Harangszó, 1922
1922-06-11 / 24. szám
198 HARANQSZO. 1922 június II. hyány-párt 4, szociáldemokrata 10, párton- kiviili ellenzék 10, összesen 41. Lapunk zártáig ismeretlen a választás eredménye: Sopron 1, Budapest 30 kerületéből, megsemmisítettek 1 mandátumot, pótválasztás lesz még 23 kerületben. A kormánynak tellát eddig 103 főnyi többsége van. Az új r.emzetgyűsésen a pártok elhelyezkedése igen jellemző |esz. Az egyik oldalon áll egységesen a kormánypárt, vele szemben á másik oldalon a szociáldemokrata párt és a két részre tört feudális klerikális és polgári radikális csoport. Ezek között természetes el sem képzelsető még a legcsekélyebb világnézei összhang sem. Budapesten az eddigi eredmények kétségtelenné teszik, hogy a legtöbb mandátum a szociáldemokrata pártnak fog jutni, de kétségtelen, hogy Vázsonyiék vereséget szenvednek, akik a remélt mandátumok szmánál jóval kisebbre, legjobb esetben talán hétre fogak szert tenni. MAGYAR GAZDA. Kisbirtok, nagybirtok és a többtermelés. Már régebben kimutatták elméletileg, hogy Magyarország sokkal többet termelhetne annál, mint amit valóban termel. Ha azokat az intenzív nagybirtokokat nézzük, amelyek sokkal előbbre vannak mezőgazda- sági tekintetben, mint bármely más európai állam hasonló birtoka s ha nézzük azokat a kisgazdaságokat, amelyek az első díjakat szokták elnyerni nemesített vetőmaggal, tenyészállataikkal, ha nézzük a tolna- és mosonmegyei fejlett tehenészetet, akkor valóban azt látjuk, hogy micsoda hallatlan bűnt követnek el azok a kis- és nagybirtokosaink, akik nem ezen a színvonalon tartják gazdasági üzemeiket. Természetesen e télen a nagybirtoknak kell előljárnia. A tőkében erősebb, jobban tud befektetni, a konjukturát könnyebben tudja elviselni, a gazdálkodás kereskedelmi részét nagyobb áttekintéssel végzi s így jövedelmezősége nagyobb lehet s olyan növények termelésére, olyan állatfajok meghonosítására ren- dezkedhetik be, amilyenre a kisbirtokos nem tud áttérni. Ezzel szemben nagybirtokosaink igen nagy része nem maga gazdálkodik, birtokait bérbeadja s az ebből előálló jövedelmét könnyelműen költi el autóra és lóversenyre. De ha a kisgazdákat nézzük, azok is óriási mulasztásokat követnek el. Szinte az a gondolata támad az embernek, mikor egy intenzív gazdaságot megtekint, hogy kényszerrel kellene az embereket arra ösztönözni, hogy ugyanolyan gazdálkodási és termelési módokat alkalmazzanak, mint azok az üzemek, amelyek az átlag jövedelemnél nagyobbat tudnak elérni. Itt talán beválnék a kényszer, amikor -a nemzeti vagyonnak ilyen lanyha kezeléséről, semmibe nem vevéséről s évenkint ntilliárdok elfecsérléséröl van szó. Piac. Hivatalos árfolyamok : Búza tiszavidéki 3625—3650, egyéb 3625—3650, rozs 3150— 3200, takarmányárpa 2600—2700, sörárpa 2700-800, zab 2700—2735, tengeri 3200— 3250, korpa 1800—1825. Népegészségügy. Rovatvezető: Dr. Kovácsics Sándor. Orvoskérdés. A népek egészségügyét kétféle módon lehet szolgálni, előbbre vinni. Az egyik mód az, midőn a népek tanításával, szóban és írásban, igyekszünk terjeszteni, a népek öntudatába vinni azokat a természettudományi ismereteket, amelyek birtokában megelőzhetjük a betegségek kitörését, elterjedését. Különösen súllyal bírnak ezek az ismeretek a csecsemővédelem és a fertőző betegségek elleni védekezésnél. A második mód az, amidőn a már kitört betegséget kell gyógyítani. Míg az előbbi téren bárki is működhetik, aki kellő ismeretekkel bir, addig gyógyítani csak az tud, akinek nemcsak elméleti, de gyakorlati képzettsége is van s akit erre — ismeretei alapján — valamelyik hazai egyetemünk — felhatalmazott. Aki ilyen felhatalmazás hiányában — szóval orvosi képesítés, oklevél nélkül — gyógyít, az kuruzsol, melyet nemcsak a törvény büntet, de amelynek a beteg is súlyosan megadhatja az árát. Néha életével fizet azért, hogy megtakaríthassa az orvosnak járó díjat. Az egészségügyi szolgálat — orvosi hivatás. Ha azt akarjuk, hogy hazánk egészségügye jobb legyen: kisebb legyen a halálozás, nagyobb az átlagos magyar életkor, kevesebb a megbetegedések száma, több a munkabíró, termelőképesség: akkor elsősorban is az orvoskérdéssel kell foglalkoznunk. Csonkamagyarországon van elég számú képzett orvos. A baj az, hogy az orvosok elosztódása az ország területén nem arányos. Ezt az aránytalan elosztást maga az 1908. évi XXXVIII. közegészségügyi törvényünk is okozza. Ez a törvény ugyanis kimondja, hogy minden 5 ezer lakosú község tartozik külön községi orvosi állást szervezni. Ahol tehát 5 ezer lakos van, ott a községi lakosoknak helyben rendelkezésükre áll egy hatósági orvos, aki mérsékelt díjszabás mellett s hivatalos felelősséggel, lelkiismeretességgel intézi a nép egézség- ügyét. De már arról nem szól a törvény, hogy ahol egy községben nincsen 5 ezer lakos, ahol a községek körökbe vannak osztvaa, ott egy körben, egy körorvos működése körében mennyi lakos legyen ? Pedig a körökben sokkal nehezebb, fáradságosabb az orvosi működés, mert itt a köz- ségek7 a betegek gyakran távol esnek az orvostól s a távolságot még nagyítja a sokszor járhatatlan út is. Városokban minden ezer lakosra jut egy orvos, míg a falvakban, a körökben sokszor 10—20 ezer lélek jut egy orvosra. Ennek az állapotnak azonban nemcsak a fenti törvény, nem is az orvosok az egyedüli okai; sokkal inkább oka maga a nép. A városban az orvosnak a megélhetése annak dacára, hogy ott aránytalanul többen vannak, mégis jobban biztosítva van, mint falun. A városi nép jobban reá van utalva a tanulásra, az önművelődésre; néha szórakozása is olyan, mely lelkét, elméjét fejleszti. Nagyobb megértéssel van az orvos működése iránt, a saját egészsége, testi épsége iránt. Ennek fenntartása neki pénzt, értéket, munkát jelent s úgy fenntartására is többet áldoz. A falvakban is majd több orvos telepszik le, ha azt látja, hogy népünk jobban megérti, méltányolja működését, ha azt tapasztalja, hogy betegségében nem a babonától, nem a szomszédasszony komendálásától, hanem az orvosi tudomány képviselőjétől, az orvostól várja a segítséget, ha majd nem abban a hitben él, hogy a kis gyermekhez, a csecsemőhöz nem az orvos ért, hanem a bába. Ha majd mindezek megváltoznak s több műveltség lesz falun, akkor majd a falu népe is közelebb fogja feltalálni az orvosát. EGYHÁZI ÉLET. Egyházlátogatás. Dr. Raffay Sándor püspök jun. 7—20-ig canonica visitációt tart — a már többször meglátogatott Szarvas és Kondoros kivételével — a békési espe- resség valamennyi egyházában. Jún. 7—11-ig Orosháza, 12-én Pusztaföldvár, 13-án Gádoros, 14-én Nagyszénás, 15-én Csorvás, 16-án Szentetornya, 17—19-ig Tótkomlós lesznek a látogatás színhelye. A Soproni Ev. Líceumi Ifj. Diákszövetség vallásos estéje. A Soproni Ev. Líceumi Ifj. Diákszövetség tervszerű vallásos estéinek sorában hatását, belső értékét tekintve, nagy jelentőségű volt az, amelyet május hó 14-én rendezett. Kimagasló pontja volt Leitner József természetrajz-földrajz tanárnak,,A természettudomány és a vallásos hit“ c. előadása, melyben a szakember alaposságával és a hivő keresztyén vallásos melegségével cáfolta meg a konkolyhintőknek azt az állítását, mintha a fejlődés elméletének egyes már megállapított igazságai kizárnák, vagy pótolnák az Istenbe vetett hitet. A tartalmas, felvilágosító és építő előadás nagy hatást gyakorolt az ifjúságra és a jelenlevő közönségre. A vallásos est meleg hangulatát
