Harangszó, 1922
1922-07-16 / 29. szám
1922. július 16 HARANGSZO 237 Júl. 19. I. Sámuel 19. í—is. Új harcban látjuk Dávidot. Góliáthnál sokkal félelmetesebben kezd feltűnni élete harcterén — nem egy új fitis/.teus szörny, hanem saját népének királya. Nem vétett, sőt tett neki nem egyszer nagy szolgálatokat, mégis azért oly nagyon szívpróbáló a harc, mert olyan tör ellene, kivel szemben Dávidnak nem szabad támadni. Mindvégig csupán a védekezésre szoritkozhatik. Isten e harcban azt akarja megtapasztallatni, hogy a nagyhírű Dávid igazán mindenben Istenre támaszkodó életet folytat-e. Akinek vannak már nagysikerű tapasztalatai Istenről, azt beviszi Isten olyan tapasztalatokba, ahol elválik, vájjon úgy van-e szíve, mint ahogy az az első tapasztalatok fénycsillárja alatt csillogott. Júl. 20. I. Sámuel 21.i—22.2. Jónathán és Mikál, barát és feleség nevei mutatják, hogy Isten a maga részéről paizsolta Dávidot a nagy veszedelemben. Ö azonban lassan, de mindjobban kisiklik Isten kezéből és az, aki Góliáth-tal szemben a támadó harcot teljesen Istenre támaszkodva tudta lefolytatni, az a védelmi harcban egész tisztátalan eszközökhöz nyúl. Milyen tótágast áll körülötte minden. Oldalára kerül Góliáth kardja, szájába a szent Istennek szentelt kenyér, félelmében őrültnek kell tettetnie magát, s az, aki királyhoz való hűségét őrzi meg legjobban, elzüllött, elégedetlen s forradalmár szegénylegények haramia-főnöke lesz. Óh lehetnek mögötted nagy dolgok, mikben Isten szíve ragyogott az életed fölé s mégis most az életed felszínén bűnös szíved rút körvonalai sötétlenek elő. Miért ? Mert felvetted a Góliáth kardját. Júl. 21. 1. Sámuel 25.1—31. Ki tudja, hányadszor köti fel már Góliáth kardját. Igaz, hogy most sem Saul ellen, de nem is a seregek urának nevéért, hanem a maga meggyalázott nevéért. Tombol benne a bosszú, fökép mert bűnére markol a gúnyolódó szava. — A bűnös szív ilyen; akkor tombol legjobban, ha valaki épen rátapint. De milyen csodálatos 1 Isten állít elénk olyanokat is, akik nem markolnak, csak úgy szelíden intve mutatnak rá a bűneinkre. Itt kezd a sülyedésböl kiemelkedni Dávid forró megtapasztalásával annak, hogy Isten paizsolja öt nemcsak Jonathánokon, hanem Abigaileken át is. Van-e te néked, akin keresztül intéseket juttathat Isten bűnös szivedhez. Óh, ez nélkülözhetetlen s Istenről annak új csodája van, aki megtapasztalhatta így is már. Júl. 22. I. Sámuel 26.1—25. Az a nap, melyen Góliáthot leverte, nem lehetett ragyogóbb annál, amelyen Dávid ezt a csodálatos harcot az alvó Saullal megvívta. Mert egy harcvívás volt, kisértés-győző, diadalmas harc az, ami az éjszaka csendjében történt. Nem az, hogy milyen jó — lágy — szívű tud lenni, hanem hogy milyen erős az Úr kezében, — ez az a tapasztalat, ami felragyogott Dávid arcán; amit vilá- golni láttak azok is, akik vele, azok is, akik Saullal voltak. Ha valamiben rajta is állt, akkor ezen dőlt el, hogy fejét érinthesse méltán a korona, s ha valami, akkor ez igazolja, hogy Dávid magtapasztalta az élő Isten szívét. Voltál-e te mar úgy, mint Dávid azon az éjszakán? Megtehetted volna, — de mégsem tetted I S másnap a győzelem fénye túlragyogta arcodon a reggeli fényt! Júl. 23. I. Sámuel 30.1—8. Új fegyver kerül Dávid védelmi felszerelésébe. Nem a Góliáth paizsa, hanem az imádkozásé. Új tapasztalatok vannak mögötte, hogy most már nem köti fel egyszerre a kardot, hanem elébb megkérdi Istent. Pedig most jogosabb a keserűsége, s a rabló sereg egyre távolabb fut, mégis nem sajnálja rá az időt. Kell neki ez a paizs, nem az ellenséggel szemben, — azt most támadni kell — hanem saját bűnös szive ellen. — Óh milyen jó annak, aki megtapasztalta már a Dávid tapasztalatát. Hogy mindenben I stent kérdezzük meg elébb, még ha mi magunktól is tudnánk a döntést I óh dupla vért van ebben a mi bűnös szívünk ellen, amelyet sokszor az az egy vértezet, hogy mi jót akarunk, — nem tud veszélytelenné tenni. I iOD^LOtt Hamvas József: Petőfi. A Petőfi Társaság a nagy költő születésének századik évfordulója alkalmából könyvsorozatot ad ki s ebben a sorozatban jelent meg Hamvastól Petőfi verses életrajza. Az ilyen munka többnyire száraz és művészi - etlen szokott lenni; de Petőfi élete olyan változatos és gyorsan lepergő volt, Hamvas pedig olyan szépen és művésziesen tud versbe szedni, hogy végig leköti figyelmünket s úgy gyönyörködünk benne, mintha nem is verses életrajzot, hanem valódi költői elbeszélést olvasnánk. Aki Petőfi életrajzát röviden és szépen megírva ismerni akarja, szerezze meg ezt a munkát. Kapható minden könyvkereskedésben. Ára: 50 korona. Népegészségügy. Rovatvezető: Dr. Kovácsics Sándor. A halottkémlés. A halottkémlés 1876. óta kötelező. Ahol községi, vagy körorvos van, ott az orvos végzi. Ahol helyben orvos nincs, ott a község képesített halottkémet alkalmaz, vagy ha nincs vállalkozó, akkor a községi elöljáróság e célra kijelölt tagja látja el a halottkémi teendőket. E téren is nagy hanyagság található, mert sok köz ségben ha van is halottkém, működése súlyos kifogás alá esik, mert a vele járó csekély díjazás miatt érdemesebb és értelmesebb ember nem akar erre vállalkozni. Pedig nincs ezen szégyelni való. Születtünk, hát meg is halunk embertársaink egészségének megóvása érdekében teljesített munka, akármilyen is az, felemelő, tiszteletet érdemlő. A halottkémlés célja az, hogy megóvjuk embertársainkat az élve való eltemetéstől ; megakadályozzuk, hogy a hulla terjessze a betegséget, különösen a fertőző betegségeket, megrontsa a levegőt, a talajt, a vizet stb.; és végül, hogy megóvjuk a társadalmat a jogtalan tettektől s azokat a bűntényeket, melyek mások halálát okozzák, a halottkémléssel feleleveníteni segítsünk. A halottkémnek tehát tudnia kell, melyek a halál ismertető jelei, vagyis a hullajelek; mert hisz legelső és legfőbb feladata a beállott halál megállapítása. Az élő szervezet jellem- ségeit is kell ismernie. Az élő ember lélekzik, dobog szíve, ütő ere ver, teste meleg, táplálkozik stb. Ezzel szemben a főbb hulla jelenségek a következők: a test kihűlt, hideg, nem lélekzik, szíve, erei nem vernek, bizonyos idő múlva megmerevednek a lábai, kezei, az egész test, úgynevezett hullafoltok lépnek fel az alul eső testrészeken, melyek felismerhetők kékes-szederjes színükről s arról, ha megnyomjuk, clfehéredik, tehát a vérerekbe sülyedt folyékony, bomló vér okozza. Ha azután a hulla sokáig van levegőn, vagy meleg levegőn van, rothad, melyet fel lehet ismerni a szagról, a színről, a felpuffadásról. Ha a hulla fertőző betegségben halt el, akkor intézkedéseket kell tenni, melyek meggátolják azt, hogy a hulla tovább terjessze a ragályos betegséget. Evégből a halottkémnek is ismerni kell a fertőző betegségeket s tudnia, melyik fertőző betegség hogyan és milyen váladékkal: köpet, bélsár stb. fertőz? Ha már megtörtént a környezet fertőzése, akkor fertőtleníteni kell. A szoba földjét, a bútorokat forró lúggal felmosatjuk, a ruhaneműeket kifőzzük, a szalmát elégetjük, a falat újból meszelteljük, előbb természetesen leveretjük a régi vakolatot s azt vagy mélyen földbe ásatjuk, vagy forró lúggal, mésztejjel, vagy klórinéssze! fertőtlenítjük a pöce- gödröt, a bélsárt is. A köpetet vagy elássuk, hogy állat ne férhessen hozzá, vagy fertőtlenítő szerekkel, felforrálás- sal tesszük ártalmatlanná. Az az egyén pedig, ki a fertőzésnek kivolt téve, vegyen meleg fürdőt szappannal, váltson tiszta ruhát. A halottkémnek mindezekről — legalább nagyjában — tájékozottnak kell lennie. Fertőző betegség esetén külön jelentést tartozik tenni a községi elöljáróságnak további intézkedés végett.
