Harangszó, 1922

1922-05-21 / 21. szám

1922. májas 21. HARANOSZÖ. 175 a vallásos, jó erkölcsi!, tiszta családi élet által érhetjük el hazánk és nemzetünk felvirágzását és régi fényét. 6. Magyar fiuk. Szavalta Fülöp György. 7. Imát mondott Fischer Sarolta tanítónő. 8. Zárszó, mely­ben az elnök felkérte a közönséget, hogy soproni tanintézeteink rendbehozási költ­ségeire adakozzanak. 9. Hymnus. — - A gyűjtés eredménye 260 K. A tényőfalui evang. ifjúság Búzás Imre tanító vezetésével Husvét ünnepeiben műkedvelő előadást tartott. Színre került „A csizmadia, mint kisértet. A szereplők közül különösen kiváltak: Cyőrig Béla, Németh Lina és Molnár Lajos. Tiszta jöve­delem volt 6200 K, iskolaépítési és harang­beszerzési alapra. Harangalapra ajándékozott Szigeti István győrujfalui lakos 500 K-t. A répczelaki ifjúság két sikerült irre­denta estélyt rendezett. Színre került: „Fekete Toborzó“ irredenta színjáték 1 felvonásban Pásztor Józseftől. Az ünnepély megnyitását a magyar hiszekegy előzte meg. Énekelte a répczelaki dalárda. A hazafias irredenta estélyt Tarján István lelkész magas szárnyalásu hazafas irredenta beszéde, szavalatok s énekek egészitették ki. Az irredenta estélyt Tarján István lel­kész s Kiss Lajos áll. tanító rendezték, akik fáradtságot nem ismerve munkálkod­tak az ifjúság betanításával Tiszta jövede­lem 5311 K melyet az elesett hősök emlék­alapjának gyarapítására fordítottak. Nagygeresd. Fejér Samu és felesége a ngeresdi templomíflapra 2000, Harang­alapra Bálint János és f. 200, Szabó János kisgeresdi lakos 150, ifj. Sümegi József hegyfalusi lakos 100, a most létesített konfirmandus-alapra az ifjúság 966 K-t adakozott. Harangavatás, Bethlen ünnepély, sajtónap Lébénybcn. Az áldozatkészség­ben soha meg nem lankadó, élő hittel ékes imádkozásban buzgó lébényi gyülekezet sok lelki örömnek volt a részese máj. 14-én. E napon adta át a délelőtti ünnepi isten- tisztelet keretében Pálmai Lajos győri esperes magasztos rendeltetésének a gyü­lekezet új harangját: A harangavatást meg­előzőleg presbyteri ülés volt, amelyen a gyülekezet felügyelője, Prehauser Mátyás szivből fakadó meleg szavakkal üdvözölte az esperest, ki meghatottan mondott kö­szönetét a szives szavakért. Németh Károly lelkész, Haubner Máté superintendens és Nagy Sándor lelkész idejéből a gyülekezet levéltárában megőrzött presbyteri szabály- rfendeleteket olvasta fel. A presbyteri ülés után az iskolákat látogatta meg az esperes. A harangavatási ünnepi istentisztelet V«10 órakor vette kezdetét. Dubovay Géza bezii lelkész oltári szolgálata után Pálmai Lajos gondolatokban gazdag beszédben avatta fel a harangot s adta át azt felséges hivatásának. A szószéken az ünnepi beszé­det Kovács Zsigmond réthi lelkész tartotta. A délutáni istentiszteleten az élet igéit német nyelven Németh Károly helyi lelkész hirdette. Az 5 órakor kezdődő Bethlen ünnepély közénekkel kezdődött. Utána Kovács Zsig­mond réthi lelkész imádkozott, majd S/.alay Mihály lovászpatonai lelkész Bethlenről tartott magvas és tartalmas előadást Ko­vács Erzsi szívhez szóló szavalata után Czipott Géza szentgotthárdi lelkész: A gazdasági és erkölcsi züllés s a sajtó címmel értekezett. Stinner Pista értékes szavalata után Dubovay Géza imájával, majd a Hymnusz eléneklésével véget ért az ünnepély, mely minden bizonnyal maradandó emléket ha­gyott az erre készséges, egyházat, hazát szerető nemes lébényi gyülekezetben. A nap emlékére Németh Márton bezii— karros pusztai gazdálkodó 10.000 K-s ala­pítványt tett, Szebik lébényi előfizetőnk a „Harangszó“ támogatására pedig 300 K-t ajánlott fel. . DunafŐldváron a nőegylet 1921. évi december 26-án és 1922. évi január 1-én két estélyt tartott az ev. iskola termében gazdag műsor keretében. A gyönyörű elő­adásokat rendezte, a szereplőket betanította s a közönséget toborozta, a fáradtságot nem ismerő, agilis Fejes Zoltánná, állam­pénztári főtanácsosné, egyleti elnöknő. A két előadás tiszta- jövedelme 3359 K volt. Az ev. nőegylet számadási közgyűlését 1922. évi január 22-én tartotta meg. Bevé­tele volt 4346 78 K, kiadása 1089 63 K, pénztármaradvány 3257 25 K. Összes va­gyona 5454'62 K. (1920. dec. 31-én volt 210637 K. — Ugyanezen a gyűlésen az egylet fáradhatatlan s áldozatkész elnöke özv. Schefcsik Mihályné, 16 év óta viselt elnöki tisztségéről agg korára való tekin­tettel lemondott, ez a közgyűlés hálája és szeretete jeléül megválasztotta örökös tisz­teletbeli elnöknek és helyébe egyhangú lel­kesedéssel Fejes Zoltánnét emelte az elnöki székbe. A dunaföldvári ev. egyházközség febr. 19-én tartolta számadó közgyűlését, mely szerint 22.171 K bevétel és 21.159 03 K kiadás mellett maradt 101197 K pénztár készlete. — Alapítványai: 1. jubileumi egyházfenntarlási alap 4566 40 K. 2. Lel- készfizetés-alap 3306 71 K. 3. Kántortanító alap fc-32 K. 4. Kristóf L.-alap 111 20 K. 5. Harang-alap 522 30 K. 6. Evang. nőegy- let-alap 5454Ő2 K. — Az evang. egyház adóssága 17.233'15 K. Költségvetés 1922. évre: Szükséglet 48.151-93 K. Fedezet: az egyháztagok múlt évi adójának négyszere­sét (353°/o) és az egyházmegye, egyházke­rület, gyámintézet és G. A. Egyleből re- ményeihetö segélyeket számítva 29.785 04 K. Mutatkozó hiány 13.366 89 K. A fede­zethez maga a lelkész serkentő példaadá­sul 1000 K-val járult. Hanuly János szent- andrási birtokos 5810 K, Kurc Béla bölcs­kei ny. főjegyző 1500 K és Tóth Antal ba- racsi birtokos 2000 K-val. Ezenkívül a hí­vek is mind erejükön felül vállaltak el egy­házi adót. Mivel pedig oly óriási áldozatok dacára sem tud az egyház terheitől meg­szabadulni, sőt sürgős (9000 K) tartozásai­nak kifizetésére és a lelkész és tanító fá­jának házhoz szállítására újabb 20.000 K-át volt kénytelen felvenni. 1922 évi március 25-én tartott közgyűlésén elhatározta, hogy 130 D-öl földjét es a tanító-lakást, a fel- sőbbség beleegyezésével örökáron eladja. Ugyancsak a számadási közgyűlésen meg­választotta az egyház régi, kipróbált veterán gondnokát, Bauch Károly mükertészt gond­noknak. Március 15-én istentiszteletet tartott a gyülekezet a templomban; május 7-én dél­után nagy közönség jelenlétében, melynek soraiban ott voltak a község lakosai közül igen sokan felekezeti és társadalmi osztály különbség nélkül, megünnepelte a nagy idők, nagy embereihez méltóan, a protestáns val­lásszabadságot biztosító nikolsburgi béke és Bethlen Gábor 300 éves jub. emlékün­nepét a következő műsorral: 1. Közének 256.1—2. v. 2. Oltári ima. Mondotta: Ador­ján Ferenc ev. lelkész. 3. Fenn a csillagok felett. Mozart. Énekelték az iskolás fiuk. 4. A magyar szem. Széptelki E.-tól. Sza­valta: Kovács László. Erős hit. Ábrányi. Szavalta: Szupper Juliska. Honvéd. Petőfi. Szavalta: Szabó Géza. 5. Isten dicsősége. Bethowen. Fejes Zoltánná és Kiss Lenke. 6. Ünnepi beszéd. Tartotta: Adorján Fe­renc ev. lelkész. 7. Bethlen Gábor. Csen- gey. Szavalta: Szoják Ilike. 8. Magyar gá­lyarabok éneke. Ványi Zsigmond tanár. 9. Hiszekegy. Pap-Váryné Szavalta: Gyaraky írén. 10. Himnusz. Énekelte a közönség. A szép és lélekemelő, felejthetetlen ünne­pély offertóriuma 225 K volt, melyből 50 K a teniplomépitő kaposvári egyháznak; 125 koronát pedig az egyház szükségletére fordífatott. Békéscsabára Koren Pál örökébe a 14 pályázó közül az egyház Jakabfi György pilisi (Pest m), Székely András dengelegi (Nógrád m.) és Kellő Gusztáv szarvasi lelkészeket jelölte. Egyházi számadás. A szarvasi evang. egyházközség 1921. évi zárszámadásai sze­rint a közpénztár bevétele 1,770.214 49 K, kiadása 1,704.135 72 K. A csánigi ifjúság május 7-én sikerült színjátékot rendezett. Az előadás tiszta jö­vedelméből az elesett hősök emlékművére 5000 K, a soproni evang. tanítóképző int. javára 250 K, az ifjúsági egyesület könyv­tárára 700 K, az országos jegyzőárvaház javára 500 K fordíttatott. A hegyaljai egyházmegye lelkész­egyesülete május 1-én értekezletet tartott Miskolcon. Az értekezlet előtt Turóczy Zoltán arnóti lelkész tartott önvizsgálati irásmagyarázatot János 14.31—3ú. alapján erről a kérdésről: „Szeretem-e szolgatár­saimat?* mértékül állítván az önvizsgálat elé Jézusnak tanítványaihoz való szeretetét.- Azután úrvacsorát osztottak Nemes Károly és Turóczy Pál, az egyesület patriarchái. Az értekezletet Duszik Lajos miskolci lel­kész, az egyesület elnöke nyitotta meg. Leszögezte azt a szomorú tényt, hogy keresztyénségünk csak szent hangulat, de nem világgyőzö hatalom. Az ünnepnapi, mutatós keresztyénség helyett hétköznapi, tényekbnn kiábrázolandó keresztyénséget sürget. Ennek útja az önmagunkra meg­kezdendő egyénenkénti lelkipásztori munka s a több templomosság. Javaslatára üdvözölte az értekezlet ama nemes mozgalom megindítóit, mely a pest­megyei lelkészek körében a készpénzfize- tésü lelkészek természetbeli fölsegítésére irányul s kívánja a mozgalom általánosítá­sát és rendszeres! ését... és elhatározta a protestáns világszövetségnek hódoló irattal való üdvözlését. Tóth József fancsali lelkész, esperes erről a kérdésről értekezett: „Mikép tehet­jük istentiszteletünket vonzóbbá ?“ Javasla­tára az értekezlet bizottságot küldött ki az egyházmegyében behozandó egységes litur­gia tervezetének kidolgözására. Dr. Scholtz Oszkár az „Evang. Szövet­ség“ igazgatósága tartott még előadást, melyben a szövetséget ismertette. Hang­súlyozta, hogy a felszínen folyó vásárok, ismeretterjesztő előadások stb. alatt csen­des, kitartó, tervszeiü munka folyik a lutheri keresztyénség alapjainak a kidom­borítására, a gyülekezeti munka teljesebbé tételére, az egyetemes papság gyakorlati megvalósítására, munkatársak nevelésére vasárnapi iskolák, diákszövetségek és ifjú­sági egyesületek utján. Az értekezlet kívá­natosnak tartotta a szövetségnek megala­kítását.

Next

/
Thumbnails
Contents