Harangszó, 1922
1922-06-25 / 26. szám
214 RARANQSZO. 1922 június 25 Se azon, hogy még nagyon fiatal vagy; se azon, hogy az illető még nem érett az Úr sarlójára. Jul. 1. Lukács 15.8. Az O igája könnyű az aratásban is, de azért az aratónak mindenestül, kutató szemével, figyelő hallásával, emlékező, mozgó, kombináló és dolgozó erejével bele kell állni. A keresése nem történik mégsem csupán a magam szemefényével. Isten igéje gyertya fényénél mozog a kereső. Nem csak azért, hogy O rámismerjen a keresettre, hanem, hogy az elveszett ráeszmélhessen a maga állapotára, s kibírhatatlan legyen neki az a szennyes szív, melybe élete eddig dobogott. S aztán a seprű-, az sem az én gyártmányom. Tisztitó szer az, mely nem kegyelmez a piszoknak, még ha milliók kéjelegnek is benne. Kíméletlen, de nem sok durva vessző szálból futott, hanem csak abból az Egyből, mely felnevekedett a Golgóthán és ott bűn- tisztitót csordult minden elveszettért. Jul 2. Lukács 15.5—7. Aki ugyanazzal a sóvárgással' sóvárog a lelkek után mint az Úr Jézus, csak az kapja meg az aratás végső örömét. És akik tudják, hogy Nélküle elvesznek, azok tudnak sóvárogni a lelkek után. Aztán nincs másról szó, csak hogy mindenben Szerinte folyjon a munka. Ne építs a magad s nagy világi kényelmek gondolataira, ne a korszellemre, ne az elveszett jobbulási akaratára, hanem legtöbbet, mindent az elveszett juhokért folyó Bárány-vér erejére. így nem lesz csonka az arató munka. S ha aratnivalókon által nem is tud minden nap új örömöt szállítani, az aratón rajta lesz tartós, állandó, örök öröme az Égnek. Népegészségügy. Rovatvezető: Dr. Kovácsfcs Sándor. A bábaiigy. Az 1908. XXVIII. törvény elrendeli, hogy minden város, nagyközség és oly kisközség, amelynek legalább 800 lakosa van, okleveles bábát, a 800 lakosnál kisebb községek pedig bába tanfolyamokon kioktatott, nem okleveles bábát köteles alkalmazni. Oly kisközségek, melyek 2 kilométernél nem esnek egymástól távolabb s a kettőben nincsen 1600-nál több lélek, közösen tarthatnak 1 okleveles babát. A bába fizetését a községi képviselőtestillet állapítja meg, a vármegyei törvényhatósági bizottság jóváhagyásával. Ha a község bábatartási kötelezettségének eleget nem tesz, akkor a község terhére az alispán rendel ki bábát. A bábakérdés egy fontos közügy, amely a hatóság, a hatósági és magánosok felügyelete körébe tar tozik. Annak a szomorú halálozási kimutatásnak, mely hazánkat ebben a minőségben a balkáni népek viszonyaihoz csatolta, jórészt a tanulatlan, babonás eszközökkel dolgozó bábák működésének eredménye volt. Az utolsó évtizedekben a viszonyok javultak. Bábaképzésünk sokat haladt, a kormány is felismerte a bábaügy nagy jelentőségét. Reformálta a bábaképzést. A bábák ma 1/t éves tanfolyamokon szerzik meg ismereteiket. A gyakorlati élet azonban azt mutatja, hogy még nem értük el azt a fokát a bábaképzésnek, amelyre a nemzetnek szüksége van. Még mindig Tnerül- nek fel oly körülmények, visszaélések, amelyek arra késztetnek, hogy a bábaképzést emelnünk kell. Nálunk ez a foglalkozási ág lenézett. Ezért nem is vállalkoznak reá műveltebb asszonyok. Kár, hogy a törvény nem kíván meg bizonyos alapműveltséget, p. o. 4 polgári iskolát. Ez esetben a bába jobban megértené hivatását, nem vállalkozna oly feladatok elvégzésére, melyek nem esnek hivatása körébe. Egyes községekben az egyke rendszer is megszűnne, ha a bába — műveltebb lenne. Sok esetben abban a téves hitben vannak, hogy a bába az orvost pótolja, hogy a bába terhére írják azt, ha a szüléshez orvost kell hívnia. A bába is ember és pedig gyarló ember, aki félti a kenyerét, örül a többnek s igyekszik a nép kegyében maradni. Akárhányszor ily kicsinyes oka van annak, hogy későn hívják az orvost. A bábáknak egyedüli hivatásuk a rendes lefolyású szülésnél való segéd- kezés úgy, ahogy őt erre kioktatták s csak azt szabad végeznie, amire felhatalmazták. Se többet, se kevesebbet. Idővel a bába sokat felejt tudásából s megfelejtkezik arról, mire kapott felhatalmazást Ott aztán, ahol távolabb van az orvos, annak a szerepében tetszeleg magának. Oktalan közbelépésével bajt csinál s a végén — mikor már a bába is orvost emleget — mossa a kezeit utólag. Pedig előbb kellett volna neki jól megmosakodnia, mielőtt a meg nem engedett vizsgálathoz fogott. Azután, ha az anyánál elvégezte hivatását, a csecsemőt boldogítják tanácsaival. Sajnos, hogy a csecsemő- ápolás terén csak újabb időben nyernek némi oktatást. De csak az egészséges csecsemő gondozása esik hivatásuk körébe. Mihelyt a csecsemő természetes táplálása vagy a mesterséges táplálás esetén rendellenesség merül fel, hányás, hasmenés, lartós sirás stb., akkor már a bába működési körén kívül esik, akkor már a bábának csak egy tanácsa lehet a szülők részére s az az, hogy hívjanak azonnal orvost. Sajnos, ezt a rövid tanácsot is hamar elfelejtik. Ezért szorul bábaképzésünk reformra s ezért jegyezzük meg jól, hogy a bába működési köre az egészséges anya és egészséges csecsemő. A beteg anya és beteg csecsemőnél a bába kuruzsló, akit épúgy meg kell büntetni, mint az orvosi képzettség, orvosi oklevél nélkül gyógyító javas- embert-asszonyt. MAGYAR GAZDA. A nyolcórai munkaidő és a mezőgazdaság1. A Magyar Gazdaszövetség gróf Almássy Imre indítványára újra állást foglalt a genfi munkahivatal ama törekvésével szemben, hogy a nyolcórai munkaidőt a mezőgazdaságra is kiterjesszék. Ezt a határozatot a francia kormány, félhivatalosa, a Temps legutóbb méltányló elismeréssel sorolja amaz érvek közé, melyekkel azt bizonyítja: mennyire nincs helyén a mezőgazdaságnak az iparos körök által tervezett gúzsba szorítása s úgy fogja föl, mint egy szemét annak a láncnak, mely a mezőgazdasági öntudatos közvéleményt csatasorba hívja világszerte e lehetetlen merénylettel szemben. Ugyancsak a Magyar Gazdaszövetség volt az a testület, melyből kiindult annak a Párisban székelő bizottságnak életrekel- tése, mely Méline vezetése mellett a háború előtt a nemzetközi mezőgazdasági kongresszusokat európaszerte rendezte. Ennek magyar tagjai Darányi Ignác és gr. Desseffy Aurél. A genovai értekezlettel kapcsolatban Ricard francia megbízott tette szóvá e kérdést s neki köszönhető, hogy a bizottság Méline vezetése mellett újra megkezdi működését. Gabonaárak. Hivatalos árfolyamok: Búza tiszavidéki 4050-4075, egyéb 4000-4025, rozs 3275— 3375, takarmányárpa 3500—3600, sörárpa 3600-800, zab 3500-3550, tengeri 3600- 3650, korpa 2150-2175. HETI KRÓNIKA. A politika eseményei. Négy havi szünetelés után feltárultak a parlament kapui. A kormányzó legfelső kézirata jún. 16-ára hívta össze a megválasztott képviselőket. Három nap maradt régi szokás szerint a képviselők gyülekezésére és így jún. 20-án ült össze a második nemzetgyűlés. A korelnöki tisztet gróf Apponyi Albert foglalta el, aki a 'miniszterelnöki átiratnak felolvasása után, melyben közli, hogy a kormányzó 20-án ünnepélyesen fogja a kupolacsarnokban a nemzetgyűlést megnyitni, egy összehajtott ftet vett elő a kabátja zsebéből, többek között olvasta ki belőle : teljes tisztelettel a kormányzó alkotmányos jogköre Iránt, kijelentem, hogy az átiratot a nemzetgyűlésre sérelmesnek tartom. Apponyi kijelentéseire maga a miniszter- elnök válaszolt. A második nemzetgyűlést június 20-án
