Harangszó, 1922

1922-09-24 / 39. szám

302 HARANQSZO. 1922. szeptember 24 MAGYAR GAZDA. Az esőzés és a mezőgazdaság. A szeptemberi esőzéseknek legna­gyobb jelentősége a jövő esztendő ter­mésére van. Áz eddigi szárazság a szántási és vetési munkák megkezdését legtöbb helyütt úgyszólván lehetetlenné tette, mert a kiszáradt, kőkemény föld az ekét be sem vette, vagy ahol a legnagyobb erőfeszítéssel tudtak ugyan dolgozni, ott sem sok köszönet volt benne s a talaj megművelése hiányos maradt. Most azonban, amikor a föld jól megázhatott, könnyebb és jobb munkát lehet végezni benne, az el­vetendő ősziek magvai azonnal meg­találják a kellő nedvességet és a csí­rázás egyéb fontos kellékeit a talaj­ban s hamarabb kikelvén, jól bokro- sodva és megerősödve mennek majd bele az e^övő télbe. Az elmúlt két esztendőben úgyis az volt a baj, hogy az őszi szárazság miatt mind a szán­tási, mind a vetési munkálatok na­gyon elmaradtak, vagy csak nagyon tökéletlenül végeztettek s ezeknek a kedvezőtlen körülményeknek nem cse­kély szerepük volt abban, hogy ter­méseredményeink olyan gyengén ala­kultak Egy régi gazdamondás szerint »az őszi jó szántás fél trágyázással felér* ; ennek a lehetősége pedig most adva van. K< is használják ezt a mi serény és dolgos gazdáink bizonnyal s joggal nézhetünk bizakodással, több reménnyel a jövő esztendő elébe. Árucsereforgalom a gazdák között. A Magyar Gazdaszövetség üzemi osztályt állított föl s azt a célt tűzte maga elé, hogy a gazdáknak egymásközötti árucsereforgalmát elő­mozdítsa. Ez akciónak nagy jelentő­sége éppen most mutatkozik a na- gyobbmérvü takarmányhiány folytán. Igen sok gazda lesz kénytelen takar­mányt vásárolni s nyilvánvaló, hogy sokkal előnyösebben jut hozzá úgy, ha azt közvetlenül termelő gazda­társától szerzi be olyan áruért, amely­ből viszont neki van fölöslege. A Duna Tiszaközi Mezőgazdasági Ka­mara ezért fö'hívja a gazdákat, hogy akinek bármiféle eladó cikkük van, a Magyar Gazdaszövetség üz%mi osztályánál (Budapest. IX, Üllői út 25.) a készletek és árak pontos fel­tüntetésével közöljék, viszont írják meg azt is, hogy milyen más cikkekre volna szükségük, például fa, stb. Lépjenek az üzemi osztállyal érint­kezésbe azok a gazdák is, akiknek takarmányra van szükségük de egyéb eladó cikkekkel rendelkeznek, ame­lyeket mintegy csereképpen takar­mányért átadni hajlandók volnának. * Gabonaárak. Hivatalos árfolyamok: 76 kg,-os tisza- vidéki búza 10.000—10.100, egyéb 10 000— 10.050, 73 kg.-os tiszavidéki 10.100-10.200, egyéb 10.100-10150, rozs 7250—7450, takarmányrépa 6800—7050, sörárpa 7200— 7300, zab 6800-6900, repce 15.500—16.500, korpa 5000—5100. HETI KRÓNIKA. A nemzetgyűlés elfogadta a vagyon- váltság kedvezményes lerovásáról és a va­lutaüzérkedés megbüntetéséről szóló tör­vényjavaslatokat. Nagyatádi Szabó egy interpellációra adott válaszában kijelentette, hogy a kor­mány minden lehetőt elkövet a borkivitel érdekében és biztosította annak zavartalan folytatását. A népszövetségi közgyűlés egyhangú határozattal Magyarország felvétele mellett döntött. Nyomban meg is hívták gróf Bánffy Miklóst az ülésre, kit, mikor a terembe lépett, az egész közgyűlés viharos tapssal üdvözölte. Ausztriában élő emigránsok halállal fenyegetik a kormányzót. Hock János volt kőbányai róm. kath. plébános újságcikkben figyelmeztette a kisántántot, hogy Magyar- országon katonai szervezkedés folyik — ugyanakkor, amikor a csehek és a szerbek a korridor megvalósítására, a Magyaror­szágot fojtogató gyűrű bezárására készül­tek. Hock János tálcán vitte eléjük az ür­ügyet, melyet hazájával szemben erőszakos fellépésre felhasználhatnának. Németországban is veszedelmesen nő a drágaság. A Ruhr-vidéki bányákban a lakosság és a rendőrség között egy drága­ság elleni büntetés alkalmából összeütkö­zésre került a sor. A birodalmi iparos­szövetség a kormánytól védelmet kért az állandó kommunista-izgatás ellen A török győzelem alkalmából egész Indiában győzelmi ünnepséget rendeztek s hálaimákat mondottak. Londonban igen izgatott a hangulat. Mindenki meg van győződve arról, hogy a brit birodalom keleten háborúra készü­lődik. Anglia fegyverrel akarja megvédeni a Dardanellákat. A brit kormány akciójába igyekszik bevonni a balkáni államokat. Franciaország nem helyesli az angolok magatartását. Szolid kivitelű VAS- ÉS RÉZ-BUTOROK, SPDRONY ÁGYBETÉTEK beszerezhetők a gyártónál Ernst János Győr, Arany János utca 18. Telefon 732. Műhely Wennesz Jenő ut 55. Telefon 82. EGYHÁZI ÉLET. A budapesti és vidéki könyvnyomdái szakmunkásoknak az eddig élvezett bér és pótlékok után újabb 25°/o pótlék kifizetését rendelték el. Báró Solymossy Lajos lemondott. Mint megbízható forrásból értesülünk, báró Solymossy Lajos egyetemes felügyelő le­mondott. Alapítvány. Báró Radvánszky Albert egyetemes gyámintézeti elnök, az egyete­mes gyámintézetnél 10.000 koronás alapít­ványt tett. Áldozatkész lélek. Kutassy Kálmán nagykereskedő a nagykanizsai ev. gyüle­kezetnél a folyó szükségletek fedezésére 50.000 koronát adományozott. A gyámintézet köréből. Az egyetemes gvámintézet ez évi nagy szeretetadományát 37.000 koronát Gödöllő kapta. Kis szeretet- adományban, 3000 —3000 korona segélyben részesültek: Makó, Szécsény, Veszprém, Sátoraljaújhely. A meszleni és acsádi gyülekezetek a Harangszóért. Körülbelül két hónappal ezelőtt értesült a fenti egyházközségek ve­zetősége azokról a súlyos anyagi bajokról, melyekkel a nagy drágaság folytán egyet­len és a hitélet ápolásánál, az egyházsze­retet elmélyítésénél nélkülözhetetlen vallá­sos néplapunk, a Harangszó küzd. Már akkor megfogamzott bennük a gondolat s azóta érlelődött és a hívek körében is ér­lelték, hogy hathatós segélyt kell nyujta- niok egyrészt hogy sajtóügyünkön valóban segítsenek, másrészt hogy a többi nagyobb gyülekezeteinket is megmozdítsák s hasonló eljárásra késztessék. A jószándék tetté lett és az acsádi leányegyház 155 kgr. búzát, a meszleni anyaegyház pedig 110 kgr. bú­zát, 77 kgr. rozsot, 46 kgr. zabot, tehát összesen közei négy métermázsa gabonát ajándékozott lapunknak. Vajha ez az áldo­zatkészség egyházközségeink körében min­denütt követésre találna és így a kimond­hatatlanul fontos evangélikus sajtó ügye kedvező megoldást nyerne. A pécsi Evang. Társaság szeptember 10-én tartott tisztújító közgyűlésén elhatá­rozta, hogy evang. egyházunk nagyjairól sorozatos előadásokat rendez. Az első ily előadást Petőfi emlékének szenteli. A köz­gyűlés a templomlátogatók használatára 20 drb uj énekeskönyyet rendelt; a megjelen­tek erre a célra a gyűlésen 4000 koronát adtak össze. Krámer Fülöp volt állami ta­nító és gyülekezeti kántor félévi kántori tiszteletdíját ajánlotta fel. A gyülekezeti énekkar vezetésére Zupancsics V. zenetanár vállalkozott. Dr. Vámos Artur vezetésével zenekar is alakult. Az Ev. Társaság össze­jöveteleit minden héten pénteken este tartja. A Luther-Társaság 1922. évi október hó 1-én délután 4 órakor Salgótarjánban a gyülekezet félszázados örömünnepével kapcsolatban közgyűlést tart, melyre a LutherTársaság tagjait tisztelettel meg­hívja. — Az ünnep és gyűlés sorrendje: Szeptember 30-án este 8 órakor vallá­sos és hazafias ünnep, amelyen B. Rad­vánszky Albert megnyitó beszédet mond, Kapi Béla előadást tart. Okt. 1-én délelőtt 10 órakor istentisztelet, amelyen az oltári szolgálatot Kiss István dunáninneni püspök­helyettes végzi, az egyházi beszédet pedig D. Kovács Sándor tartja. Istentisztelen után az egyházközség diszközgyülése a templom­ban. Délután 1 órakor közebéd. Délután

Next

/
Thumbnails
Contents