Harangszó, 1922

1922-04-02 / 14. szám

1922. április 2 HARANdSZÖ. 117 ü b kát, kik mindenestül életfájaként elfogadják | az Úr Jézus keresztjét. Nincs semmi híjjá számodra sem. Útja azonban csak egy. Nem elég bókolni körűié egyet, nem elég i sírni a tövénél kettőt, nem elég ölelni a fáján százat; — hanem fel kell menned a magad helyére Jézus keresztfájá. I " A budapesti tenyészállatYásárt és gépkiállítást ezrével látogatták meg h az ország különböző részéből oda­£ sereglő gazdák, nemcsak azért, hogy I megtekintsék és okuljanak, hanem azért, hogy vásároljanak maguk vagy községek és közbirtokosságok részére. Közel 400 darab marhát hajtottak föl a kiállításra, mintegy 550 darab juhot és közel ezer darab sertést. Mintegy kétszázhúsz kiállító küldte el állatait a vásárra és a kiállítók között nagy számmal szerepeltek a vidék kisgazdái. Amott a nagyszerű szimmentáli szarvasmarhák, nem messze tőlük a szép alföldi magyar marhák és szilaj bikák: Számos fajta volt itt kiállítva a juhokból és ser­tésekből is, mutatva a magyar tenyé­I szet remekeit. Korán reggel megkezd­ték már az állatárverést. Az állat­kiállítás mellett nagy sikere volt a gazdasági gépkiállításnak is. Majd minden nagyobb gazdasági gépgyá­runk elküldte gyártmányait a kiállí­tásra. A legmodernebb gépek voltak láthatók itt, kitűnő ekék, pompás struktúrájú cséplőgépek, szivattyúk és a föld megmunkálására szükséges összes eszközök, hazai gyáriparunk büszkeségei. * A gyümölcsfák gombabeteg- ségei. A kora tavasz közeledtével igen fontos teendők megvalósítása vár a gyümölcstenyésztéssel foglal­kozókra. Az évek óta elhanyagolt termőfákat a rajtuk éló betegségekkel szemben haladéktalanul a leggondo­sabb kezelés alá kell venni, mert a fa életképességének igen nagy mér­tékben komoly veszélyeztetői ezek. Rügyfakadás előtt fáinkat gondosan tisztogassuk meg az elhalt, vagy be­teg ágrészektől, a szükséges szakszerű metszést végezzük, vagy végeztessük el. A nagyobb sebhelyeket az esetle­ges gombafertőzés ellen vértetükát- ránnyal kenjük be, a rajtuk élősködő likacsgombákat jó mélyen kivágva távolítsuk el, úgyszintén a vértetves foltokat is éles késsel kitisztogatva vértetükátránnyal bekenjük. Idősebb fákat a kérgesedéstől és mohásodás- tól alkalmas tompa eszközzel alapo­san tisztogassuk meg, s ha mindez­zel elkészültünk, akkor az egyes be- tegségekkel szemben használatos meg­felelő védekezőszerrel alaposan meg­permetezzük. Az egyes fák, valamint a zárt egységet alkotó gyümölcsösö- sök alját, ha az időjárás még meg­engedi, jő darabosan és mélyen ásas- suk fel, hogy a földre hullott gomba­szervek föld alá kerülve, elpusztul­janak. HETI KRÓNIKA. ■ ••••■••«MIMMIM •••inni • •(«••IIMMIMMIMI ••••■■•(•■«•■ A politika eseményei. Az elmúlt va­sárnap Bethlen miniszterelnök Hódmező­vásárhelyen tartott programmbeszédet, a- melv kerületnek eddig is képviselője volt. A csonka ország többi kerületeiben is mindenfelé élénk politikai élet folyik. A választási kerületek beosztásáról szóló rendelet elkészült. Az összeülő nem­zetgyűlésnek 244 tagja lesz. Mindenki megdöbbenéssel és felhábo­rodással szerzett tudomást a francia lapok közleménye nyomán az ántánt-hatalmak pénzügyminisztereinek Magyarországra vo­natkozó határozatáról, melynek értelmében újabb hatmiltiárd aranymárka jóvátételt követelnek tőlünk. Reméljük, hogy ebből nem lesz semmi, a magyar nemzet jóvátétel elmén nem fog fizetni egy fillért sem, mert nincs mit jóvá­tenni. A jóvátételi bizottság döntése, mely leeyőzhetetlenül nehéz helyzet elé állítja Németország kormányát, az egész közvéle­ményében a legnagyobb felháborodást kel­tette. E követelések világosan mutatják, hogy Franciaországban az egész világ egy­hangú megállapítása ellenére sem alakult ki józanabb fölfogás. A genovai konferenciára, melynek meg­nyitását április 10-ére tűzték ki és amely előreláthatólag három-négy hétig fog tar­tani, eddig 780 delegátust és szakértőt je­lentettek be. Csernoch hercegprímás az egységes keresztény front szükségességéről. A Szent István Társulat ezidei 67-ik közgyű­lésének a szokottnál is nagyobb jelentősé­get adott az a beszéd, amelyben Csernoch János hercegprímás a magyar keresztény felekezetek további együttműködésének fel­tétlenül szükséges voltáról beszélt. — Magyarországon, — mondotta, — a proletárdiktatúra után a keresztény ma­gyarok lelkes elszántsággal szövetségre léptek az ország keresztény és nemzeti hagyományainak védelmére és a keresztény és nemzeti alap kiépítésére. — A közös keresztény alap, mint azt az általában kereszténynek nevezett pár­tokban és szervezetekben érthetik és tény­leg úgy is értik, nem más, mint oly pro- grammpontok sorozata, ameljek közt sze­repelhetnek kimondottan katolikus és pro­testáns követelmények, amelyeket úgy a katolikusok, mint a protestánsok elfogad­hatnak és vallhatnak, figyelemmel az álla­milag garantált vallásszabadságra és a kö­zös ellenségre. — A keresztényeknek át kell látniok a közös ellenség haditervén és közös érté­keik védelmére egyesíteni kell erőiket. És a különböző egyházak hívői megtalálhatják a közös programmpontokat, a szoros együtt­működés talaját a saját integrális vallásos meggyőződésük utján. — A kölcsönös támogatás előfeltétele mindig az, hogy egyik fél követelése sem irányulhat egyenesen valamely keresztény politikus vallásának alaptanai és életérde­kei ellen, nem ütközhetik az állam termé­szetadta jogaiba és hogy a követelés tény­leg a szabadság és egyenlőség alapján mozog. — Ilyen értelemben a keresztény poli­tikusok koalícióját sem a katolikus, sem protestáns szempontból kifogásolni nem lehet, sőt szerencsétlen hazánk szomorú viszonyai között ezt a koalíciót őszintén óhajtanunk és előmozdítanunk kell. Szán­dékosan használom ezt a szót: koalíció. A koalíció fogalma nem követeli, hogy a különböző keresztény egyházak hivei a politikában, illetve a közéleti tevékenység­ben teljesen elkeveredjenek, önállóan ne szervezkedjenek és vallásos meggyőződé­süket nivellálják. Értsék meg, hogy a ke­reszténység ereje az egyes egyházak mű­ködésében jelentkezik. — Nekünk magyaroknak van a legtöbb okunk, hogy az általános jelenségekből a tanulságot levonjuk. Nincs ország, amely a nemzeti önérzet megalázása, az állami terület megcsonkítása és anyagi vesztesé­gek folytán oly súlyosan szenvedne, mint Magyarország. — Végtelenül szomorú volna, ha a két­éves keresztény kooperáció után nem tud­nánk annyi önfegyelmet tanúsítani, hogy egyéb politikai nézeteltérések dacára a ke­resztény és nemzeti gondolat egységében továbbra is egybeforrjunk. A magyar haza fájdalmával szivünkben a belső bekét féltő aggodalomban kérünk mindenkit, akinek a magyar közéletben bármely szerep jutott, tartsunk ki a keresztény és nemzeti alap mellett, álljunk meg továbbra is az egysé­ges keresztény fronton. EGYHÁZI ÉLET. Kapi Béla püspök Pécsett A dunán­túli egyházkerület fópásztora a tavasz fo­lyamán egyházlátogatásokat akart végezni a tolna-baranya-somogyi egyházmegyében. Az egyházmegye új vezetősége azonban tekintettel az egyházmegye vezetésében csak a közelmúltban beállott változásokra azzal a kérelemmel fordult a püspökhöz, hogy tervbe vett egyházlátogatásait halassza el az őszre. Kapi Béla püspök igy április 2-án egyenlőre csak Pécsett látogatja meg, ahol a délelőtti istentisztelet folyamán az Isten igéjét hirdeti, este pedig a pécsi Dia- konia részéről rendezendő vallásos estélyen előadást tart. Gyászistentisztelet Kossuth Lajos emlékezetére a Deák-téri evangélikus templomban. Kossuth Lajos halálának évfordulóján ünnepi istentisztelet volt. Az ünnepi beszédet Raffay Sándor püspök mondta. — Mikor ma emlékezetét felidéz­zük, mondotta a püspök, egységesítő lelke azzal a komoly intéssel fordul hozzánk: Ne viszálykodjatok I Mert az ősi átok is­mét rajtunk ül. Sőt bajtetézönek most már még a felekezeti ellentétek tüzét is felgyúj­tották és szítják a szivekben. Legyünk

Next

/
Thumbnails
Contents