Harangszó, 1921

1921-03-27 / 13. szám

100 HARANGSZÖ. 1*21. március 27 W" HETI KRÓNIKA. hozzám, leginkább ismerik élelem bűnös fogyatkozásait. Márc. 30 János 4.28—30, 39—42. A sa- máriai asszony vadházasságban él, közis­mert bűne van tehát s mikor megtér, mégis az a legelső dolga, hogy bizonyságot te­gyen Krisztusról a városában. Merek-e bizonyságot tenni azok előtt is, kik igen könnyen bűneim szememre hányásával felelhetnek rá. Márc. 31. Apostolok cselekedetei 4.1—13 Ez Írástudatlan s közönséges emberek nem szégyenük még a tudósok előtt sem a Krisztus evangéliumát. Nem vonakodom-e a bizonyságtevéstöl az okosabbaknak tudott emberek előtt? Nem kell félnem ! A világ eszteleinek adta Isten, hogy megszégyenítsék a világ bölcseit. Ápr. 1. Apostolok cselekedetei 2.11—24. A nem rég még oly gyáva Péter most egy hatalmas s csufolódó, tehát ellenséges indulatu tömeg előtt is bizonyságot mer tenni a hallgatók bűnéről s a Krisztus méltóságáról. Merek-e ellenséges indulatu tömegben is szót emelni Krisztus érde­kében ? Ápr. 2. Apostolok cselekedetei 27.15—37. 276 veszedelemben forgó ember előtt tesz bizonyságot Pál a gondviselő Isten meg­őrző kegyelméről. Veszedelmeinkben tanú­sított magaviseletén! bizonyságtevés, vagy kishitűségem vagy reménységem mellett. Ápr. 3. I. Korinthus 15.7—e. Merek-e bizonyságot tenni múltam bűneiről ? Ha nem akkor bizonnyal nem szabadultam még meg tőlük. Adakozzunk a Harangszó terjesztésére! együtt jön férje Imre családjával. Nem tudja mire vélni ezen — egy idő óta — szokatlan jelenséget. De Zsófi sürgetően hívja: — Jöjj csak, Mari, vedd át Bös- két, hogy leszállhassak. A gyermek ruhája csupa víz s férje öltözetén sincs egy ujjnyi száraz. Döbbenve kérdi: — Az Isten szerelmére, mi történt? — Szó, ami szó, — nyugtatja meg férje — Böske és én tévedésből ruhástul fürödtünk meg a Répcében, de a vizet hidegnek találtuk. Haza jöttünk, hogy száraz ruhába öltözve felmelegedhessünk. — Azaz igazat mondva — módo­sítja Péter előadását Zsófi — Bős­ként virágot keresve a parton bele­esett a megáradt Répcébe. Férjed szerencsére közel volt, utána ugrott s a már fuldoklót kimentette. Az Isten áldása kísérje minden lépését. Mari férjéhez fordulva szól : — Menj a szobába Péter, öltözzél át. Én és Zsófi a kis leányunkat vesszük ápolás alá. Megfázott a lelkem, nagyon remeg. Zsófi, vetkőz- tesd le gyorsan, azután párnát reá ágyban. Én addig egy kis meleg A politika eseményei. Ahogy a kormány programja feletti vita véget ért s harmadik olvasásban megsza­vazták az állami és társadalmi rend védelméről szóló törvényjavaslatot, a napirenden lévő pénzügyi javaslatok iránt a nemzetgyűlési atyák érdeklő­dése rettenetesen megcsappant. Az érdeklődés hiánya miatt nem egyszer felkellett az ülést függeszteni. Úgy­szólván vita nélkül fogadta el a nem­zetgyűlés : a szeszadó törvény módo­sításáról, a dohányjövedéki^kihágás- ról, a bortermelési adó módosításáról, az országos pénzügyi tanács megal­kotásáról, kiviteli illetékről, sörital- adóról, vadászati és fegyveradó fel­emeléséről, gyujtószeradóról, hadvált- ságról, a francia adósságról szóló törvényjavaslatokat. Ugyancsak meg­szavazták az indemnitást. Husvet után a vagyonváltságról szóló javas­latot tárgyalják. Andrássy a protestánsokról. Az állami és társadalmi rendről szóló törvényjavaslatnál felszólalt Andrássy is, ki a debreceni sajnálatos esemé­nyekkel kapcsolatban beszédében ki­tért a protestánsokra és rólunk a következőket mondotta: Kizárt dolog, hogy a kálvinistákat, általában a herbaiét készítek. Ha ebből iszik izzadásba jön. A jó házi orvosságra Böskének nem sokáig kellett várnia. Nénje jól megcukrozva hamar bevitte egy kis csészében s megitatta vele. A gyer­mek hamar elszenderült; miközben homlokán, arcán jótékony izzadás gyöngyei jelentkeztek. Míg aludt, ágya mellett a két nő halkan beszélgetett. Zsófi ismételten hangoztatá, hogy Isten után egyedül Péternek köszönhetik gyermekük élet­ben maradását. Mari meghatottan fo­hászkodott : — Hála a Mindenhatónak, ki a veszedelmet elfordította. De ugye Zsófi — szólt tovább — most, már nekem is újra szabad lesz szeretnem Böskét ? Zsófi sógornőjét megölelve vála­szolt: — Kérlek Mari, tekintsétek egészen magatokénak, hisz férjed hozta vissza a halál révéről. Az én életemet is ő mentette meg, mert ha ő nincs ott és vissza nem ránt, lelkemre mondom, magam ugrottam volna a mély vizbe s most szegény férjem két halottat siratna. (Folyt, köv.) protestánsokat, akiknek elévülhetet­len érdemeik vannak a nemzeti ál­lameszme és a magyar nyelv ter­jesztése és fejlesztése körül, akiknek valamennyi tényező közül a legna­gyobb sikerük volt eddig a magyar integritás dolgában bárki is megalázni* akarta vagy akarná. Apponyi Albert gróf Budapest dísz­polgára. A főváros törvényhatósági bizottsága Apponyi Albert grófot, aki májusban tölti be 75-ik életévét és a jövő évben a közéletben való műkö­désének 50-ik évét, Budapest díszpol­gárává választotta. Apponyi Albert gróf mindig büszkeséggel vallotta ma­gát a főváros polgárának, a főváros is épp olyan büszkeséggel vallja Ap­ponyi grófot díszpolgárnak. Szegény hatalmas Magyarország. A volt olasz miniszterelnök, Nitti, a Legyőzött népek helyzete című soroza­tában Magyarországgal foglalkozik. Ez az első eset, hogy a győztesek közül egy államférfi ilyen meleg han­gon s mondhatni, őszinte barátsággal tárja fel a világ előtt Magyarország s a magyar nemzet sanyarú helyzetét. — Szegény hatalmas Magyaror­szág, írja Nitti, mely együtt védte a civilizációt és a kereszténységet! — Szegény nagy ország! Midőn még Európán nem zúgott keresztül a gyűlölet viharja és a kulturnemze- tek között nem volt még olyan irigy­ség, a magyar nemzet tipikus hősi nemzet volt — Gariba'di tiszteletteljes szere­tettel beszélt róluk, Michelet fájdal­mának ad kifejezést, hogy nem fog­lalkozhat hosszasan egy ilyen nagy nemzet történelmével. — A hős, aki a becsületért küz­dött és úgy esett el, most az uzso­rások táborával találja szembe magát, akik lehetetlen feltételeket követelnek abszurd eszközökkel. Ezek után Nitti statisztikai adatok­kal igazolja, hogy a trianoni szerző­dés minő területekkel csonkította meg a magyar államot. Számokkal bizo­nyítja a gazdasági, ipari és kereske­delmi összeomlásunkat s a békeszer­ződések következtében lehetetlenné vált továbbfejlődésünket. — A háborút viselt országok kö­zött talán Magyarország az, mely a legtöbbet vesztett halottakban. A Hahsburg-monarkia jól értett hozzá, hogyan kell a magyar vitézséget meg­becsülni s ezért rendelte őket a leg­véresebb helyekre. — A magyar kiküldöttek a tira- noni szerződés átadásánál feketébe

Next

/
Thumbnails
Contents