Harangszó, 1922
1922-09-17 / 38. szám
294 HARANQSZO 1922. szeptember 17 de itt van a biblia első esete, mikor valaki egy bizonyos kérdésben rendszeresen keresi Isten akaratát Nagy horderejű kérdéseinknél — nem hogy nehézzé, de bizonyos feltételektől teszi függővé Isten az Ő akaratát. A legkevesebb az, hogy tehetjük magunknak ezt a kérdést: mi itt Isten akarata ? A további lépés: megkérdezni ezt imádságban Tőle. így indul Eliézer is s azzal végzi a felderítő munkát, hogy utána nyugodtan várja Istentől a feleletet. Szept. 20. Birák 6.33—40. Már Eliézer is élt valami jelkéréssel Isten akaratú tu- dakolásánál. Gedeon azonban nem kéznél fekvő, természetes jelet, hanem olyat kér, melyet Isten természeti csoda nélkül nem teljesíthetett. S hogy mégis teljesíti, az nem írható egészen Gedeon javára, akiből az egész folyamat alatt hiányzik az az imádkozó magatartás, mely Eliézertől oly jól eltanulható. Azért is kell olyan feltűnően s duplán is kérni a jelt. Isten nagyon rajta van, hogy meggyőzzön valakit akarata felől, kivált, ha olyan ügyről van szó, melyet Ő kezdeményez, s melyben neki is nagy érdekei forognak kockán.. Szept 21. IV. Mózes 22.7—ss. Mi minden nem kerül Isten akaratának megkérdezése alá! A baj mégsem az, hogy egy át- kozás felöl kérdi meg Ót Bálám, hanem az, hogy az Istennek egyszer egész világosan megtudod akaratát, emberi befolyásra újból kész vizsgálat alá venni. Milyen lelki homály száll emiatt szemére. Nagyon vigyázni kell ép azoknak, akik már világosságot kaptak Isten akaratához. Úgy elhomályosulhat a szem, akkora vakság jöhet rájuk ismét, ha elkezdenek csak egyben is ingadozni 1 Kivált, ha megjelenik a láthatáron az ezüst és arany, hogy megfertőzze varázsával azokat, akikre csak Isten akarata lehet varázserejü. Szept. 22. Cselekedetek 1. 15—so. Itt már sokkal megszenteltebb módon folyik Isten akaratának keresése. Álmok, jel kérések helyett, imádkozások mellett előtérbe lép az Isten igéje. Ez Isten akaratához a legbiztosabb felderítő szerünk. Hiába kérték volna az apostolok, hogy kit válasszanak utódul, ha Isten nem hagyhatta volna jóvá, hogy valaki megválasztassék. Óh mennyire megkönnyíti Isten akaratának felismerését, aki végig vizsgálja kérdését Isten igéjének ráülő tükreiben. Szept. 23. Cselek. 9.1— b. Megtérésének döntő pillanataiban, mit jelenthetett Saul ajkán az a nagy kérdés! Várnánk, hogy valami nagyszabású felelet hangzik rá s ehelyett kapunk egy jelentéktelennek látszó utasítást. Ne jöjj zavarba. Lehet aztán az is, hogy az Úr nem mond el mindent te- néked, hanem elküld valakihez, akinek már sok mindenben s épen rádvonatkozólag is megjelentette akaratát. Óh kész vagy-e figyelni emberekre, akik által felismertetheti Isten valamiben neked elkészített drága akaratát. Szept. 24. Kolosse 1.9—20. Nincs biztos recept Isten akaratának felismerésére. Lehet nagy előhaladásunk, lehet, hogy már nem kell szenvednünk Isten akarata félreismerésén, de senki sem bizakodhatik el egy biztosnak vélt módszeren. Egy azonban egészen bizonyos. Isten akaratának felismeréséhez, nem mély ítélő tehetség, hanem a betöltése után való sóvárgó vágy szükséges képessé reá még ez sem tesz, hanem csak az, hogy egészen hozzátapadunk szivünkkel, karunkkal, szemünkkel, ajkunkkal Ahhoz, aki legjobban ismerte isten akaratát. MAGYAR GAZDA. Az őszi búza vetéséről. Az őszi búza vetésének ideje szeptember és október 30-a között van, bár némely vidéken már augusztusban megkezdik vetését, nem ritkán pedig sok helyen még november 1-je után is vetnek. Sem a nagyon korai, sem a nagyon késői vetés nem célszerű. A nagyon korai vetés azért nem, mert a csikoshátu buza- légy s egyéb rovarok kárt tehetnek benne, a nagyon késői azért nem, mert a búza bár tavasszal is bokrosodik, de késői vetése esetén hiányos marad bokrosodása. Legjobb tehát vetési idejét szeptember második felére, vagy október első felére tenni — ha természetesen az időjárás megengedi — mert ezen időszakban való vetéstől várhatunk legjobb eredményt. A búza termésének nagyságára azonban nemcsak a vetési idő, hanem sok egyéb körülmény is befolyással van. így nevezetesen a talaj niegmívelése, trágyá- zottsága, a vetőmag megválasztása, csává- zása s az elvetés módja. A talaj megnövelésénél legfontosabb dolog az, hogy a talajt vetés előtt apróra műveljük el. A porhanyó talaj egyrészt mindig több nedvességet tartalmaz, mint a göröngyös, a nedvesség pedig igen nagy befolyással van a csírázásra és a növény fejlődésére. A talaj elaprózásánál fontos szerepet játszik a borona, esetleg a henger is, tehát addig kell boronálnunk, hengeriiz- nünk és ismét boronálnunk, míg a talaj felülete kellőleg elaprózódott. A henger munkája azonban soha se maradjon utoljára, mert a hengerrel tömitett, megnyomott talaj sok vizet párologtat el, hamar kiszárad, azért legutolsó munkának mindig a borongásnak kell lennie. A talaj trágyaerejét illetőleg tudjuk azt, hogy búza alá nem szabad és nem is szokás istállótrágyát adni, mert attól megdől, megrothad. A trágyát tehát mindig az elő- veteménynek kell adni. Ha azonban az elő- vetemény, ami nálunk rendszerint kapásnövény, nem kapott volna elegendő ineny- nyiségü trágyát, úgy buzavetésünkre közvetlen csak műtrágyát és pedig superfosz- fátot alkalmazhatunk. Különös go dot kell azután a vetőmag megválasztására fordítani. Csak tiszta, nagy- szemű magot használjunk vetésre, mely 2%-os kékgálic oldattal kell megcsiráznunk, azután megszárítanunk, s csak azután vetésre használnunk. Géppel vetni mindig célszerűbb, mint kézzel, mert a gép nemcsak sok magot megtakarít, hanem a magokat egyenlő mélyen rakja le, s annak egyenlő kelését és fejlődését biztosítja. A gép után sohasem szabad hengerezni, hanem mindig csak boronálni. Ha az elmondottakat szem előtt tartja a gazda és végrehajtja, úgy megtett mindent arra nézve, hogy a jövőre nagyobb termésátlaga legyen. * Hivatalos árfolyamok: Búza tiszavidéki 76 kg-os 7825-»-7875, egyéb 7800-7850, tiszavidéki 78 kg.-os 7900—8000, egyéb 7850—7950, rozs új 5800— 5900 takarmány- árpa őszi 6400— 6500, sörárpa 6800—7200, zab 6300—6500, repce 13500—14500, korpa 4700-4800, tengeri 8200-8400. HETI KRÓNIKA. A magyar nemzetgyűlésen az adójavaslatot tárgyalták. Igen figyelemre méltó beszédet mondott ez alkalommal báró Prónay György. Hangoztatta, hogy a háborús vagyonok fokozottabb megadóztatása szükséges. Az összes adójavaslatok között legsúlyosabbnak a házadójavaslatot tartja. A minisztertanács elfogadta a földreform gyorsításának tervezetét. Az adójavaslatok után megkezdődik a nemzetgyűlés 6 heti szünete. Szünet után a főrendiház reformjának tárgyalására kerül a sor, majd azt követi a közigazgatási reform. A genfi népszövetségen a kisántánt és sajtója mindent elkövet, hogy Magyar- országnak a népszövetségbe való felvétele elé akadályokat gördítsen. Úgy hírlik azonban, hogy Magyarországot mégis fel fogják venni a népszövetségbe. A görög—török háborúnak úgy látszik vege szakad a törököknek óriási győzelmével. A tripoliszi háború óta, tehát 10 éve, bámulatos szívóssággal és hősiességgel küzdő törökök úgyszólván teljesen széjjel szórták Szmirna körül a görög hadsereget. A görög diplomácia fegyverszünet megkötésén fáradozik. Ausztriát pénzügyi és katonai ellenőrzés alá kívánja helyezni a népszövetség. Egyébként Seypel kancellár még mindig azon fáradozik, hogy nagyobb összegű nemzetközi kölcsönt kapjon Ausztria számára. Németország a belga jóvátétéli összeget nehéz gazdasági helyzetére való tekintettel nem készpénzben, hanem 6 hónapos lejáratú váltókkal egyenlíti ki. EGYHÁZI ÉLET. Berzsenyi Jenő dr. egyházkerületi felügyelő lemondott. Kor és betegség által megrokkanva búcsúzik az egyházkerületi felügyelői széktől a dunántúli egyházkerület apostoli lelkületű felügyelője: dr. Berzsenyi Jenő, ki míg erői engedték, díszes méltóságában mindig a kötelesség, a munka, az isteni elhívás embere volt. Találóan mondja róla elnöktársa, Kapi Béla püspök ezidei püspöki jelentésében: élete nem csillogás, hanem embereknek használás és Istennek szolgálás. Amint a csillogás külsőséges munka vagy szereplés felett megmarad a leiekből fakadt és lélekért való csendes munkálkodás, úgy Berzsenyi jenő felügyelő működésének igaz emléke megmarad egyházunkban és százezrek szivében. Áldjuk öt azért, amit szívéből, egyéniségéből, munkaerejéből nekünk adott. A bányai egyházkerület szeptember 7-én tartotta rendes évi közgyűlését Budapesten. A gyűlést megelőzőleg istentisztelet volt a Deák-téri templomban, amelyen Kron Ferenc lelkész mondott beszédet. Az isten- tisztelet után az iskola termében az elnöki megnyitót 2sigmondy Jenő tartotta. Beszédében az ország gazdasági helyzetével foglalkozott és hangsúlyozta, hogy a békétől még messze vagyunk, mert a lelkek háborgása még nem szűnt meg. Az egyháznak, a lelkészeknek lesz a föladata, hogy a köz- erkölcsiség eredeti tiszta alapjára vissza
