Harangszó, 1922
1922-08-13 / 33. szám
1922. augusztns 13. RARANQSZÖ. 261 — Hát kit keres? — Én? — Nem is én. — Hát a fölmentöjárásbirót. — A felmentöt? — Nem is ám a büntetőt. Felmentést akarok én, kérem. E.9..3...EÄ. PÜL Karcolatok a hétről. Budapesten az elmúlt héten hatalmas tűzvész pusztított. Rengeteg érték pusztult el, majdnem annyi, a- mennyivel jóidőre segíteni lehetne n csőd szélén álló magyar középosztá lyon. A milliárd korona értéket meghaladó árukat a vörös kakas nyelte el és az ok — amint azt az eddigi tűzvizsgálat megállapította —gondatlanság volt. Egy eldobott égő cigarettavég vagy egy el nem oltott gyufaszál. Vétkes emberi könnyelműség, amelyért felelnie és bűnhődnie kell annak, aki elkövette. De. . . és ennél a »de« nél álljunk meg egy pillanatra. A tűzvizsgálat során megállapították azt is, hogy az elhamvadt raktárakban az elpusztult áruk — kevés kivétellel — úgynevezett dugáruk voltak. Olyan áruk, olyan cikkek, amelyeket a fogyasztó közönség elöl rejtettek el és halmoztak föl azok, akik a drágaság fokozásában, a vergődő munkásemberek életének megnehezítésében találják meg számításaikat. Egy könnyelmű, moggondo- latlan ember égő cigarettacsutkája lángra lobbantja a raktárakat és a piros lángoszlopok fénye mellett azt kell megtudnunk, hogy attól a milliárdnyi értéktől, amelyet a tűz emász tett föl, tulajdonkép nem is a tulajdonosokat fosztották meg, hanem minket, fogyasztókat és a mi számunkra nem a tüzeset alkalmával pusztult el az a rengeteg áru, hanem hetekkel, talán hónapokkal azelőtt. Akkor, amikor elvonták tőlünk, akkor, amikor hiába kilincseltünk üzleteik ajtajain, amikor azzal a rideg és kegyetlen számítással utasítottak el bennünket, hogy »most nincs, de legközelebb megérkezik külföldről*. A »külföld* a Pozsonyi-uton volt, a milliók itt változtak át milliárdokká és vétkes könnyelműség következtében hamvadtak rövid órák leforgása alatt — semmivé. Az, aki ezt az égő cigarettacsutkát elhajította, csak köny- nyelmü volt, meggondolatlan és ez bűnösségének megállapításánál minden törvények paragrafusainak alapján enyhítő körülmény. Gondatlanságból követett el bűnt, amiért felelni is fog. De nem lehet egyetlen enyhítő momentumot sem fölhozni azoknál, akik az elhamvadt árukat azon a pozsonyi-úti telepen elrejtették és fölhalmozták, akik megfontoltan és tudatosan követtek el bűnt akkor, amikor valamennyien, mindnyájan, akik egy huszonnégy órából álló napra elegendő áruval sem rendelkezünk,— dermedten és dideregve meredünk a sötét, félelmetes titkokat rejtegető holnap elébe. Bűnt követtek el a dolgozó, verejtékező emberekkel szemben, akik sem árut, de még abból a magyar koronából sem halmozhat föl elegendőt, amelyet — a pozsonyi-uti raktártulajdonos urak jóvoltából — 17 és félen jegyeztek Zürichben. És ezért felelniök kell nekik is. MAGYAR GAZDA. Az okszerű talajmüvelés. Az idei szárazság megmutatta azt, hogy a szárazság ellen többé-kevésbé lehet védekezni okszerű talajműveléssel. Azok a gazdák, akik gondosan művelték a talajt, akik földjüknek ápolásával biztosítottak a talaj nedvességének fönntartását, dacára a szárazságnak, jobb termést értek el, mint azok, akik nem adták meg a földnek azt a művelést, amit az megkíván. Legyen ez intő példa a jövőre nézve. A tarlóhántás kezd a gazdák körében elterjedni. Az Alföldön, ahol bizony néhány évvel ezelőtt nem nagyon gyakorolták, ma már igen sok helyen látható. Sok körülmény gátolhatja a gazdát az oly fontos tarlóhántásban, ezeknek ajánlatos, hogy a tarlót legalább tárcsázzák meg. A tárcsás borona, illetve porhanyító kitűnő munkát végez, különösen a könnyebb homokos talajon. Munkája az eke és a borona munkája között áll, mert a talajt porhanyitjá,* keveri és kismértékben meg is fordítja. Hátránya, hogy jó munkát csak akkor végez, ha a tarlót hossz, vagy kereszt irányban járatják meg vele. Számítanunk kell arra, hogy a szárazság nem egy esztendős lesz, hanem talán jövőre is vissza fog térni és így készülnünk kell arra. Eltekintve a szárazságság elleni védekezéstől a jó munka és a föld gondos ápolása mindig meghozza a gyümölcsét — jó termés alakjában. * A kettős termelés. A mai nehéz gazdasági viszonyok között fokozottabb mértékben szükséges a termelés emelése. A többiermelés elvét szolgálja a kettős termelés A régebbi időkben a kettős termeléssel főleg csak egyes nagyobb és belterjes üzernü gazdaságok foglalkoztak, de ma már számos kisgazda is van, különösen Pest vidékén, akik földjüket a gabona letakari- tása után gyorsabb fejlődésü takarmány- félével bevetették és sok helyen Pestmegyében ismét zöldelő vetéseket látni. A kettős termelésnek mind mezőgazdasági, mind közgazdasági szempontból igen nagy a jelentősége, mert ugyanarról a területről két hozamot ad. A kettős termelés csak ott alkalmazható., ahol a szükséges föltételek megvannak. Így a földet ily esetben különösen jól kell művelni és a kellő termő- erőben tartani, hogy az a kettős terhet, illetve hozamot megbirja. Ezenkívül bizonyos menuyiségü csapadékra is szüksége van az e célra szánt területnek. Ahol a kettős termelés lehetőségének elöföltételci megvannak, ott ne habozzék a gazda, hanem alkalmazza a kettős termelést és így egy évben ugyanarról a'földről két termést nyerhet. * Gabonaárak. Hivatalos árfolyamok : Búza tiszavidéki 76 kg-os 7025—7050, egyéb 7025—7000, tiszavidéki 79 kg-os 7125—7150, egyéb 7100—7125, rozs új 5150—5250, takarmány- árpa őszi 6000—6100, sörárpa 6100—6800, zab 6900—7100, repce 12500—13000, korpa 4100—4200, tengeri 7100—7300. Olvassuk a bibliát! Az imádkozás iskolájában. I. Aug. 14. Lukács 11 .í. „Tudsz-e imádkozni?“ Kis gyermekek büszkén, felnőttek sértődötten felelnek e kérdésre. „Hát hogyne tudnék ?„ — Pedig a kérdés nem az, hogy el tudsz-e mondani egy imádságot hanem azt, hogy tudsz-e beszélgetni Istennel. Tudod-e, hogy miket s hogyan kell megbeszélned Vele? Van-e közvetlen összeköttetésed Hozzá ? És azután : eredményesek-e imádkozásaid? Ha nem mondhatsz igen-t ez utolsó kérdésre, nem mondhatsz igen-t az elsőre sem. Akinek nem eredményesek, ne szégyeljen az beiratkozni az imádkozás iskolájába. Itt is embernyi emberek ülnek be padjaiba. Mennyi imádságot mondhattak már el, mégis tanulnunk kell — érzik — az imádkozást. Óh milyen jó az imádkozó- nak ma is, ha megérzi ezt és kis gyermek módján beiratkozik az imádkozás iskolájába ! Még pedig — épen Jézushoz! Aug. 15. Máté 6.5—6. Az imádkozás kérdései közt mihamar szóba jön, hogy hol? „A titkos kamrában“. Csendes, rej- telt helyen, hol jól tudom figyelmemet összpontosítani Arra, Akivel beszélek. Ha valaki telefonálni akar, be kell mennie a távbeszélő fülkébe, Imádkozásnál annál inkább szükség van erre, mert a kisértések csak úgy körülhemzsegik az imádkozót. Az, hogy templomban, vagy utcán, az első szobában vagy a hátulsóban imádkozzunk-e, másodrendű kérdés amellett, hogy mindig a titkos kamrából. Lehet, hogy nektek nincs is több szobátok egynél s ahhoz is igen-igen sokan vagytok, mégis imádkoznod kell. S akadály nincs is. Ha csak elfalazni nem hagytad a távbeszélő fülkék ajtóját. Aug. 16. Máté 18. ló-só. A belső szobába utasítva —, nem akart az Úr Jézus megfosztani a másokkal együtt való imádkozás mindvégig fontos és nélkülözhetetlen, de épen az Úr tanitottjai nem lehetnek imádkozók anélkül, hogy más imádkozók- kal együtt ne imádkozzanak. Vannak, akik azzal dicsekesznek, hogy nekik nem kell a gyülekezetben, egymagukban is eleget tudnak imádkozni. Élárulják magukat. A közös imádkozás nem óvoda a tudatlan
