESZTIK:

SZALAY MIHÁLY, NÉMETH KÁROLY, CZIPOTT GÉZA.

A „Harangszó* terjesztésére befolyt adományokból Hzórványban lakó hiveink| nek ingyenpéldányokat küldünk.

Vagyunk — leszünk.

YagyunR fáklya, amely liszla fénnyel A bűn hemályál peri széjjel;

YagyunR széni álmeR álmedéja,

Uj szellem báler lebegéja; MárlirhamoaR RiRell oelése,

§zenl lelReR újra éledése;

Töretlen ere esi daccal,

Yiseloe sersunR búsul! harccal; Napszámesi egy árca népneR,

Amelyen egyre sebei lépnefi,

De napja elé új RereRnaR ReményeinR nígan lebegnaR.

YagyunR szabadság hősi lelRe,

S bár légiéi széjjel perce:

EgyenRéní hes, Remény és ReneR,

RiRben merész, daces szíp clebeg.

YagyunR |arceseR Rüzdpe népleien,

EszméR lusáján $ullpa pérlelenl

E farces sereg §adi népe Gutter és Rálpin magyar pére!

YellunR és leszünR néppel pagy néolelen, Eszme pagyunR ’s ez ereR ’s péglelen.

Kutas Kálmán.

Dunántúl reformációja.

n

Dunántúli egyházkerületünk tulaj- ! donképen most üli a négyszáz éves I jubileumot. A legkorábbi hiteles adat, mely itt a lutheri reformáció kezdetét mutatja, 1522-ból és Sopronból való. Ebben más városok is alig előzték meg.

Főid- és néprajzilag változatos nagy terület az, mely eleitől fogva vagy csak átmenetileg is ide tartozott. Régebben a mosoni gyülekezeteket is egészen Köpcsényig a dunántúli püspök vizitálta s Győr, Komárom és Fejér megyéktől délfelé még a Dráván túl is Horvát- és Szlavon- ország innen nyerte reformátorait. I Nagy zsoltárosunk, Sztáray Mihály szláv nyelven is hirdette az igét.- Magyar ajkú híveink itt voltak ; legnagyobb számmal. Még Orosháza ■ tekintélyes gyülekezetét is dunántúli települők (Zombárói, Tolnából valók) alapították. A Rábaköz, Répcemellék | és Kemenesalja tiszta magyar népe

Irta: Payr Sándor.

Luther reformációjában találta meg a maga igaz keresztyénségét. Nagy viharokat átélt gyülekezeteink itt mai napig is hívek maradtak Lutherhez. Őket a kálvinizmus erős áramlata sem tudta elhódítani. Erős bizonyíték ez azok ellen, akik szerint csak a kálvinista az igaz »magyar vallás«. (Ezt különben Pokoly József, a debreceni tudós sem hagyta jóvá.) De vannak Dunántúlnak német, tót és vend ajkú hívei is. A török elől ide menekült horvátok minden kényszerítés nélkül magyarosodtak meg. Az üldözött stájer és osztrák protestánsok közül is sokan menekültek hozzánk.

Ismert nevű dunántúli reformátoraink mellett sok az ismeretlen is. Szépen mondja Révész: >A mi hőseink jeltelen sírokban nyugosznak, alakjaik talán végképen elenyésztek, mint a felhő, mely villámait, záporát kiontván, maga semmivé lesz, de

hatását s emlékét a megáztatott föld s a megtisztított lég hirdeti«. Forrásaink a XVI. századból igen hiányosak. Sok helyen csak a későbbiekből lehet következtetni visszafelé. De azért mind több személy- és helynév bukkan elő a hozzá fűződő eseményekkel. Ma már sokkal ismertebb a munka- mező, mint akár csak 30—40 évvel ezelőtt.

Dévay, Sylvester és Abádi Sárvá- rott kezdte a munkát, de itt tanított Makarius Pesti József is, Nádasdy gyámfiának nevelője. S nyomukba lépett Szegedi Máté, az első dunántúli püspök. Csepregen Deberhegyi Fabricius Gáspár az első ismert tanító és Sólya Máté a lelkész, akit Rusa Imre és a szenvedélyes Reczés János követ. Pápán Gizdavics Péter az első lutheránus tanító s követi őt Bálint pap, Huszár Gál és Sztáray. Huszár előbb már Magyar- óvárott, Győrött és Komáromban is