Harangszó, 1921

1921-03-13 / 11. szám

82.

sokat írtak már. Én nem akarok róla írni. Csak annyit említek meg, hogy erkölcstana sokban hasonlít Jézuséhoz. A szeretetet még az állatokra is kiterjeszti, tiltja azok megölését, természetesen kínzását is. A Buddha szó a szanszkrit nyelvben felvilágosítottat, fölébresztettet, ihlettel teljest jelent. Tehát nem adott név, mint k a keresztnév. Se nem örökölt nínt nálunk a családi név. Budd- iajdonképi neve Sziddharta volt. _.a nevet maga adta magának.

Vámbéry szerint a Buda név becéző szó s a keleti törökségben gyermeket, sót fiatal tevét is jelent. Mintha én többször hallottam volna, hogy a kis gyermeket édes anyja, miközben cirógatta, így szólította: te, kis butám I

Ha Buddha tényleg szittya volt, amint ezt angol tudósok állítják, akkor a Buda szó, mint gyermekre vonatkozó szó is kifejezi azt, amit a szanszkrit Buddha. (A szanszkrit nyelv a legrégibb nyelvek egyike s belőle sok szó ment át más nyelvekbe. Például a szláv csrna [fekete] a szansz- kritban kris na; a latin dies [nap] a szanszkritban divdsz; a latin mensis [hónap] a szanszkritban más.) Jézus a—, — — • %et állította köveatói elé. Egyszer éké a mennyeknek

lO.H.) Máskor így »zun; na meg nem tértek és olyanok nem lesztek, mint a kis gyermek, nem mehettek be Istennek országába (Máté ev. 18. s.) -A gyermek,

HARANQSZÖ.

a még ártatlan gyermek lelki állapota fölvilágosult, mert semmiféle előítélet, vagy elfogultság nem homályosítja el. A gyermeki lélek a maga elfogulatlanságában s őszinteségében valami szent dolog. Csak a rósz nevelés, a rósz példák s a bűn hatása alatt válik az ember elfogulttá (ép a jóval szemben),-hazuggá, képmutatóvá, hitetlenné. Jézus lelki fenköltségében is a két fő jellemvonás az elfogulatlanság s az őszinteség, melyet még az életveszedelem se befolyásolhatott. Előtte nincs rejtély, homály, se kétség. Se beszédében, se tetteiben nincs habozás, határozatlanság. Ö mindig a gyermek, vagy mint ő mondja: a fiú, aki előtt nincs más tekintély, csak az atya. ö is az átihletett, a megvilágosított s ép azért a világ világossága. És amint Buddha tanár hívei Buddha vargának (var-mak, törökül menni) Buddha útjának mondják, Jézus önmagát mondja útnak.

Szittya volt-e Buddha ? Indiában született. Indiában a fehér hunok — angol tudósok szerint a magyarok elődei — ezer évig uralkodtak, sőt tovább, a Krisztus előtti 6-ik századtól a Krisztus utáni 5-ik század végéig — s ez időt szittya századoknak nevezik. így Buddha lehetett szittya. Nepálban, Észak Indiában Tóth Jenő tőzsgyökeres magyar család neveket talált. Ilyenek: Szicsnau (Száchanyi) Andrási, Csáki, Vai, Almási, Telek, Szapári, Gillany, Károli, Barkót, Ze- mira (Szemere), Aka, Ari, Baki, Bardó, Bátori, Bokorcs, Bató, Buthi, Báli,

1921. március 13

Bakó, Bihari, Hoitsi, Jákó, Csicsó, Daruvári, Garai, Gál, Gida, Kuti, Mádi, Makai, Soós, Seréndi, Sebők, Tar, Vargha, Vasadi, Váradi, Várdai. Ezek az indiai rokonok a Himaláját Mangas hangnak, azaz magas hegynek nevezik.

Buddha egy másik nevet is adott magának, amelyet annak a Tibetben járt angol orvosnak könyvében találtam, akire a karácsony szó eredetét fejtegető cikkemben hivatkoztam, ő valószínűleg ezt az adatot a tibeti buddista papoktól kapta. Buddha Tathagatá-nak is nevezte magát. De hát mi köze van a vadidegen szónak a magyar nyelvhez? Mindjárt látni fogjuk. A Tathagata szó összetett szó, mint például az keskeny szó. Tatha és gata szavakból van összetéve. A tatha, a török daha — a magyar tehát, melyet 120 év előtt Páriz-Pápai az ö szótárában így is írt: takát. Ez a szittya-török és magyar alakban előttünk levő szó azt jelenti máskép magyarul: mégis. >Ez tehát így van« annyit jelent: ez mégis így van. Néha együtt használjuk e két szót, mintha csak a mégis-sel a tehátot akarnánk magyarázni: tehát mégis elmégy ?

A Tathagata első felét már értjük.

Hogy állunk a másodikkal ? A gata a török get-mek vagy git-mek igének múlt ideje s azt jelenti: ment, járt.

A magyar népies »gyütt« is múlt idő , alak csakhogy nem eltávolodást, hanem közeledést fejez ki, »gyünni- menni« ezt a járni ige fejezi ki egy szóval. Jövés-menés = járás, járkáTÁRCA.

Kis gyermek halálakor.

Kis virágszál, szép virágszál Sok örömünk veled elszáll.

Szebb világba, jobb hazába,

Hol kis lelked Istent látja,

Istent, aki úgy szeretett.

Hogy az angyalok közé vett.

K»s vírágszál, szép virágszál Ki lesz itt édesanyádnál,

Édesapád fiacskája,

Jó kis bátyád pajtikája...? Ügye lenézel majd hozzánk,

Ügye gondolsz ott is miránk?

Kis virágszál, szép virágszál,

Itt őrködünk a sírodnál,

Emléked lesz a szívünkben Ott fenn áldjon meg az Isten 1 Kring Miklós.

A bajból is fakadhat áldás.

Elbeszélés. Irta: Gyurátz Ferenc.

— Adjon Isten jó napot, András bátyám 1

— Isten hozott, Imre öcsém! Kerülj előbbre, foglalj helyet. Végezte- tek-e már az osztozkodással ?

— Most akarjuk megkezdeni. Éppen ebben a dologban jöttem. Kedves bátyámat akarom felkérni, tegyen köztünk igazságot. Szegény apánk nem hagyott hátra végrendeletet, de halálos ágyán is arra intett, hogy jó testvérek maradjunk.— Készséggel vállalkozom a békés egyeztetésre, ha erre Péter testvéreddel együtt hívtok fel. Előre is figyelmeztetlek benneteket, hogy az osztozkodás a testvérszeretet próbaköve. Nem egyszer lettek már az addig, egyetértésben élt testvérek az örökség felosztásánál elkeserült ellenségek.

Hogy ez nálatok meg ne történjen, az egyezkedésnél ne a haszonlesés, hanem az igazságszeretet legyen ve- zértek.

Ki e jó tanácsot adta látogatójának, Galambos András közbirtokos egyik Répce melletti községben, biró- 1 viselt ember ’s az ottani evang. gyülekezetnek köztiszteletben álló presbi- ’ tere. A békebirói tisztre felkérő Kádár Imre pedig rokona, ki testvérével Ká- j dár Péterrel atyjuknak halála után I most készültek a szülői örökség fel- | osztásához.

Az öreg Kádár János szép gazda- I ságot hagyott két fiára. Az örökséget képezte hatvan hold jól mívelt föld és cserépfedeles ház két lakással, tágas udvarral,' nagy szérüskerttel, ; gyümölcsössel, ezenkívül tízezer forint, takarékpénztárban elhelyezett ! pénz.

Az egyeztetésre a testvérek — az j elsőszülött Péter és öccse Imre —