Harangszó, 1922

1922-07-16 / 29. szám

1922. július 16 HARANGSZO 237 Júl. 19. I. Sámuel 19. í—is. Új harcban látjuk Dávidot. Góliáthnál sokkal félelme­tesebben kezd feltűnni élete harcterén — nem egy új fitis/.teus szörny, hanem saját népének királya. Nem vétett, sőt tett neki nem egyszer nagy szolgálatokat, mégis azért oly nagyon szívpróbáló a harc, mert olyan tör ellene, kivel szemben Dávidnak nem szabad támadni. Mindvégig csupán a védekezésre szoritkozhatik. Isten e harc­ban azt akarja megtapasztallatni, hogy a nagyhírű Dávid igazán mindenben Istenre támaszkodó életet folytat-e. Akinek vannak már nagysikerű tapasztalatai Istenről, azt beviszi Isten olyan tapasztalatokba, ahol elválik, vájjon úgy van-e szíve, mint ahogy az az első tapasztalatok fénycsillárja alatt csillogott. Júl. 20. I. Sámuel 21.i—22.2. Jónathán és Mikál, barát és feleség nevei mutatják, hogy Isten a maga részéről paizsolta Dávidot a nagy veszedelemben. Ö azonban lassan, de mindjobban kisiklik Isten kezé­ből és az, aki Góliáth-tal szemben a támadó harcot teljesen Istenre támaszkodva tudta lefolytatni, az a védelmi harcban egész tisztátalan eszközökhöz nyúl. Milyen tótá­gast áll körülötte minden. Oldalára kerül Góliáth kardja, szájába a szent Istennek szentelt kenyér, félelmében őrültnek kell tettetnie magát, s az, aki királyhoz való hűségét őrzi meg legjobban, elzüllött, elé­gedetlen s forradalmár szegénylegények haramia-főnöke lesz. Óh lehetnek mögötted nagy dolgok, mikben Isten szíve ragyogott az életed fölé s mégis most az életed felszínén bűnös szíved rút körvonalai sötét­lenek elő. Miért ? Mert felvetted a Góliáth kardját. Júl. 21. 1. Sámuel 25.1—31. Ki tudja, hányadszor köti fel már Góliáth kardját. Igaz, hogy most sem Saul ellen, de nem is a seregek urának nevéért, hanem a maga meggyalázott nevéért. Tombol benne a bosszú, fökép mert bűnére markol a gú­nyolódó szava. — A bűnös szív ilyen; akkor tombol legjobban, ha valaki épen rátapint. De milyen csodálatos 1 Isten állít elénk olyanokat is, akik nem markolnak, csak úgy szelíden intve mutatnak rá a bűneinkre. Itt kezd a sülyedésböl kiemel­kedni Dávid forró megtapasztalásával an­nak, hogy Isten paizsolja öt nemcsak Jonathánokon, hanem Abigaileken át is. Van-e te néked, akin keresztül intéseket juttathat Isten bűnös szivedhez. Óh, ez nélkülözhetetlen s Istenről annak új csodája van, aki megtapasztalhatta így is már. Júl. 22. I. Sámuel 26.1—25. Az a nap, melyen Góliáthot leverte, nem lehetett ra­gyogóbb annál, amelyen Dávid ezt a cso­dálatos harcot az alvó Saullal megvívta. Mert egy harcvívás volt, kisértés-győző, diadalmas harc az, ami az éjszaka csend­jében történt. Nem az, hogy milyen jó — lágy — szívű tud lenni, hanem hogy milyen erős az Úr kezében, — ez az a tapasztalat, ami felragyogott Dávid arcán; amit vilá- golni láttak azok is, akik vele, azok is, akik Saullal voltak. Ha valamiben rajta is állt, akkor ezen dőlt el, hogy fejét érint­hesse méltán a korona, s ha valami, akkor ez igazolja, hogy Dávid magtapasztalta az élő Isten szívét. Voltál-e te mar úgy, mint Dávid azon az éjszakán? Megtehetted volna, — de mégsem tetted I S másnap a győzelem fénye túlragyogta arcodon a reggeli fényt! Júl. 23. I. Sámuel 30.1—8. Új fegyver kerül Dávid védelmi felszerelésébe. Nem a Góliáth paizsa, hanem az imádkozásé. Új tapasztalatok vannak mögötte, hogy most már nem köti fel egyszerre a kardot, hanem elébb megkérdi Istent. Pedig most jogosabb a keserűsége, s a rabló sereg egyre távolabb fut, mégis nem sajnálja rá az időt. Kell neki ez a paizs, nem az ellenséggel szemben, — azt most támadni kell — hanem saját bűnös szive ellen. — Óh milyen jó annak, aki megtapasztalta már a Dávid tapasztalatát. Hogy mindenben I stent kérdezzük meg elébb, még ha mi magunktól is tudnánk a döntést I óh dupla vért van ebben a mi bűnös szívünk ellen, amelyet sokszor az az egy vértezet, hogy mi jót akarunk, — nem tud veszélytelenné tenni. I iOD^LOtt Hamvas József: Petőfi. A Petőfi Társaság a nagy költő szüle­tésének századik évfordulója alkal­mából könyvsorozatot ad ki s ebben a sorozatban jelent meg Hamvastól Petőfi verses életrajza. Az ilyen munka többnyire száraz és művészi - etlen szokott lenni; de Petőfi élete olyan változatos és gyorsan lepergő volt, Hamvas pedig olyan szépen és művésziesen tud versbe szedni, hogy végig leköti figyelmünket s úgy gyö­nyörködünk benne, mintha nem is verses életrajzot, hanem valódi köl­tői elbeszélést olvasnánk. Aki Petőfi életrajzát röviden és szépen megírva ismerni akarja, szerezze meg ezt a munkát. Kapható minden könyvkeres­kedésben. Ára: 50 korona. Népegészségügy. Rovatvezető: Dr. Kovácsics Sándor. A halottkémlés. A halottkémlés 1876. óta kötelező. Ahol községi, vagy körorvos van, ott az orvos végzi. Ahol helyben or­vos nincs, ott a község képesített halottkémet alkalmaz, vagy ha nincs vállalkozó, akkor a községi elöljáró­ság e célra kijelölt tagja látja el a halottkémi teendőket. E téren is nagy hanyagság található, mert sok köz ségben ha van is halottkém, műkö­dése súlyos kifogás alá esik, mert a vele járó csekély díjazás miatt érde­mesebb és értelmesebb ember nem akar erre vállalkozni. Pedig nincs ezen szégyelni való. Születtünk, hát meg is halunk embertársaink egész­ségének megóvása érdekében teljesí­tett munka, akármilyen is az, fel­emelő, tiszteletet érdemlő. A halott­kémlés célja az, hogy megóvjuk em­bertársainkat az élve való eltemetés­től ; megakadályozzuk, hogy a hulla terjessze a betegséget, különösen a fertőző betegségeket, megrontsa a levegőt, a talajt, a vizet stb.; és vé­gül, hogy megóvjuk a társadalmat a jogtalan tettektől s azokat a bűnténye­ket, melyek mások halálát okozzák, a halottkémléssel feleleveníteni segít­sünk. A halottkémnek tehát tudnia kell, melyek a halál ismertető jelei, vagyis a hullajelek; mert hisz legelső és legfőbb feladata a beállott halál meg­állapítása. Az élő szervezet jellem- ségeit is kell ismernie. Az élő ember lélekzik, dobog szíve, ütő ere ver, teste meleg, táplálkozik stb. Ezzel szemben a főbb hulla jelenségek a következők: a test kihűlt, hideg, nem lélekzik, szíve, erei nem vernek, bi­zonyos idő múlva megmerevednek a lábai, kezei, az egész test, úgyneve­zett hullafoltok lépnek fel az alul eső testrészeken, melyek felismerhetők kékes-szederjes színükről s arról, ha megnyomjuk, clfehéredik, tehát a vér­erekbe sülyedt folyékony, bomló vér okozza. Ha azután a hulla sokáig van levegőn, vagy meleg levegőn van, rothad, melyet fel lehet ismerni a szagról, a színről, a felpuffadásról. Ha a hulla fertőző betegségben halt el, akkor intézkedéseket kell tenni, melyek meggátolják azt, hogy a hulla tovább terjessze a ragályos betegsé­get. Evégből a halottkémnek is is­merni kell a fertőző betegségeket s tudnia, melyik fertőző betegség ho­gyan és milyen váladékkal: köpet, bélsár stb. fertőz? Ha már megtör­tént a környezet fertőzése, akkor fer­tőtleníteni kell. A szoba földjét, a bútorokat forró lúggal felmosatjuk, a ruhaneműeket kifőzzük, a szalmát elégetjük, a falat újból meszelteljük, előbb természetesen leveretjük a régi vakolatot s azt vagy mélyen földbe ásatjuk, vagy forró lúggal, mésztejjel, vagy klórinéssze! fertőtlenítjük a pöce- gödröt, a bélsárt is. A köpetet vagy elássuk, hogy állat ne férhessen hozzá, vagy fertőtlenítő szerekkel, felforrálás- sal tesszük ártalmatlanná. Az az egyén pedig, ki a fertőzés­nek kivolt téve, vegyen meleg fürdőt szappannal, váltson tiszta ruhát. A halottkémnek mindezekről — legalább nagyjában — tájékozottnak kell lennie. Fertőző betegség esetén külön jelentést tartozik tenni a köz­ségi elöljáróságnak további intézke­dés végett.

Next

/
Thumbnails
Contents